Meglepő, ugyanakkor mélyen elgondolkodtató kutatást adott közre a közelmúltban a tekintélyes amerikai Pew Research Center kutatóközpont. A 37 országra kiterjedő, több mint 45 000 ember megkérdezésével készült globális felmérés rávilágít, hogy a fejlett világ lakossága egyre borúlátóbban ítéli meg a közösségi média demokráciára gyakorolt hatását, miközben a felzárkózó országok körében az online közösségi terek népszerűsége még mindig nagyon nagy. A globális többség körében még mindig lát pozitívumokat, a dezinformáció és a társadalmi megosztottság miatti aggodalmak azonban drasztikusan felerősödtek.
A legfontosabb globális eredmények
A legfontosabb eredmények a következőkben foglalhatóak össze: A megkérdezett országok mediánját tekintve a válaszadók 55%-a gondolja úgy, hogy a közösségi média alapvetően jó hatással van a demokráciára, míg 35%-uk szerint inkább káros. A válaszadók elsöprő többsége, 79%-a szerint az internet megkönnyítette a társadalom hamis információkkal történő manipulálását, 68%-uk szerint pedig a platformok fokozták a politikai megosztottságot. Mindezekkel párhuzamosan a válaszadók 77%-a úgy véli, hogy a közösségi felületek révén az emberek tájékozottabbak lettek a napi eseményekről, 60%-uk szerint pedig a platformok lehetőséget adnak arra, hogy az állampolgároknak érdemi beleszólásuk legyen a politikába.
Az egymással is szemben álló, egymást kizáró állítások mögött egyes kutatók szerint az az egyszerű disszonancia áll, hogy miközben az emberek egyre tájékozottabbak, egyre jobban tisztában vannak a közösségi médiumok káros hatásaival, a tudásukkal szemben, illetve attól függetlenül szeretik ezeket a médiumokat, örömmel töltenek időt felületeiken, s ennek megfelelően próbálnak pozitív állításokat is felhozni a közösségi hálók védelmében.
Gazdagok és szegények
Lehetséges, hogy így van, bár erre ez a kutatás nem szolgált adatokkal. Arra azonban igen, hogy a minősítés erősen függ attól, hogy az adott válaszadó szegény vagy gazdag országban él. A kutatás kimutatta, hogy a magasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező, fejlettebb országok lakói lényegesen szkeptikusabbak a közösségi média demokráciára gyakorolt hatásával kapcsolatban, míg a szegényebb országok lakói nem éreznek ilyen veszélyt.
A legelutasítóbbak a hollandok, ahol a kérdezettek 70% szerint rombolja a demokráciát a közösségi média. A tudatosodás folyamata is jól látható, hiszen négy éve még csak 54% volt az aggodalmaskodók aránya. Ugyancsak előkelő helyen végzett az Amerikai Egyesült Államok, ahol a negatív megítélés évek óta tartósan magas, jelenleg 64%. Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és más európai országok többségi véleménye ugyancsak negatív és a demokráciánkat védő gondolkodásmód gyors ütemben zárkózik fel az amerikai szinthez. Kanada érdekes módon némiképp kilóg a legfejlettebbek trendjéből. Itt csak sekély többség, 55% értékeli negatívan a folyamatokat.
A feltörekvő gazdaságok (pl. Nigéria, Ghána, Kenya, Mexikó) viszont kimagaslóan pozitív jelenségnek látják a közösségi médiumok világát. Nigériában és Mexikóban a válaszadók 77%-a szerint a közösségi média kifejezetten jót tesz a demokráciának.
Tartalmi különbségek
A Pew Research Center felméréseiben kirajzolódó éles ellentét mögött az áll, hogy a fejlődő és a fejlett világ lakossága teljesen eltérő társadalmi és információs valóságban él, így a közösségi médiát is gyökeresen másként és más célokra használják. Míg a gazdagabb országokban a platformok szórakoztató jellegűek, s egyre inkább a meglévő demokratikus intézmények erózióját illetve a társadalom atomizálódását hozzák magukkal, addig a szegényebb gazdaságokban ezek a felületek gyakran az egyetlen eszközt jelentik az embereknek a hangjuk hallatására.
A kutatás adatai alapján a következő okokban ragadható meg az eltérés a szegények és a gazdagok között:
A feltörekvő országokban a hagyományos média (televízió, rádió, sajtó) sokszor állami ellenőrzés alatt áll, vagy csak szűk elitcsoportok érdekeit szolgálja. A Pew Research Center adatai szerint a globális válaszadók 60%-a vallja azt, hogy a közösségi média lehetőséget ad az embereknek arra, hogy érdemi beleszólásuk legyen a politikába. Ez a hatás ott a legerősebb, ahol az állampolgárok korábban teljesen el voltak vágva a politikai képviselettől, így a platformok a demokratikus eszmék és az alulról szerveződő mozgalmak motorjává váltak.
A feltörekvő országokban (pl. Nigériában, Ghánában vagy Kenyában) a demokrácia sokszor fiatal, törékeny, formálódó. Itt a közösségi média korrupcióellenes leleplezések, választási visszaélések dokumentálása és a kormány elszámoltathatósága révén aktívan építi és védi a demokráciát, ami felülírja a negatív mellékhatásokat.
