Végleg megszűnt a politikai befolyástól mentes hírszolgáltatás?

A Magyar Távirati Iroda, azaz az MTI a hazai médiastruktúra megkerülhetetlen szereplője, állami hírügynökségként biztosítja a magyar sajtó friss hírekkel való ellátását. Az intézmény által végzett hírszolgáltató tevékenység jellegéből fakadóan semlegességre és közszolgálatiságra épül, de a modern médiatrendek a hírszolgáltatás területét sem hagyták érintetlenül: az ellenzéki pártok és a nem kormánypárti sajtó körében egyre többen illetik kritikával az MTI tevékenységét, ezzel együtt a közelmúltban napvilágot látott a hír, hogy az ellenzéki önkormányzatok megalapítanák a saját ügynökségüket, amelynek elsődleges célja “az ellenzéki médiumokat összehangoló hírszolgálat” lenne. Ezzel a lépéssel vajon végleg megszűnni látszik a független hírszolgáltatás fogalma?

Mit csinál az MTI?

Az MTI tulajdonképpen a különböző sajtóorgánum beszállítójaként funkcionál, a hazai és a nemzetközi hírek széles körét szállítja megrendelőinek, azaz különböző tévéknek, rádióknak és újságoknak. A szervezet lényege a sajtó működésének hatékonyabbá és költségkímélőbbé tételében rejlik. Az már az iparágban egyre csökkenő profitmarzs előtt is régen nyilvánvaló volt, hogy nagyon kevés újságnak éri meg kiterjedt tudósítói hálózatot fenntartani. Viszont minden médiumnak szüksége van egy ilyenre, létrejött tehát természetes monopóliumi helyzetre adott válaszként a magyar állam által fenntartott nemzeti hírügynökség. Az MTI tevékenységének szükséges feltétele tehát, hogy kivételesen széles körben “észleli” és közvetíti a világ híreit, rendelkezésére áll az ehhez szükséges eszköztár is. Naponta 500–600 hírt ad ki, ehhez valamennyi megyében saját tudósítót foglalkoztat és rendkívül nagy méretű külföldi tudósítói hálózatot is fenntart. Ezenkívül szerkesztőségeik tizenhárom hírügynökség öt nyelven adott anyagait dolgozzák fel. A hírek nap 24 órájában folyamatosan érkeznek. Az MTI a hírszolgáltatáson kívül fotószolgáltatást is végez, ami egyre fontosabb szerephez jut a modern sajtóban. Az iroda fotószerkesztőségének munkatársai ott vannak az ország valamennyi jelentős politikai, kulturális és sporteseményén. A hírügynökség adatbázisaiban megtalálhatók a korábbi híranyagok, mert teljeskörűen archiválják a tartalmakat. Több mint kétmilliós magyar nyelvű és kétszázezres angol nyelvű híradatbázisuk, valamint Közép-Európa egyik legnagyobb, 13 millió felvételt tartalmazó fotótárral van a birtokukban.

Államtól független hírszolgáltatás

Ezek az MTI-s belföldi és nemzetközi híranyagok képezik az országban működő tévé- és rádióállomások, napi és hetilapok, valamint a portálok többségének hírszolgáltatási alapját. A különböző sajtóorgánumok megvásárolják az MTI szolgáltatását, így hozzájutnak ezekhez a tartalmakhoz, amiket máskülönben nem tudnának saját maguk gazdaságosan előállítani. Ez tehát egy olyan gazdasági helyzet, amikor a piac mérete relatíve kicsi egy vállalat hatékony méretéhez képest, elsősorban a magas fix költségek következtében. Ilyenkor úgynevezett természetes monopolisztikus helyzet jön létre, amikor csupán egy vállalatnak éri meg azon a piacon, a mi esetünkben a hírszolgáltatás piacán működni. De mi szükség akkor az MTI állami fennhatóság alatt tartására? Erre a kérdésre több válasz is adható: az első egy általános közgazdasági alapelv, mely szerint a monopol helyzetben lévő vállalatok normális piaci logikát, tehát a profit maximalizálásának elvét követve (a tényleges verseny hiányában) a fogyasztóknak nem hasznos döntéseket hoznak, így általában erős állami szabályozottságot és szervezettséget igényelnek. A másik – talán fontosabb – válasz a média sajátos jellegéből fakad: a sajtótermékek megfelelő működéséhez a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás elkerülésén kívül a demokratikus közvélemény és a sajtószabadság kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás érdeke is szorosan kapcsolódik. Ha tehát az MTI visszaélne a monopol helyzetével, az nem csak a fogyasztói érdekeket, hanem potenciálisan a magyar állam demokratikus alapelveit is sértené.

