Focimeccsek helyett ma már a kormánypártinak tartott Mandiner hetilap vezetésével bízták meg a fiatal újságírót. Hogyan vált Kereki pár év leforgása alatt egyszerű joghallgatóból, mezei újságíró-gyakornokból a kormánypártinak tartott média egyik legtöbb tévés szereplést kapó kirakatarcává? Van-e mindennek köze ahhoz, hogy a Mandiner 2017-es „fordulata” óta ő írja meg a kormánypártinak tartott politikai kommunikáció szempontjából leginkább hasznos közéleti anyagokat? Taggelemzéssel azt is megvizsgáltuk, hogy vajon a statisztikák is alátámasztják-e azt a megfigyelést mely szerint Kereki különösen sokat foglalkozik a Jobbik témájával. Portrénkból kiderül!
Kereki Gergő 1993-ban született Gyulán, itt is nőtt fel és középfokú tanulmányait is itt végezte. Információink szerint korábban labdarúgóként, majd a gimnáziumi évek során a játékvezetőként is kipróbálta magát. Miután szögre akasztotta a játékvezetői sípot, az ELTE-re jelentkezett jogász szakra, valamint a Bibó István Szakkollégiumba is felvételit nyert. Korábbi médiaszerepléseiről semmit sem tudni. 2017-ben, szinte a semmiből, egy egyéves németországi tanulmányutat követően került a Mandinerhez, rögtön azután, hogy a Tombor András, kormánypártinak tartott üzletember megvette a lapot. A lap átvételéről a 444.hu így számolt be: „A tulajváltás így is erős üzenetet hordoz a jobboldalon belül. A Mandiner az utolsó olyan nem „simicskista” jobbos portál, amely időnként bátorkodik kritizálni a kormány politikáját is.” Bár a lap főszerkesztője, Rajcsányi Gellért a helyén marad, alatta több személyi változás is történt, ami sokak szerint a lap jobbra tolódását eredményezte: a tulajdonosváltást megelőzően ott dolgozó több újságíró, Bukovics Martin vagy Bakó Bea például azóta az ellenzéki politikus, Ungár Péter tulajdonolta Azonnalinál dolgoznak. Ezzel párhuzamosan állt munkába Kereki, aki viszont a megírt anyagai alapján tökéletesen illett a „jobboldali fordulat” forgatókönyvébe.
Jobbik és migráció: a legnagyobb témákat kapta meg 2018-ban
Kereki Gergő karrierje hamar berobbant. Még alig dolgozott a Mandinernél, de a 2018-as választási kampányában a lap a kampány két legfontosabb témáját is látványosan magáévá tette: írásokban és videókban nagyon sokat foglalkozott a többi ellenzéki párttal közös talajt kereső Jobbikkal, valamint annak belső-ideológiai ellentmondásaival és az Európa-szerte egyre inkább központi témává váló migrációs válság kérdéskörével.
Taggelemzést készítettünk Kereki Gergő cikkeiről: A “tag”, azaz címke, olyan szó vagy kifejezés, amelyet a weboldalak tartalmaihoz, például cikkekhez szokás hozzárendelni, hogy azokat kategóriákba lehessen sorolni, ezzel segítve a cikk megtalálását a Google-on és a közösségi médián. Webanalitikai módszertan segítségével elkészített elemzésünk a tag-ek alapján jól bemutatja azt, hogy egy adott szerző milyen témában ír a legszívesebben. Kereki az általunk vizsgált időszakban elsősorban a klasszikus közéleti témákra fókuszált, azon belül is a legtöbbet a Jobbikkal foglalkozott, de a számok alapján a migrációról is számos cikket írt, valamint ezzel párhuzamban a Fidesz és Orbán Viktor címkék is gyakran kerültek az egyes írásokra. (További taggelemzésekért kövessétek a Facebook-oldalunkat!)
Jól mutatják Kereki tartalmi fókuszát a videós anyagok is. 2018. március 15-én például a jobbikos megemlékezőket kérdezte nem sokkal az országgyűlési választások előtt arról, hogy az összefogás érdekében leszavaznának-e valamelyik baloldali pártra. Hasonlóan nagy port kavart a Mandiner másik videója is, amikor a Berlini no-go zónákról forgatott riport során Kereki rejtettkamerás felvételt készített arról, hogy egy színesbőrű drogdílertől kábítószervásárlásról egyeztet. Megkérdeztük Kerekit, hogy miért foglalkozott ilyen sokat a Jobbikkal és a migrációval, de jelen írás publikálásáig nem válaszolt nekünk.
Meglett a kemény munka jutalma
Kereki karrierje egyébként szorosan egybefonódott a Mandiner sorsával, amelyben újabb nagy fordulat állt be 2018 év végén, amikor a kormánypártinak tartott médiumok a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány keretein belül kerültek egy közös ernyőszervezetbe. A változás egy új lehetőséget is jelentett a Mandiner életében, amely 2019-ben újra nyomtatott formában is az újságárusok pultjára került. Ez a lehetőség Kereki előremenetélének is nagy ívet adott. Kereki 2019. február 1-től azután vehette át az online portál főszerkesztő-helyettese pozícióját, hogy alapítványunk vezetője, Partos Bence felmondott ugyanebből a pozícióból. Az alapító a Portfoliónak adott interjúban a következőket nyilatkozta a távozása okával kapcsolatban:
„Azért hagytam ott a közéleti újságírást, mert annak sokszor a legalapvetőbb működésmódjaival sem értettem egyet.”
Kereki egy csapásra tévés szereplések zömét kapta: rendszeres vendége volt az EchoTv Lapszemle és a HírTv Szabadfogás című műsorainak, de szerepelt a HírTv Magyarország élőben című műsorában is.
2019 szeptemberében ráadásul majdnem főszerkesztő is lett a huszonéves újságíróból. A 2019 őszén elstartoló Mandiner hetilap főszerkesztőjeként – a Népszava értesülései szerint – ugyanis az ő neve is felmerült. A lap megkeresésére akkor Kereki csak annyit válaszolt, hogy ő főszerkesztő-helyettesként dolgozik majd az új lapnál, a további részletekről azonban csak a Mandiner oldalán adnak majd tájékoztatást. Információnk szerint az első koncepció szerint valóban szóba jött főszerkesztőként a neve, de nyomtatott sajtóbeli tapasztalatlanságára és fiatal korára tekintettel a lapvezetés nem akarta a frissen induló lapot jobboldalon belüli kritikáknak kitenni. A hetilap főszerkesztője végül Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium nevű tehetségképző intézmény vezetője lett, aki egyébként a Mandiner lapigazgatója is egyben. Mandinerhez közeli források arról számoltak be, hogy bár az időközben az egyetemet is elvégző Kereki a több mint egy évig tartó lapindítási előkészületek során, valamint a lap tényleges elstartolásánál is nagy munkát fektetett a kiadványba, valódi figyelmét végig az online média és az éppen futó választási kampányok kötötték le. A főszerkesztői pozíció így sem kerülte el Kerekit, tavaly ugyanis a Mandiner online társfőszerkesztője lett, ahol egyébként belpolitikai témákban addig is de facto főszerkesztőként dolgozott. Kereki eddigi pályáját végignézve egyértelműen kijelenthető, hogy pár év leforgása alatt egyszerű joghallgatóból, mezei újságíró-gyakornokból a kormánypártinak tartott média egyik legfiatalabb kirakatarcává vált.
Kereki Gergő a június 3-án, csütörtökön megrendezésre kerülő Zsurnaliszta Vitaestünk vendége lesz, ahol Hargitai Miklóssal, a Népszava főszerkesztő-helyettesével fog vitázni.
Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.
Kiemelt kép: Mandiner