A szegényebb régiókban sok ember számára az okostelefon és a közösségi média jelenti a kizárólagos kaput az internetre és a globális információs térre. A felmérés szerint a válaszadók 77%-a gondolja úgy, hogy a platformok révén jobban tájékozódik a napi eseményekről. Ahol a könyvtárak, az oktatási rendszerek vagy a helyi infrastruktúra hiányosak, ott a Facebook, a WhatsApp vagy a YouTube nem csupán szórakozás, hanem az oktatás, a hírszerzés és a gazdasági túlélés (pl. helyi vállalkozások indítása) alapvető infrastruktúrája.
Miközben tehát a fejlődő világ országaiban a technológia emancipációs, közösségépítő és gazdaságélénkítő funkciói jelenleg még sokkal látványosabb előnyökkel járnak, addig a fejlett országokban (pl. az Amerikai Egyesült Államokban vagy Hollandiában) a stabil, évszázados demokratikus intézmények léte és működése természetes, a lakosság itt nem azt látja, hogy a közösségi média „szabadságot hoz”, hanem azt, hogy a meglévő egyensúlyt borítja fel az álhírek és ostobaságok terjesztésével, a közbeszéd színvonalának katasztrofális lerontásával, az online zaklatások szaporodásával, illetve a politikai polarizáció kiélezésével.
Romló megítélés
Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy mi okozza a közösségi platformok megítélésének radikális megváltozását a fejlett országokban. Nos, a Pew Research Center kutatása szerint a napról napra negatívabb értékelés mögött az áll, hogy a közösségi platformok alapjaiban torzítják el az információs környezetet, miközben a techvállalatok nem akarják kezelni a felületeiken elszabaduló negatív folyamatokat.
A kutatásban megkérdezettek válaszai alapján a lakossági bizalomvesztés rendszerszintű okokra vezethető vissza:
A felmérésben résztvevők elsöprő többsége (79%) úgy látja, hogy a közösségi média és az internet drasztikusan megkönnyítette a társadalom manipulálását álhírekkel, pletykákkal és dezinformációval. Az emberek úgy érzik, hogy a valós és a hamis információk közötti határvonal teljesen elmosódott a platformokon. Ez a tény rendkívüli mértékben kinyitja a manipulatív tartalmak lehetőségeit, s alapvetően kérdőjelezi meg a platformokon futó tartalmak hitelességét.
A válaszadók 68%-a közvetlen kapcsolatot lát a közösségi média használata és a társadalmi-politikai polarizáció fokozódása között. A felhasználók tapasztalata szerint a platformok működése (például a sokkhatásra és felháborodásra optimalizált algoritmikus ajánlórendszerek) nem a párbeszédet, hanem az egymással szembenálló politikai táborok radikalizálódását és a bezárkózást segíti elő.
A negatív trendeket az is felerősítette, hogy a globális közvélemény szerint a platformokat üzemeltető óriáscégek (mint a Meta, a TikTok vagy az X) nem tesznek meg mindent a felhasználók védelmében. A dezinformációt terjesztő profilok és a felhasználói döntéseket befolyásoló manipulatív algoritmusok miatti aggodalmak oda vezettek, hogy a világ számos kormányában és társadalmában megfogalmazódott az igény a drasztikus állami szabályozásra (mint amilyen a kiskorúak kitiltása e platformokról vagy a személyre szabott hírfolyamok lekapcsolásának lehetősége).
A kutatásból így az rajzolódik ki, hogy míg a közösségi média kezdetben a véleménynyilvánítás és a tájékozódás demokratikus eszköze volt, mára a többség szemében a manipuláció és a társadalmi békétlenség első számú forrása.
Mi a helyzet Magyarországon?
A Pew Research Center adatai alapján Magyarországon ugyancsak drámai fordulat következett be az elmúlt négy évben. Míg 2022-ben a magyarok kétharmada (65%) úgy vélte, hogy a közösségi platformok jó hatással vannak a demokratikus folyamatokra, és mindössze 22% látta azokat károsnak, addig az aktuális felmérés szerint a pozitív vélemények aránya 49%-ra csökkent, míg a negatív megítélés 42%-ra ugrott, ami a kritikus hangok közel megduplázódását jelenti.
Magyarország – Japánnal, Németországgal és Lengyelországgal együtt – azon országok közé tartozik, ahol a vizsgált időszakban a legnagyobbat (közel 20 százalékpontot) nőtt a közösségi médiát elutasítók tábora.
Úgy tűnik, az elmélyülő tapasztalat – éppen úgy, hogy korábban a dohányzás, a környezetszennyezés vagy mondjuk a gyermekmunka esetében – egyre világosabban mutatja meg a demokratikus társadalmaknak, milyen veszélyekkel járnak a nagyvállalatok költségexternalizáló törekvései, morális aggályaiknak hiánya, gátlástalan profit-igényei. A visszaélésszerű működésekkel szemben előbb a közvélemény, később a törvény is fellép. Bizonyára így lesz most is és a közösségi médiumok éppen olyan szigorú és egyértelmű szabályozást kapnak, mint a klasszikus sajtótermékek.