Elégetett erdélyi szavazólapok: a román ügyészség megerősítette a Transzparens által felvetett sajtóetikai aggályokat

A Transzparens Újságírásért Alapítvány tényfeltáró cikkében hívta fel a figyelmet a Telex, 2022-es országgyűlési választás hetén megjelent, szavazatégetéssel foglalkozó cikke körüli furcsaságokra. Az ilyen ügyek megrengethetik a magyar sajtóba vetett bizalmat, az üggyel kapcsolatos új fejlemények pedig rávilágítanak, hogy valós volt a félelmünk. Az ügyben nyomozó ügyészség álláspontja szerint a tettesek először a sajtót értesítették a hivatalos szervek helyett, amely arra utal, hogy „a választási csalás látszatát keltve fel akarták lármázni a sajtót”.

Mint ismert március 31-én, napokkal a magyar választások előtt jelent meg Vig Emese, a Telex újságírójának nagy port kavaró cikke, amelyben beszámol arról, hogy Marosvásárhely közelében elégetett – túlnyomó részt az ellenzéki összefogásra és a Mi Hazánkra leadott voksokat tartalmazó – szavazólapokra bukkantak.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány Nemzetközi Választási Médiafigyelő Delegációja a cikk vizsgálata során arra lett figyelmes, hogy cikk URL-jében február elseje jelenik meg, mint létrehozási dátum. Dull Szabolcs, a Telex főszerkesztője akkor ezt azzal magyarázta, hogy a cikk átvételekor (a Transtelextől) „technikai hiba történt a dátumozással, visszaugrott egy véletlen időpontra”. Azonban a szakmai vizsgálat során újabb képernyőképre bukkantunk, melyből kiderült, hogy nem csak az URL-ben jelent meg a februári dátum, hanem az eredeti, Transtelex cikk nyilvános front endjén is.

Az erről szóló cikkünkben beszámoltunk az ügy kapcsán felmerülő politikai és újságíróetikai aggályokról, ugyanis a technikai okokra való hivatkozás annyira tág, hogy nem jelenthet megnyugtató választ. A megkérdezett informatikusok szerint az URL „elcsúszása” magától vagy egyetlen félrekattintás miatt nem történik meg, több hibás lépés is szükséges ehhez. A Telexnek részletesen be kellett volna számolnia azokról technikai okokról, amelyek előidézték a helyzetet, ennek hiányában még nehezebb megnyugtatóan eloszlatni azt a gyanút, hogy az egész „szavazatégetős” ügyet valakik a választások tisztaságának megkérdőjelezésére   kreálták. A jelek szerint az aggodalmak nem voltak megalapozatlanok: Roxana Crișan, a Maros megyei ügyészség szóvivője most a Transtelex kérdésére elmondta, hogy a talált szavazólapok vélhetően lopottak voltak és nem választójoggal rendelkező magyar állampolgárok töltötték ki azokat.

„A tettesek meg sem próbálták elrejteni a törmelékek alá vagy egy zsákba a megégetett szavazólapokat. Úgy helyezték el ezeket, hogy könnyen észrevehetők legyenek, majd névtelenül értesítették róluk a sajtót. Nem a rendőrséget, nem az ügyészséget, hanem az újságírókat keresték meg. Mindez arra utal, hogy a választási csalás látszatát keltve fel akarták lármázni a sajtót. Hangsúlyozom, hogy ez munkahipotézis, a nyomozás folytatódik, és új információk kerülhetnek elő” – fogalmazott a szóvivő. Az eljáró ügyészség tájékoztatása is arra utal, hogy az alapítványunk által felvetett probléma valós, ez pedig tovább ronthatja a magyar sajtó iránti egyébként is megtépázott bizalmat. 

Veczán Zoltán, a Mandiner újságírója már április elsején felhívta a figyelmet arra, hogy nem csak az különös, hogy az újságírókat értesítették először a hivatalos szervek helyett, hanem a szavazatok kidobásának helyszíne is kapóra jött egy bizonyos újságírónak.

„Bárki is tette, amit tett a levélszavazatokkal, kiválasztotta a „legalkalmasabb” helyszínt: Parászka Boróka erdélyi újságíró lakhelyének közvetlen közelében egy forgalmas csomópontot választott arra, hogy a tessék-lássék félig megsemmisített lapokat közszemlére kiszórja; bár a híradások szerint nem neki szólt a névtelen telefonáló a „fogásról”, annak rendőrségi kezeléséről már ő számolt be” – írta Veczán.

 Az, hogy az ügyészség most valószínű motivációként említi „hogy a választási csalás látszatát keltve fel akarták lármázni a sajtót” csak megerősíti a korábbi aggályokat, és olyan tendenciákra mutat rá, amelyek – többek között – a magyar média iránti bizalmat is erősen visszavethetik. 

A Telexnek a botrány kirobbanásakor részletesen be kellett volna számolnia azokról a technikai okokról, melyek előidézték a helyzetet, hogy elejét vegyék a találgatásoknak, illetve legkésőbb ezt követően komolyabban mérlegelnie kellett volna azokat az ellentmondásokat, amelyek a sztorit övezték. A tisztázásra lehetőséget nyújthatott volna a nemzetközi Választási Médiafigyelő Delegációval való találkozó, amelyet az ügytől függetlenül már korábban kezdeményeztünk, de őszinte sajnálatunkra a Telex nem kívánta fogadni a Delegációt sem az ügy kirobbanása előtt, sem az után. 

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin