Június 13-án érkezett a hír, miszerint a Mathias Corvinus Collegium egyik cége többségi tulajdont szerzett a hazai könyvkiadás és terjesztés zászlóshajójának számító Libri Csoportban. Bár az MCC már évekkel korábban vásárolt egy kisebb tulajdonrészt a Libri-Bookline csoportból, komoly sajtóvisszhangot kiváltó ügy csak most lett a dologból. A médiát leginkább a Libri lehetséges ideológiai irányváltása miatt aggódó megszólalások dominálták, a sarkos vélemények közlésén túl azonban mélyebb elemzésekkel nem bajlódtak a legtöbb portálnál.
Az alaphírről minden jelentős, általunk is vizsgált hírportál beszámolt, ezek forrása az MCC tulajdonszerzésről szóló közleménye volt.
A 24.hu a közlemény után megkereste Sárközy Bencét, a Libri kiadói részlegének ügyvezetőjét, aki a lapnak elmondta, hogy mivel az “új” tulajdonos felkérte őt és Kovács Pétert, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. vezetőjét is a folytatásra, ezért nem számol azzal, hogy bármilyen fajta irányváltás történne a Librinél a tulajdonviszonyok megváltozása miatt. A lap továbbá szemlézte többek között Bödőcs Tibor humorista, Tompa Andrea író és Dunajcsik Mátyás költő véleményét is. Előbbi két megszólaló ugyan aggodalmát fejezte ki a tulajdonosváltás miatt, ugyanakkor jelezték, amíg nem érzékelnek változást, addig megjelentetik műveiket a Librinél. Dunajcsik Mátyás azonban bejelentette, nem kíván a jövőben együtt dolgozni az MCC tulajdonába került kiadóval. A portál ezen felül idézte az Írószövetséget is, amely üdvözölte a hírt, a tulajdonosváltástól ugyanis azt várják, hogy így kiegyensúlyozottabbá válik a hazai könyvpiac.
A 444.hu már jóval karcosabb volt. A Magyar Írószövetség közleményét például azzal a címmel közölték, hogy “Sztálinizmus 2.0: a Magyar Írószövetség közleményben üdvözölte, hogy az állampárt káderképzője megvette a Librit”. Az erősen kormánykritikus portál ezen felül egy cikkében idézte Szalai Zoltánt, az MCC főigazgatóját, aki az InfoRádiónak nyilatkozva elmondta, nem terveznek változást a Libri operatív irányításában. A 444 szintén hosszan idézte Bödőcs Tibor aggodalmait, valamint a 24.hu-hoz hasonlóan szemlézték a G7 gazdasági portál azon cikkét, amely az MCC többségi tulajdonszerzésének hátterével foglalkozott.
A Telex Bödőcs Tiboron kívül Péterfy-Novák Éva kommentárjának is felületet biztosított, utóbbi ugyanis bejelentette, hogy nem kívánja a jövőben megjelentetni a műveit a Libri Kiadónál. A portál ugyanakkor gunyoros stílusban közölte Pogátsa Zoltán baloldali közgazdász rövid elemzését is a téma kapcsán, aki a 2010 előtti kormányok felelősségét vetette fel a tulajdonosváltás kapcsán, szerinte ugyanis az ő felelősségük, hogy nem teremtődött meg Magyarországon az a széleskörű középosztály, amely eltartaná a Librihez hasonló könyvkereskedőket. A Telex egyik újságírója is elemzésbe bocsájtkozott, Patakfalvi Dóra arra igyekezett választ keresni, “milyen következményekkel járhat a Libri kormányközeli felvásárlása”. Ebben az anyagban Sárközy Bencén kívül a konkurens kiadócsoport, a Líra vezetőjét, Nyári Krisztiánt is megszólaltatta az újságíró.
Az Index egy összefoglaló cikket szentelt azon szerzők megszólalásának, akik felháborodtak a Libri felvásárlásán. A portál többek között közölte Krusovszky Dénes költő véleményét is, aki odáig ment, hogy szerinte aki a jövőben a Libriben vásárol, az áttételesen Putyint is támogatja. A portál ugyanakkor hosszabb interjút készített Szalai Zoltánnal, az MCC főigazgatójával, valamint Sárközy Bencével, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetőjével is. Előbbi a G7-ben megjelentekkel kapcsolatban elmondta, nem igaz, hogy megzsarolták volna a Libri korábbi többségi tulajdonosát, hogy adja el a céget az MCC-nek, ez az állítás ugyanakkor nem jelent meg a legtöbb portálon.
A kormánybarát Origo mérsékelt érdeklődést mutatott a téma iránt, a portál az MCC közleményén túl egy összefoglaló cikket közölt a témában, amelyben Bödőcs Tibor, Péterfy-Novák Éva és Vásárhelyi Mária véleményét közölték. Az anyagnak a portál azt a címet adta, hogy “Bödőcs Tibor elképesztő sipákolásba kezdett”.
Nem így járt el a Mandiner, amely rekordszámú véleménynek adott helyett, összesen 21 cikket közölt a témában, bár ezek leginkább rövid kommentárok voltak pro és kontra.
Ahogy gyűjtésünkből is kiderül, a legtöbb médium nem igazán vette a fáradtságot arra, hogy maga szólaltassa meg az érintett szereplőket, ütköztesse a véleményeket, vagy saját elemzést készítsen a témáról, inkább rövid cikkekben adott teret a különböző kommentároknak. Kevés cikk született arról, hogy az MCC többségi tulajdonszerzése milyen lehetséges pozitív vagy éppen negatív hatással lehet az egyre zsugorodó hazai könyvpiac helyzetére, a fókusz inkább azon volt, hogy a különböző világnézetű írók milyen véleménnyel vannak a Libri “új” tulajdonosáról.