Kritika nélkül vette át a fél magyar sajtó a Telex álhírét, amelyről cikkünk megjelenése után néhány nappal a lap is elismerte, valójában kacsa volt. Cikkünkben megvizsgáljuk, hogyan terjedt el a valótlan információ egyes médiumokban.
Az elmúlt napokban írtunk arról, hogy milyen komoly hibát vétett Magyarország egyik legolvasottabb hírportálja, a Telex. A lap ugyanis egy cikkében félreértelmezte Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány miniszterének szavait, aki a Hír TV Napi aktuális című műsorában értékelte az Egyesült Államok magyarországi nagykövetének bejelentését, miszerint szankciót vetnek ki a részben orosz érdekeltségű, ugyanakkor Budapesten székelő Nemzetközi Beruházási Bankra, valamint annak vezető tisztségviselőire, köztük a magyar állampolgárságú Laszlóczki Imre alelnökre.
Boros a Hír Tv-nek adott interjújában azt mondta, hogy az Egyesült Államok hibát követett el, mert bár Oroszországnak akarnak ártani a szankcióval, mégis az egyik szövetségesüknek (az Egyesült Államok katonai szövetségese Magyarország a NATO-ban), Magyarországnak okoznak kellemetlenséget, mert hazánk az egyik első számú részvényese a banknak. Ezzel szemben a Telex újságírója, Haász János úgy idézte a közgazdászt, mintha Boros (aki egyébként a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatósági tagja is) Magyarországra Oroszország szövetségeseként hivatkozott volna:
Miután napokkal ezelőtt felhívtuk a Telex szerkesztőségének figyelmét arra, hogy az interjúban nem az hangzott el, mint amiről Haász János írt, végül tegnap helyreigazították magukat és elnézést kértek mind az olvasóktól, mind Boros Imrétől a tévedés miatt.
Kritika nélküli hírátvétel
Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan terjedt a hazai nyilvánosságban a Telex álhíre, valamint hogy a különböző médiumok hogyan torzították tovább az alapból is valótlanságra épülő értesülést.
Az esemény origója tehát a Telex cikke volt, amely április 12-én, este 20 óra 50 perckor jelent meg a portálon. Az Index szintén még aznap, 21 óra 54 perckor számolt be az „esetről”. Bár az Indexnél nem hivatkoztak a Telexre, mint eredeti forrásra, a cikk mégis azon a félreértelmezésen alapszik, amit Haász követett el. Viszonylag kicsi az esélye annak, hogy az Index újságírója is meghallgatta volna az interjút és hasonló tévedésre jut, mint telexes kollégája. A legvalószínűbb tehát az, hogy egyszerűen kritika nélkül átvették az Indexnél a Telex cikkének állításait, ugyanakkor nem hivatkozták le őket.
Mi hangzott el ugyanis az interjúban?
“Én úgy gondolom, hogy egy lépéssel le vannak maradva az urak, mert ha Oroszországot akarják ütni, akkor tulajdonképpen az egyik szövetségesüket ütik, Magyarországot. Tudni illik mi vagyunk az első számú részvényesei ennek a banknak egy jó ideje.”
Ezzel szemben mit írt a Telex, utánuk pedig az Index?
Másnap aztán a HVG is hasonlóan járt el, mint az Index, ők azonban még tovább csavartak a történeten. A kormánykritikus portál újságírója már az eredetileg a Telex által hibásan idézethez mondatokhoz is hozzáköltött olyan szavakat, amelyek ugyan tovább erősítették azt a narratívát, miszerint a közgazdász Oroszország szövetségeseként hivatkozott Magyarországra, ugyanakkor sosem hangoztak el a stúdióban.
A HVG cikkében már így „idézték” Boros Imrét:
Jól látszik tehát, hogy a HVG újságírója sem nézte meg valójában az interjút, hanem egyszerűen hivatkozás nélkül átvette a torzított információt a Telextől, amelyen aztán tekert még egyet.
Tényellenőrzés és a legmegbízhatóbb lapnak járó cím
A Telex elismerte a hibát, amely megsüvegelendő, ugyanakkor az ügy mégis roppant kellemetlen lehet számukra. A kormánykritikus lap impresszumában ugyanis három olyan újságírót is szerepeltet, akiknek elviekben a tényellenőrzés a munkájuk. Ellenőrző néven ráadásul egy fact-check rovatot is működtetnek, ahol rendszeresen minősítik más médiumok, politikusok vagy közéleti szereplők megszólalásait, értesüléseit hamisnak.
Jogosan vetődhet fel az olvasókban a kérdés: milyen jogon végez egy médium tényellenőrzést és mond ítélet mások kijelentéseiről, ha a saját felületén is tered enged az álhíreknek?
A Momentum-közeli 21 Kutatóközpont ráadásul néhány hónapja a legmegbízhatóbb lapnak választotta a Telexet, amelyről a portál is büszkén számolt be.
Az ilyen jellegű ügyek ugyanakkor erősen megkérdőjelezik mind a Telex, mind pedig úgy általában a sajtó hitelességét is, van tehát bőven min elgondolkoznia a „negyedik hatalmi ág” érintett képviselőinek.
