Hargitai Miklós portréja

belpolitika

n.a.

1994

Népszabadságos újságíróként sokáig főleg a tudomány-technika témájú cikkek írásával foglalkozott, 2010 után azonban egyre nagyobb figyelmet fordított a politikai témákra is. A Népszabadság szakszervezeti titkáraként a figyelem középpontjába került az újság működésének 2016. október 8-i felfüggesztése után, tüntetéseken szólalt fel a lap bezárása ellen. 2017 februárjában a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökévé választották, pozíciójából éppen a portrécikk publikálása előtt pár nappal mentették csak fel. Hogy az elnöksége alatt sikerült-e megreformálni a MÚOSZ-t, vagy hogy milyen szerepet töltött be Hargitai és az általa képviselt szervezet a közéleti újságírás elmúlt négy évében, portrénkból kiderül.

Az apolitikus újságírás kérdése

Hargitai Miklós 1969-ben született, a Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1987-ben, majd 1988 és 1991 között a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, ezt követően 1993-ig a budapesti Pető Intézetben tanult. Wikipédia oldala szerint először 1994-ben fordult az újságírás felé, amikor jelentkezett a Magyar Nemzet Újságíró Stúdiójának képzésére (a Magyar Nemzet képzéséről nem érhető el érdemleges információ). Annyi biztos, hogy Hargitai ezt követően a Vitéz János Katolikus Főiskola kommunikáció szakán volt hallgató, majd 2001 és 2003 között a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán járt EU-szakra. (Sokadik iskolájaként, 37 évesen, 2006-ban szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kommunikáció képzésén.) Miután szakavatott újságíróvá avanzsált, 1994-ben a Népszabadságnál kezdett dolgozni, mint a tudomány-technika rovat újságírója és szerkesztője. Hargitai előszeretettel hivatkozik arra, hogy újságírói karrierje során „alapvetően és hosszú időn keresztül kizárólag környezetvédelmi, tudományos és technológiai cikkeket írt”. Ezek a szakmainak tűnő kérdések azonban sok szállal kötődnek a politikához, ahogy azt a Hargitai egyik kedvenc témájának számító paksi atomerőmű-beruházás is jól példázza. A Népszabadság újságírója többször hivatkozott arra, hogy amikor munkássága során mégis kénytelen volt a politikával foglalkozni, azt mindig pártatlanul tette. Ezt magyarázza többek között azzal, hogy „környezetvédelmi tényfeltáró” – valójában azonban sokszor korrupcióval és visszaélésekkel foglalkozó – írásai miatt minden kormánnyal került már konfliktusba, elsőként Horn Gyuláékkal, valamint azt is állítja, hogy minden kormányzati időszakban indítottak ellene sajtópert. Hargitai Miklós munkásságát áttekintve azonban jól látható, hogy a politikára igazán nagy figyelmet fordító és  

a mindenkori hatalommal sokkal nagyobb konfliktust vállaló anyagokat láthatóan a 2010-es kormányváltást követően kezdett írni.  

A népszabadságos bemutatkozó fotója alatt 2013-ban már ez az idézete állt: „Politikáról: csak ha muszáj. (Mostanában muszáj…)”. Ezt követően rendszeresen publikált, sokszor vezércikket is írt az újság Vélemény rovatába, a napilap 2016-os megszűnésekor a politika és gazdaság rovat tagja volt. Hargitai ezt azzal magyarázta, hogy a politikát ugyan mindig figyelemmel kísérte, de csupán a környezetvédelem 2010-től kezdődő végleges átpolitizálódása miatt kapcsolódott be a közéleti újságírásba. Megkeresésünkre a szakmai önéletrajzához Hargitai többek között a következőket fűzte hozzá: „2013-ban a Magyar Nemzet Újságíró Stúdió hallgatója voltam, közben már külsőztem a Népszabadságnál, ahol 1998-ig külsős, 2000-ig szerződéses, 2000-től főállású munkatárs voltam a tudomány-technika rovatban (főleg környezet- és természetvédelmi témákról írtam: energiaügyek, klíma, nemzeti parkok, hulladék stb.). 1996-tól az összes cikkem elérhető az interneten. Van három “másoddiplomám” az ország különböző egyetemeiről (Pázmány, BGE, SZTE).” 

Hargitai szerepe a Népszabadság-ügy kapcsán 

Hargitai Miklós, mint a Népszabadság szakszervezeti titkára, igencsak a figyelem középpontjába került az újság működésének 2016. október 8-i felfüggesztése után. Ezt követően ugyanis az üzemi tanács elnökeként tevékenykedő Danó Anna mellett többször is feltűnt a Népszabadság bezárása ellen szervezett tüntetéseken, és az egyik fő közlője volt az újság munkatársai által megfogalmazott, valamint a közéletben is elterjedt vádnak, mely szerint a napilapot politikai okokból „zárták be”. Az tény, hogy a Népszabadság a kormányoldalhoz köthető Mediaworks Zrt. tulajdonában állt megszűnésekor, azonban az is igaz, hogy  

 

az ezt megelőző tíz évben az újság példányszáma 74 százalékkal csökkent, valamint ez idő alatt összesen 5 milliárd forint veszteséget termelt.

 

Maga Hargitai nyilatkozta egy tüntetésen való felszólalásában, hogy a lap munkatársainak 20101 óta nem emelték a fizetését, viszont kétszer is csökkentették. Azt, hogy az újság kiadása mennyire nem volt fenntartható, az is példázza, hogy a korábbi tulajdonos, Heinrich Pecina 2015-ben a lapot, saját elmondása szerint, rendkívül jutányosan a szocialista pártnak akarta eladni, de a párt nem élt a lehetőséggel, hiszen az újság már ekkor évi egymillió euró veszteséget termelt. A Profil című osztrák online hírportálnak adott interjújában az üzletember azt is hozzátette: „A Népszabadság az elmúlt tíz évben csak veszteséget termelt, a példányszám drasztikusan csökkent, mivel az emberek már nem érdeklődtek az újság iránt.”

Hargitai felszólal a Népszabadság bezárása ellen szervezett tüntetésen (Forrás: Adrián Zoltán/Origo)

És bár a lap bezárásához a tulajdonosnak joga volt, a többek között Hargitai kezdeményezésére megindult, s végül a TASZ által felkarolt munkaügyi perben sikerült kiharcolni a Mediaworks Kft. jogerős elmarasztalását, mely szerint a kiadónak a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kellett volna kérnie az üzemi tanács véleményétMediaworks kétségbe vonta az üzemi tanács létezését és a testület elnökének legitimációját. Hargitai a Kossuth térre szervezett, tüntetésen megafonba beszélve szólalt fel. A tüntetést egy bizonyos Média 2.0 nevű újságírással foglalkozó blog szervezte, amelynek jelentős személyi átfedése van a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű jogvédő szervezettel isA rendezvényt számos DK-s és MSZP-s politikus is meglátogatta. Hargitai a tüntetésen elmondta, szerinte a döntés nem gazdasági megalapozottságú volt, valamint azt is hozzátette: „Fogalmam sincs, mit fogunk csinálni”Hargitai Miklós a lap bezárását követően kevesebb mint két hónappal, 2017 február 1-jén húsz másik társával együtt a Népszavához igazolt. 

„Szakmai” mozgalmárság  

Hargitait 2006-ban a Népszabadság szakszervezeti titkárává választották, ugyanebben az évben a Sajtószakszervezet elnökségi tagja és M. Lengyel László mellett a társelnöke is lett. Már népszavás újságíróként 2017 februárjában a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnökévé választották. A MÚOSZ egy egyesületi formában működő szakmai, érdek-képviseleti, oktatási és kulturális tevékenységet végző közhasznú társadalmi szervezet, mely magát legnagyobb múltú és létszámú hazai médiaszervezetként tartja számon. Krédója szerint fő célja a sajtószabadság és az újságírók védelme. A szervezettel kapcsolatban azonban sokan kritikaként fogalmazzák meg a politikai részrehajlást. A MÚOSZ-ra pedig alapból sem vet jó fényt a pártállami és hálózati múlt, a kádári diktatúrában való szerepvállalás és a kommunista hírszerzéssel való együttműködés. A szervezet a rendszerváltást például annak a Róbert Lászlónak az elnöklésével vette szinte teljesen zökkenőmentesen, aki 1945 és 1989 között az MSZMP (korábban MKP és MDP), 1989 után pedig az MSZP tagja volt. De volt már a MÚOSZ elnöke az MSZP-SZDSZ kormányokat 2005 és 2008 között tanácsadó testületi főtitkárként, 2009 és 2010 között pedig minisztériumi sajtó- és kommunikációs főosztályvezetőjeként szolgáló Komlósi Gábor is. 

 

Hargitai Miklós kinevezésének története is érdekfigyelemre méltó, részletekben igen gazdag. 

 

2017 február 6-án jelent meg egy tudósítás a Népszavában, mely beszámol Csákvári Géza, a Klubrádió műsorvezetőjének egy filmkritikusok díjátadó ünnepségén elmondott beszédéről. Csákvári, aki korábban szintén a Népszabadság újságírója volt, beszédében éles kritikát fogalmazott meg a MÚOSZ akkori elnökével, Tóth Károllyal szemben, aki Csákvári véleménye szerint asszisztált a Népszabadság megszűnését gazdasági okokkal magyarázó „hazugságok” terjesztéséhez. A szerző nélkül közzétett cikk azt is megemlíti, hogy Tóth Károly felháborodottan elhagyta a helységet, és hogy Csákvári sok gratulációt kapott, valamint leírja: „A MÚOSZ honlapja nem tett említést a közjátékról, az eseményről szóló tudósításban annak sincs nyoma, hogy Csákvári egyáltalán felszólalt a díjátadón.” Világos, hogy ez a cikk a korábbi elnököt, azaz Tóthot – valótlanságok állítása nélkül, de – rossz színben tünteti fel. Az is tény továbbá, hogy a cikk megjelenésekor a tüntetéseken mondott beszédeivel ekkorra nagy népszerűséget szerző Hargitai már a Népszavában dolgozott, sőt a Tóthot támadó Csákvári is pár hónap múlva a Népszava filmkritikusává avanzsált. A MÚOSZ újdonsült elnöke az ATV-nek adott interjút, amelyben a műsorvezető a magyar sajtó helyzetét kérte számon az érdekvédelmi szervezeten. Hargitai többször is azzal védekezett, hogy ő csak nemrég került kinevezésre és végül ezt is hozzátette: „Amikor a Népszabadságot verték szét éppen, a MÚOSZ azt is átaludta, és valószínűleg részben ennek a következménye az, hogy mi most itt beszélgetünk.” Annyit tudunk biztosan, hogy Hargitai Miklóst végül még ebben a hónapban, 2017 február 18-án, a tisztújító kongresszuson, 44 küldött 34 szavazatával a MÚOSZ elnökévé választották.

Néhány poszt Hargitai Miklós nyilvános Facebook-oldaláról

Hargitai Miklós pártatlanságát illetően a magát független szakmai szervezetként meghatározott MÚOSZ elnökének való megválasztása óta többször is merültek fel kérdések. Ilyen volt például, amikor Hargitai a közösségi oldalán kampányolni kezdett azért, hogy a teljes ellenzék egy közös listán induljon a 2019-es európai parlamenti választásokon. De jelent már meg könyve a 2018-as választás hajrájában is, melyben könnyen beazonosítható anonim szereplőkkel kritizálja a jelen kormány politikáját. Az „És bocsásd meg vétkeinket” című regény elbeszélője egyébként egy katolikus pap, akinek a korrupt és megalomán politikusok őszintén bevallják, meggyónják bűneiket. A könyv szép nyilvánosságot kapott, több interjút is készítettek ekkor a szerzővel. Emellett van Hargitainak más nagy port kavaró ügye is. 2020 januárjában számolt be az Origo hírportál egy birtokukba jutott levélről, melyben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke közös pénzalap létrehozása érdekében írt levelet az ellenzéki vezetésű önkormányzatok vezetőinek, mely az általa helyenként „függetlennek”, máshol „ellenzékinek” titulált médiumok finanszírozását oldaná meg. Hargitai szerint ehhez nagyjából 50 millió forint befizetése volna szükséges, a pénzalapot – levele szerint – a MÚOSZ kezelné. Felmerülhet a kérdés, hogy egy szakmai-érdekképviseleti szervezet mennyiben működhet közre az egyik politikai csoportosulás közös sajtójának megszervezésében, illetve az alapszabálya szerint „demokratikus, pártoktól és állami szervektől független”valamint pártoktól támogatást el nem fogadó társadalmi szervezet kezelhetne-e egy ilyen pénzalapot. 

Hargitai levele az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak (Forrás: Origo)

Érdekes, hogy Hargitai a portrécikk kapcsán történő interjúmegkeresésünkre is inkább „támadóan” reagált, elsőként a következő vádakkal illette a szervezetünket: „Utánanéztünk kicsit ennek az OJIM-nak – amit találtunk, az nem igazán erősíti a bizalmat. Rendszeresen fölmerül a szervezettel kapcsolatban az a vélelem, hogy orosz érdekeket szolgál, orosz finanszírozású – ezt nyilván nem könnyű bizonyítani, de egy gyors keresés is alátámasztja, hogy a legkülönbözőbb témákban hajlamos az orosz kormánykommunikáció szócsöveként működni.” Kérdésünkre, hogy mégis milyen forrás alapján állítja ezt, még nem kaptunk választ. Hargitai azt is neheztelte, hogy a francia társszervezetünk Facebook oldalára érkező likeok közül sok „valamelyik trollfarmon nevelkedett kamuprofil” részéről érkezik. A médiatudatosság jegyében szeretnénk erre az észrevételre nyilvánosan reagálni, elsősorban edukációs céllal. Sajnos általános jelenség, hogy a Facebookon elszaporodtak ezek a kamuprofilok. Megnéztük például a Népszava oldalát is, ahol szintén található pár látványos példa. Fontos, hogy felismerjük és figyelmen kívül hagyjuk ezeket a profilokat, azonban azt is jó tudni, hogy minden oldal követői között feltűnhetnek.

A Népszava Facebook oldalának néhány legaktívabbnak minősített követője

A 2021. május 29-én tartott online tisztújító küldöttgyűlés döntése nyomán leváltották Hargitai Miklóst, a MÚOSZ elnöki posztjáról. Az új elnök Kocsi Ilona lett, az alelnöki tisztségre jelöltek közül a legtöbb szavazatot Gönczi Mária és Vicsek Ferenc kapta. 

Külföldi lapban is támadja a magyar kormányt 

Alapítványunk birtokába jutott a Libertation 2021. március 10-i száma, amelybe külsős szerzőként francia nyelven Hargitai Miklós is publikált. Az írásban azt nehezményezi, hogy a Klubrádió ügyében nem avatkozott be az Európai Unió. “Mint a Színművészeti Egyetemet, az Akadémia és a CEU kapcsán is, az Uniónak joga és lehetősége lenne beavatkozni, hogy betartassa a versenyhez való jogot” – írja, továbbá hozzáteszi: „Nahát, pontosan a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fosztotta meg a Klubrádiót a frekvenciájától. Az Uniós jogoknak ez a kirívó megsértése vont e maga után Brüsszeltől választ?” Szerinte az EU azért nem avatkozik be, mert a német érdekeltségű médiumokkal szemben a magyarok nem képviselnek elég nagy súlyt: „A Klubrádió nem lenne veszélyben, ha német lenne a tulajdonosa és ha bejárása lenne Ursula von der Leyenhez. Csak hát a Klubrádió tulajdonosa és hallgatósága magyar. Tehát, most is az történik, ami eddig mindig, semmi.” További érdekesség, hogy Hargitai a cikkben egy olyan gondolatot is megfogalmaz, mely szerint az EU nem politikai értékközösség, hanem „egy a gazdasági integrációra összpontosító klub.”

Hargitai írása a Libertation nevű francia lapban

Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.

Kiemelt kép: Valuska Gábor/konyves.blog.hu

FORRÁSOK MEGTEKINTÉSE

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hargitai_Mikl%C3%B3s

https://www.origo.hu/itthon/20161017-nepszabadsag-pecina-meadiaworks.html

https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszabads%C3%A1g

https://www.origo.hu/itthon/20161008-tunetetes-a-nepszabadsagert.html

https://index.hu/belfold/2016/10/08/a_nepszabadsag_felfuggesztes_roviden/

https://www.origo.hu/itthon/20161008-tunetetes-a-nepszabadsagert.html

https://www.youtube.com/watch?v=mHWMptKFivw

https://www.youtube.com/watch?v=suLM0ZAkW2U

https://www.youtube.com/watch?v=_-Z3693MKtM

 

MÚOSZ 

https://muosz.hu/szervezet/elnokseg/

https://www.youtube.com/watch?v=27zVkVm7Ocg

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3bert_L%C3%A1szl%C3%B3_(%C3%BAjs%C3%A1g%C3%ADr%C3%B3)

https://nepszava.hu/1119798_nem-allta-a-kritikat-a-muosz-vezetoje

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%A1kv%C3%A1ri_G%C3%A9za

https://nepszava.hu/1121876_elnokot-valtott-a-muosz

https://hu.wikipedia.org/wiki/Koml%C3%B3si_G%C3%A1bor

https://media1.hu/2019/04/09/ami-a-magyar-ujsagirokkal-tortenik-mostanaban-az-nem-normalis/

https://pestisracok.hu/polgarjogi-mozgalmat-indit-az-avh-muosz-pedig-sajtoszabadsagert-fog-kuzdeni/

https://neb.hu/hu/mozgokassza

https://www.origo.hu/itthon/20190109-a-muosz-fuggetlen-objektiv-elnoke-az-ellenzeknek-kampanyol.html

https://konyves.blog.hu/2018/03/12/hargitai_miklos_a_papok_szamon_kerhetik_jezus_tanitasat_a_politikan

https://konyves.blog.hu/2018/10/11/margo_hargitai

https://www.youtube.com/watch?v=E1OPVbkV1sc

https://www.origo.hu/itthon/20200129-ellenzeki-sajtoszervezesbe-kezdetta-muosz.html

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin