Folytatva a július 7-én elkezdett sorozatunkat, elemezzük az október 13-i, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő által tartott kormányinfót.
A kormányinfón a hazai sajtótermékek egy-egy képviselője kérdezheti – jellemzően Gulyás Gergelyt– a heti kormányülés eredményéről és az egyéb felmerülő témák kapcsán a kormány álláspontjáról. Ezúttal is elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a kormánykritikus vagy a kormánypárti újságírók sajtó milyen arányban vették ki a részüket a kérdezz-felelekből.
A kétórás esemény elemzését követően az alábbi megállapításokat tehetjük:
- Összesen 16 újságíró 105 kérdést tett fel, egy újságíró tehát átlagban 6 kérdést tett fel
- Amíg 9 kormánypárti újságíró 38 kérdést, addig 7 kormánykritikus újságíró 67 kérdést tett fel: a kérdések 64 százalékát tehát kormánykritikus újságírók tették fel
- Amíg egy kormánypárti újságíró átlagosan 4 kérdést tesz fel, addig egy kormánykritikus újságíró 9-et
- Egy kormánykritikus újságíró átlagosan 5 percet kérdez, míg egy kormánypárti újságíró 2 percet
Megvizsgáltuk azt is, hogy melyek voltak a kormánypárti, és kormánykritikus újságírók által leginkább pedzegetett témák. (Csak azokkal a témákkal foglalkoztunk, amik egynél többször kerültek szóba.) A kormánypárti újságírók előszeretettel kérdezték (8 db) Gulyás Gergelyt a budapesti kukássztrájkról, de érdeklődtek az uniós pénzek (4 db), és a rezsi (3 db) témaköre kapcsán is.
A kormánykritikus újságírók leginkább a pedagógusok helyzete iránt érdeklődtek (29 db), míg a forint-euró árfolyam zuhanásáról is 11 kérdést tettek fel Gulyás Gergelynek.
A súlyosbodó háborús helyzet, az energiaválság, a gazdaságot ennek kapcsán érő sokk vagy a forint mélyrepülése miatt rengetegen féltik egzisztenciális vagy létbiztonságukat. A kormányinfó hangulata ennek megfelelően elég komor volt, némi színt két újságíró hozott, akik kérdései kapcsán újra egy olyan, néhány éve még létező, ma már nosztalgiával emlegetett világban érezhették magukat a jelenlevők és a nézők, amikor kevésbé apokaliptikus témák foglalkoztatták a sajtómunkásokat. Breuer Péter, a Heti TV és a breuerpress vezetője arról érdeklődött, nem kellene-e levetíteni az iskolákban Jankovics Marcell Toldi című animációs filmjét, illetve hogy tervezi-e a kormány a KRESZ módosítását szigorúbban szabályozva a „rollereket, kerékpárokat illetve az ilyen, majdnem azt mondtam, hogy baromságokat”. Medveczky Attila, a Magyar Fórumtól (Csurka István egykori hetilapja) pedig arról faggatta Gulyás Gergelyt, hogy közegészségügyi szempontból „nem kéne-e idehaza betiltani a Pride-ot”, miután a Guardian számolt be arról hogy a Soros Alapítvány munkatársa a new york-i Pride-on kapta el a majomhimlőt, amelyről azt állítják, hogy kizárólag homoszexuális férfiak közül szedi áldozatait.
A vezető témák kapcsán kérdező újságírók közül talán az Origó újságíróját, Kovács Andrást lehet kiemelni, ő a tanárok 20%-os béremelése kapcsán az esetleges bérfeszültség problémáját vetette fel. A telexes Nyilas Gergelyt, aki a nagyon kevés rendelkezésre álló időre tekintettel kérdéseit egy freestyle rapperhez hasonló gyorsasággal és ütemezéssel tette fel, bár azzal rontott a hatékonyságon, hogy megkérdezte Gulyás Gergely jogi véleményét a munkaügyi perben megállna-e a polgári engedetlenséget folytató tanárok elbocsátása, illetve jogfilozófiai álláspontját a polgári engedetlenségről, noha a miniszter korábbi kérdések kapcsán már mindkettőt kifejtette. Az ukrán helyzettel kapcsolatos kérdéseinek végcélja kapcsán pedig a miniszter próbálta rövidre zárni a kerülőútnak tűnő kérdéssort: “arra kíváncsi, hogy miért nem szállítunk fegyvereket, csak előtte hosszú kérdéseket tesz fel”.
Összességében tehát azt láthatjuk, hogy az október 13-i kormányinfón döntően a kormánykritikus újságírók tettek fel kérdéseket, a kormányinfó 64 százalékában az ő kérdéseik hangozhattak el. Érthető okokból a kormányinfó legnépszerűbb témája a pedagógusok helyzete volt.