Kritikák kereszttüzében

Az MTI jogszabályi háttere összetett változásokon ment keresztül a rendszerváltást követően. Az 1996. évi CXXVII. törvény értelmében az MTI Zrt. egyszemélyes részvénytársasággá alakult, amelynek tulajdonosa az Országgyűlés volt. A tulajdonosi jogokat így részben az Országgyűlés, részben a pártparitásos alapon megválasztott Tulajdonosi Tanácsadói Testület gyakorolta. Ez megváltozott, amikor 2015. július 1-jén a hírügynökség Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Magyar Televízióval, a Duna Televízióval és a Magyar Rádióval. Az alapítói és a részvényesi jogokat azóta a Közszolgálati Közalapítvány gyakorolja. Az MTI vezérigazgatóját a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma választja meg a joghatóság szerepét betöltő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságszervezet javaslatára. A szervezet tehát, ha változó mértékben is, de mindenkori “állam” befolyása alatt áll. Ez megteremti az éppen kormányon lévő politikai erők számára a lehetőséget a szervezet személyi összetételének befolyásolásán keresztül a hírszolgáltatás elfogulttá tételére.

A 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-KDNP kormányokkal szemben is több ellenzéki politikus kritikával élet arra hivatkozva, hogy az MTI-t a közszolgálati függetlenségét politikai befolyásolással veszélyeztetik. 2016-ban például Vágó István, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője és a párt egyik legismertebb arca azzal vádolta meg az MTI-t, hogy ilyen-olyan okokra hivatkozva megtagadják a DK közleményeinek kiadását. Az egyik ilyen hivatkozott ok, amit Vágó kifogásolt például az volt, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István nem közszereplő és mint ilyen az MTI személyiségi jogi okokból nem szerepeltetheti a közleményeiben. (Ezt az indoklást később egyébként egy másik ügy kapcsán nemrég született kúriai ítélet is megerősítette.) Vágó az éles bírálaton kívül perindítással is megfenyegette az intézményt: “A DK nem fogja hagyni, hogy a kormány az MTI segítségével hallgattassa el az ellenzéki véleményeket, ezért a bíróságon fogja bizonyítani a politikailag motivált cenzori gyakorlatot.”

Dóra Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese is hasonló véleményt fogalmazott meg azt követően, hogy az MTI megtagadta a párt egyik közleményének megjelentetését: “a Facebook után az adófizetők pénzéből fenntartott Magyar Távirati Iroda is cenzúráz.” Az intézmény indokolta a döntését, mely szerint a közlemény több ponton sértette a szabályzatot: “A közlemény nem lehet jogsértő, nem lehet alkalmas arra, hogy sértse mások személyhez fűződő jogát, így különösen nem lehet alkalmas más emberi méltóságának, becsületének, jó hírnevének, magánéletének, magántitkának és személyes adatai védelméhez fűződő jogának vagy üzleti titokhoz fűződő jogának megsértésére. Nem tartalmazhat faji megkülönböztetést kifejező, a kisebbségeket sértő vagy gyűlölet keltésére alkalmas tartalmat.”

Az egyik legnagyobb port kavaró eset azonban az volt, amikor az MTI egykori brüsszeli tudósítója vádolta meg cenzúrával az egykori munkahelyét azt követően, hogy elküldték az állásából. Kárpáti János, a Magyar Távirati Iroda korábbi EU-s tudósítója szerint azért bocsájtották el az állásából, mert egy brüsszeli eseményen egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak. A történethez hozzá tartozik, hogy nem Kárpáti volt az egyetlen tudósító, akit visszahívtak vagy elküldtek ebben az időben, az MTI-nél ekkor több csoportos leépítés és nyugdíjazás is folyamatban volt vagy már le is zajlott. Kárpáti egyébként ezt követően a nem kormánypártinak tartott Klubrádió szerkesztő-műsorvezetőjeként és a magát szociáldemokrata lapként meghatározó Népszava szerzőjeként helyezkedett el.

Létrehoznák az “ellenzéki MTI-t”

2021. június 14-én adta hírül rövid cikkben a Népszava, hogy létre fog jönni egy az ellenzéki médiumokat összehangoló hírszolgálat: “Rövidesen elstartolhat az a kezdeményezés, amelynek célja az ellenzéki települési orgánumok összehangolása a kormánypropagandával szemben.” Az ellenzéki MTI ötlete ráadásul állítólag nem mástól származik, mint Karácsony Gergely egyik tanácsadójától, habár tavaly februárban Márki-Zay Péter is beszélt egy hasonló kezdeményezésről. Érdekes, hogy ez a médiaprojekt még formálisan sem kísérel meg távolságot tartani a nem kormánypárti politikai erőktől. A hírszolgálat központi stábjának vezetője az a Kövesdi Péter lesz, aki jelenleg az Érd Médiacentrum ügyvezető főszerkesztője, korábban pedig a Népszava munkatársa volt. Az, hogy mennyiben beszélhetünk a Magyar Távirati Iroda valódi ellenzéki alternatívájáról kérdéses. A Népszava szó szerint ellenzéki MTI-ként hivatkozik a projektre, Kövesdi Péter azonban a korábbi munkahelyének másképpen nyilatkozott mindezzel kapcsolatban. A hírszolgálat vezetője hangsúlyozta a lapnak, ellenzéki MTI-ről szerinte túlzás lenne beszélni, nem akarnak professzionális hírügynökséget építeni, mindössze arról van szó, hogy van igény az önkormányzati médiavilágban létrejövő tartalmak „felhangosítására”.

Beárazták a hírszolgáltatás?

Felmerülhet bennünk természetesen a kérdés, hogy mennyire van fontos szerepe a hírszolgáltatásnak a mai világban? Hiszen az lassan mindenki számára világos trenddé válik, hogy a hírfogyasztók egyre inkább a véleményalapú, narratívateremtő tartalmakra és egyre kevésbé a száraz tényközlésekre kíváncsiak. A vélemények szabadságán túl persze mindenképpen szükség lenne az objektív tények halmazára, mint közös nevezőre. Az újságírás szubjektivitása és a narratívák növekvő különbözősége mellett azonban mennyire van még lehetőség az objektív hírszolgáltatás működőképes fenntartására? A média munkatársai még mindig fontos alapként tekintenek az MTI-re, de azt sok kritika éri, az “ellenzéki MTI” létrehozása pedig akár a hírszolgáltatás politikai törésvonalak alapján történő végleges felosztását is jelentheti. Mindez pedig azt jelentheti, hogy a politikát követően a közéleti újságírás is a részigazságok harcáról és a párhuzamos valóságokról fog szólni. Ebben a világban minden oldalnak és szereplőnek megvan a maga objektívnek nevezett részigazsága, ami valójában a szubjektív vélemény becsomagolt, rejtett tálalását jelenti.

Kiemelt kép: A Magyar Távirati Iroda Rt. székháza a Naphegy téren a kétezres évek közepén (MTI-fotó: H. Szabó Sándor)

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin