A következő napokban portrécikk sorozatunkban olyan magyar újságírókat mutatunk be, akik kiterjedt külföldi kapcsolati hálójukat felhasználva befolyásolhatják a magyar közéletet, valamint a Magyarországról alkotott nemzetközi képet a választási kampányhajrában. Hargitai a Népszabadság szakszervezeti titkáraként a figyelem középpontjába került az újság működésének 2016. október 8-i felfüggesztése után, tüntetéseken szólalt fel a lap bezárása ellen. 2017 februárjában a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökévé választották, pozíciójából 2021-ben mentették fel.  Hogy az elnöksége alatt sikerült-e megreformálni a MÚOSZ-t, portrénkból kiderül, ahogy az is milyen víziókkal rendelkezik az ellenzéki politikai és pénzügyi stratégia kapcsán, illetve hogy miként tett kísérletet arra, hogy a kortárs magyar irodalomban is letegye névjegyét. 

Hargitai Miklós 1969-ben született, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1987-ben, majd 1988 és 1991 között a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, ezt követően 1993-ig a budapesti Pető Intézetben tanult. Wikipédia oldala szerint először 1994-ben fordult az újságírás felé, amikor jelentkezett a Magyar Nemzet Újságíró Stúdiójának képzésére (a Magyar Nemzet képzéséről nem érhető el érdemleges információ). Annyi biztos, hogy Hargitai ezt követően a Vitéz János Katolikus Főiskola kommunikáció szakán volt hallgató, majd 2001 és 2003 között a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán járt EU-szakra. (37 évesen, 2006-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kommunikáció képzésén.) 

Miután szakavatott újságíróvá avanzsált, 1994-ben a Népszabadságnál kezdett dolgozni, mint a tudomány-technika rovat újságírója és szerkesztője. 

Az újság 2016-os megszűnését követően 2017-től a Népszavánál folytatta pályafutását.

Idővonal

A Népszabadság újságírójáról készült Wikipédia cikk többször hivatkozott arra, hogy amikor munkássága során mégis kénytelen volt a politikával foglalkozni, azt mindig pártatlanul tette. Ezt többek között azzal támasztja alá, hogy „környezetvédelmi tényfeltáró” – valójában azonban sokszor korrupcióval és visszaélésekkel foglalkozó – írásai miatt minden kormánnyal került már konfliktusba, elsőként Horn Gyuláékkal, valamint azt is állítja, hogy minden kormányzati időszakban indítottak ellene sajtópert. Hargitai Miklós munkásságát áttekintve azonban jól látható, hogy a politikai élre igazán nagy figyelmet fordító és a mindenkori hatalommal sokkal nagyobb konfliktust vállaló anyagokat láthatóan a 2010-es kormányváltást követően kezdett írni.

A népszabadságos bemutatkozó fotója alatt 2013-ban már ez az idézete állt: „Politikáról: csak ha muszáj. (Mostanában muszáj…)”. Ezt követően rendszeresen publikált, sokszor vezércikket is írt az újság Vélemény rovatába. A napilap 2016-os megszűnésekor már a politika és gazdaság rovat tagja volt. Hargitai ezt azzal magyarázta, hogy a politikát ugyan mindig figyelemmel kísérte, de csupán a környezetvédelem 2010-től kezdődő végleges átpolitizálódása miatt kapcsolódott be a szorosabban vett közéleti újságírásba. Megkeresésünkre a szakmai önéletrajzához Hargitai többek között a következőket fűzte hozzá: „1993-ban a Magyar Nemzet Újságíró Stúdió hallgatója voltam, közben már külsőztem a Népszabadságnál, ahol 1998-ig külsős, 2000-ig szerződéses, 2000-től főállású munkatárs voltam a tudomány-technika rovatban (főleg környezet- és természetvédelmi témákról írtam: energiaügyek, klíma, nemzeti parkok, hulladék stb.). 1996-tól az összes cikkem elérhető az interneten. Van három “másoddiplomám” az ország különböző egyetemeiről (Pázmány, BGE, SZTE).” 

Szerepe a Népszabadság-ügyben

Hargitai Miklós, mint a Népszabadság szakszervezeti titkára, gyorsan a figyelem középpontjába került az újság működésének 2016. október 8-i felfüggesztése után. Ezt követően ugyanis az üzemi tanács elnökeként tevékenykedő Danó Anna mellett többször is feltűnt a Népszabadság bezárása ellen szervezett tüntetéseken, és az egyik fő hirdetője volt annak az újság munkatársai által megfogalmazott, a közbeszédben is elterjedt vádnak, mely szerint a napilapot politikai okokból „zárták be”. Az tény, hogy a Népszabadság a kormányoldalhoz köthető Mediaworks Zrt. tulajdonában állt megszűnésekor, azonban az is igaz, hogy az ezt megelőző tíz évben az újság példányszáma 74 százalékkal csökkent, valamint ez idő alatt összesen 5 milliárd forint veszteséget termelt.

Maga Hargitai nyilatkozta egy tüntetésen való felszólalásában, hogy a lap munkatársainak 2011 óta nem emelték a fizetését, viszont kétszer is csökkentették. Azt, hogy az újság kiadása mennyire nem volt fenntartható, az is példázza, hogy a korábbi tulajdonos, Heinrich Pecina 2015-ben a lapot, saját elmondása szerint, rendkívül jutányosan a szocialista pártnak akarta eladni, de a párt nem élt a lehetőséggel, hiszen az újság már ekkor évi egymillió euró veszteséget termelt. (Az MSZP tehát megelőzhette volna, hogy az újság jövőjéről a Mediaworks döntsön.) A Profil című osztrák online hírportálnak adott interjújában az üzletember azt is hozzátette: „A Népszabadság az elmúlt tíz évben csak veszteséget termelt, a példányszám drasztikusan csökkent, mivel az emberek már nem érdeklődtek az újság iránt.”

A picture containing outdoor, person, old, crowd

Description automatically generated
Hargitai felszólal a Népszabadság bezárása ellen szervezett tüntetésen (Forrás: Adrián Zoltán/Origo)

Bár a lap bezárásához a tulajdonosnak joga volt, a többek között Hargitai kezdeményezésére megindult (végül a TASZ által felkarolt) munkaügyi perben sikerült kiharcolni a Mediaworks Kft. jogerős elmarasztalását, az ítélet szerint a kiadónak a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kellett volna kérnie az üzemi tanács véleményét. (A Mediaworks kétségbe vonta az üzemi tanács létezését és a testület elnökének legitimációját.) Az lap bezárása ellen a Kossuth térre szervezett tüntetést egy bizonyos Média 2.0 nevű újságírással foglalkozó blog szervezte, amelynek jelentős személyi átfedése van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezettel is. A rendezvényt számos DK-s és MSZP-s politikus is meglátogatta. Hargitai a tüntetésen egy megafonba beszélve elmondta, szerinte a döntés nem gazdasági megalapozottságú volt, valamint azt is hozzátette: „Fogalmam sincs, mit fogunk csinálni”. Hargitai Miklós a lap bezárását követően kevesebb mint két hónappal, 2017 február 1-jén húsz másik társával együtt a Népszavához igazolt.

„Szakmai” mozgalmárság  

Hargitait 2006-ban a Népszabadság szakszervezeti titkárává választották, ugyanebben az évben a Sajtószakszervezet elnökségi tagja és M. Lengyel László mellett a társelnöke is lett. Már népszavás újságíróként 2017 februárjában a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökévé választották. A MÚOSZ egy egyesületi formában működő szakmai, érdek-képviseleti, oktatási és kulturális tevékenységet végző közhasznú társadalmi szervezet, mely magát legnagyobb múltú és létszámú hazai médiaszervezetként tartja számon. Krédója szerint fő célja a sajtószabadság és az újságírók védelme. A szervezettel kapcsolatban azonban sokan kritikaként fogalmazzák meg a politikai részrehajlást. A MÚOSZ-ra pedig alapból sem vet jó fényt a pártállami és hálózati múlt, a kádári diktatúrában való szerepvállalás és a kommunista hírszerzéssel való együttműködés. A szervezet a rendszerváltást például annak a Róbert Lászlónak az elnöklésével vette szinte teljesen zökkenőmentesen, aki 1945 és 1989 között az MSZMP (korábban MKP és MDP), 1989 után pedig az MSZP tagja volt. Később betöltötte a posztot Eötvös Pál, a Népszabadság frissen leköszönt főszerkesztője, 2015-ben pedig botrányba fulladt közgyűlésen az MSZP-SZDSZ kormányokat 2005 és 2008 között tanácsadó testületi főtitkárként, 2009 és 2010 között pedig minisztériumi sajtó- és kommunikációs főosztályvezetőként szolgáló Komlósi Gábor választották (a botrányt többek között valószínűleg az okozta, hogy a választás előtt Komlósi iskolájának diákjait tömegesen beléptette a szövetségbe, így biztosítva magának a szavazattöbbséget). 

Hargitai Miklós kinevezésének története is bővelkedik az érdekes részletekben: 

2017 február 6-án jelent meg egy tudósítás a Népszavában, mely beszámol Csákvári Géza, a Klubrádió műsorvezetőjének egy filmkritikusok díjátadó ünnepségén elmondott beszédéről. Csákvári, aki korábban szintén a Népszabadság újságírója volt, beszédében éles kritikát fogalmazott meg a MÚOSZ akkori elnökével, Tóth Károllyal szemben, aki Csákvári véleménye szerint asszisztált a Népszabadság megszűnését gazdasági okokkal magyarázó „hazugságok” terjesztéséhez. A szerző nélkül közzétett cikk azt is megemlíti, hogy Tóth Károly felháborodottan elhagyta a helységet, és hogy Csákvári sok gratulációt kapott, valamint leírja: „A MÚOSZ honlapja nem tett említést a közjátékról, az eseményről szóló tudósításban annak sincs nyoma, hogy Csákvári egyáltalán felszólalt a díjátadón.” Világos, hogy ez a cikk a korábbi elnököt, Tóthot valótlanságok állítása nélkül ugyan, de rossz színben tünteti fel. Az is tény továbbá, hogy a cikk megjelenésekor a tüntetéseken mondott beszédeivel ekkorra nagy népszerűséget szerző Hargitai már a Népszavában dolgozott, sőt a Tóthot támadó Csákvári is pár hónap múlva a Népszava filmkritikusává avanzsált. A MÚOSZ újdonsült elnöke az ATV-nek adott interjút, amelyben a műsorvezető a magyar sajtó helyzetét kérte számon az érdekvédelmi szervezeten. Hargitai többször is azzal védekezett, hogy ő csak nemrég került kinevezésre és végül ezt is hozzátette: „Amikor a Népszabadságot verték szét éppen, a MÚOSZ azt is átaludta, és valószínűleg részben ennek a következménye az, hogy mi most itt beszélgetünk.” Annyit tudunk biztosan, hogy Hargitai Miklóst végül még ebben a hónapban, 2017 február 18-án, a tisztújító kongresszuson, 44 küldött 34 szavazatával a MÚOSZ elnökévé választották.

A picture containing text, screenshot, newspaper, document

Description automatically generated
Néhány poszt Hargitai Miklós nyilvános Facebook-oldaláról

Hargitai Miklós pártatlanságát illetően a magát független szakmai szervezetként meghatározott MÚOSZ elnökének való megválasztása óta többször is merültek fel kérdések. Ilyen volt például, amikor Hargitai a közösségi oldalán kampányolni kezdett azért, hogy a teljes ellenzék egy közös listán induljon a 2019-es európai parlamenti választásokon.

2020 januárjában számolt be az Origo hírportál egy birtokukba jutott levélről, melyben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke közös pénzalap létrehozása érdekében írt levelet az ellenzéki vezetésű önkormányzatok vezetőinek, mely az általa helyenként „függetlennek”, máshol „ellenzékinek” titulált médiumok finanszírozását oldaná meg. Hargitai szerint ehhez nagyjából 50 millió forint befizetése volna szükséges, a pénzalapot – levele szerint – a MÚOSZ kezelné. Felmerülhet a kérdés, hogy egy szakmai-érdekképviseleti szervezet mennyiben működhet közre az egyik politikai csoportosulás közös sajtójának megszervezésében, illetve az alapszabálya szerint „demokratikus, pártoktól és állami szervektől független”, valamint pártoktól támogatást el nem fogadó társadalmi szervezet kezelhetne-e egy ilyen pénzalapot.

A 2021. május 29-én tartott online tisztújító küldöttgyűlés döntése nyomán leváltották Hargitai Miklóst, a MÚOSZ elnöki posztjáról. Az új elnök Kocsi Ilona lett, az alelnöki tisztségre jelöltek közül a legtöbb szavazatot Gönczi Mária és Vicsek Ferenc kapta.

Hargitai 2021 júniusában részt vett a Zsurnaliszta Vitaestünkön, ahol Kereki Gergővel, a Mandiner társ-főszerkesztőjével vitázott. Számos más témán kívül itt arról is szó volt, hogy Hargitainak milyen munkakapcsolata volt Jávor Benedekkel, a Párbeszéd Magyarországért párt politikusával. Kereki szerint ugyanis, Hargitai Jávor programíró csapatának volt a tagja titokban, miközben újságíróként interjút is készített vele: “A Mozgó Világban nagy büszkeséggel számoltál be róla, hogy részt vettél az új, zöld és fenntartható Budapest programjában Jávor Benedek csapatában, de hogy egy hajóban eveztek, azt nem kötötted az olvasóid orrára.” Hargitai azzal védekezett, hogy ő nem volt a programíró csapat tagja, csak ott voltam néhány megbeszélésen, ahol javaslatokat küldött, amikből Jávor felhasznált, de emiatt nem lát közös érdekeltséget és semmi kivetnivalót az ügyben.

Érdekességek

Alapítványunk birtokába jutott a Libertation 2021. március 10-i száma, amelybe külsős szerzőként francia nyelven Hargitai Miklós is publikált. Az írásban azt nehezményezi, hogy a Klubrádió ügyében nem avatkozott be az Európai Unió. “Mint a Színművészeti Egyetemet, az Akadémia és a CEU kapcsán is, az Uniónak joga és lehetősége lenne beavatkozni, hogy betartassa a versenyhez való jogot” – írja, továbbá hozzáteszi: „Nahát, pontosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fosztotta meg a Klubrádiót a frekvenciájától. Az Uniós jogoknak ez a kirívó megsértése vont e maga után Brüsszeltől választ?” Szerinte az EU azért nem avatkozik be, mert a német érdekeltségű médiumokkal szemben a magyarok nem képviselnek elég nagy súlyt: „A Klubrádió nem lenne veszélyben, ha német lenne a tulajdonosa és ha bejárása lenne Ursula von der Leyenhez. Csak hát a Klubrádió tulajdonosa és hallgatósága magyar. Tehát, most is az történik, ami eddig mindig, semmi.” További érdekesség, hogy Hargitai a cikkben egy olyan gondolatot is megfogalmaz, mely szerint az EU nem politikai értékközösség, hanem „egy a gazdasági integrációra összpontosító klub.”

A 2018-as választás hajrájában könyvet jelentetett meg, a politikai pamflet és a kulcsregény műfajai között lavírozó szövegben könnyen beazonosítható anonim szereplőkkel igyekszik szatirikus görbetükröt mutatni a magyar kormány politikájának. Az „És bocsásd meg vétkeinket” című regény elbeszélője egyébként egy katolikus pap, akinek a korrupt és megalomán politikusok őszintén meggyónják bűneiket. A könyv, vélelmezhetően nem csak esztétikai kvalitásai okán, komoly nyilvánosságot kapott, több interjút is készítettek megjelenésekor a szerzővel. 

Hargitai előszeretettel hivatkozik arra, hogy újságírói karrierje során „alapvetően és hosszú időn keresztül kizárólag környezetvédelmi, tudományos és technológiai cikkeket írt”. Ezek a szakmainak tűnő kérdések azonban sok szállal kötődnek a politikához, ahogy azt a Hargitai egyik kedvenc témájának számító paksi atomerőmű-beruházás is jól példázza.

Text, letter

Description automatically generated
Hargitai levele az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak (Forrás: Origo)

Érdekes, hogy Hargitai a portrécikk kapcsán történő interjúmegkeresésünkre is inkább „támadóan” reagált, elsőként a következő vádakkal illette a szervezetünket: „Utánanéztünk kicsit ennek az OJIM-nak – amit találtunk, az nem igazán erősíti a bizalmat. Rendszeresen fölmerül a szervezettel kapcsolatban az a vélelem, hogy orosz érdekeket szolgál, orosz finanszírozású – ezt nyilván nem könnyű bizonyítani, de egy gyors keresés is alátámasztja, hogy a legkülönbözőbb témákban hajlamos az orosz kormánykommunikáció szócsöveként működni.” Kérdésünkre, hogy mégis milyen forrás alapján állítja ezt, még nem kaptunk választ. Hargitai azt is neheztelte, hogy a francia társszervezetünk Facebook oldalára érkező likeok közül sok „valamelyik trollfarmon nevelkedett kamuprofil” részéről érkezik. A médiatudatosság jegyében szeretnénk erre az észrevételre nyilvánosan reagálni, elsősorban edukációs céllal. Sajnos általános jelenség, hogy a Facebookon elszaporodtak ezek a kamuprofilok. Megnéztük például a Népszava oldalát is, ahol szintén található pár látványos példa. Fontos, hogy felismerjük és figyelmen kívül hagyjuk ezeket a profilokat, azonban azt is jó tudni, hogy minden oldal követői között feltűnhetnek.

Graphical user interface, website

Description automatically generated
A Népszava Facebook oldalának néhány legaktívabbnak minősített követője

Alapítványunk birtokába jutott a Libertation 2021. március 10-i száma, amelybe külsős szerzőként francia nyelven Hargitai Miklós is publikált. Az írásban azt nehezményezi, hogy a Klubrádió ügyében nem avatkozott be az Európai Unió. “Mint a Színművészeti Egyetemet, az Akadémia és a CEU kapcsán is, az Uniónak joga és lehetősége lenne beavatkozni, hogy betartassa a versenyhez való jogot” – írja, továbbá hozzáteszi: „Nahát, pontosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fosztotta meg a Klubrádiót a frekvenciájától. Az Uniós jogoknak ez a kirívó megsértése vont e maga után Brüsszeltől választ?” Szerinte az EU azért nem avatkozik be, mert a német érdekeltségű médiumokkal szemben a magyarok nem képviselnek elég nagy súlyt: „A Klubrádió nem lenne veszélyben, ha német lenne a tulajdonosa és ha bejárása lenne Ursula von der Leyenhez. Csak hát a Klubrádió tulajdonosa és hallgatósága magyar. Tehát, most is az történik, ami eddig mindig, semmi.” További érdekesség, hogy Hargitai a cikkben egy olyan gondolatot is megfogalmaz, mely szerint az EU nem politikai értékközösség, hanem „egy a gazdasági integrációra összpontosító klub.”

Kapcsolati háló

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin