Matteo Messina Denarót, a szicíliai maffia egyik vezéralakját harminc év rejtőzködés után végül idén januárban sikerült elfogni. Súlyos rákbetegsége segítette elő a kézre kerítését, azonban a börtönben csak tovább romlott az állapota. Szeptember 22-én visszafordíthatatlan kómába esett, mire a vezető olasz sajtóorgánumok már rögtön be is harangozták a halálát, hogy elsőként számoljanak be a szenzációs hírről. A bökkenő csak az volt, hogy a maffiavezér ekkor még valójában élt…
A témával kapcsolatos kattintásvadász cikkek kiverték a biztosítékot az olasz médiában, ahol újra napirendre került a klikkhajhászat jelensége, amely gyakorlatilag megkérdőjelezi az újságírás tényszerűségét és hitelességét, nem beszélve a felmerülő etikai aggályokról. Az olaszországi és a nemzetközi közvélemény hamarabb tippelt volna arra, hogy a számos merényletért, illetve több tucat ember meggyilkolásáért felelős keresztapa halálát előbb okoznák az ellenségei, vagy a később diagnosztizált vastagbélrákja, mintsem a média képviselői és a Google keresőmotorja. Az újságírás történetében mindig is fontos szerep jutott a hírek minél gyorsabb tálalásának, de az elsőségért folytatott versenyfutás szerepe a műfaj kortárs változatában csak még inkább felértékelődött. Ennek fényében joggal merül fel a kérdés, hogy a zsurnaliszták vajon meddig merészkedhetnek ezen a téren, hogy ne sértsék meg a jó ízlés határait, az alapvető erkölcsi elveket és a cikkeikben szereplők személyiségi jogait?
Matteo Messina Denaro napokkal korábban megelőlegezett halálhírének fenntartások nélküli közzététele a médiumok közötti gátlástalan vetélkedés egyik szimptómája. Az várható volt, hogy a kóma beállta után már csak órák vagy napok kérdése, hogy mikor távozik az élők sorából, de több olasz sajtótermék már szeptember 22-én kész tényként kezelte, hogy meghalt, pedig a szervezete valójában csak 25-én adta fel végleg a küzdelmet. A legtekintélyesebb orgánumok közé sorolt La Repubblica és a Fanpage nevezetű híroldal is beállt a kattintásvadász médiumok táborába, mellyel nemcsak kegyeletsértő módon jártak el, de egyúttal a saját hitelességüket is kockára tették, hiszen az olvasottsági mutatók javítása és a klikkek számának gyarapítása felülírta náluk az ellenőrzött forrásból származó információk prioritását. Amikor szembesültek valótlan állításaikkal, azonnal eltávolították a szóban forgó írásaikat, hogy a nagy csinnadrattával leközölt álhír minden nyomát eltüntessék. Azonban akadtak olyan híroldalak, amelyek résen voltak, kiszúrták, sőt képen is megörökítették a törölt cikkeket.
Egyes olasz újságírók arra emlékeztettek az ügy kapcsán, hogy a hírközlés területén is létfontosságú lenne az egységes szakmai és etikai irányelvek kidolgozása. A médiumok keresőmotorok általi rangsorolása miatt a cikkek címadási gyakorlatában is felértékelődött az érdeklődést felkeltő, gyakran szenzációhajhász és a tényeket eltorzító kulcsszavak használata. A legnépszerűbbek közé tartozó Google, a Bing, a Yahoo!, a Duck Duck Go vagy az egyelőre még inkább csak az orosz felhasználók körében ismert és a nyugati piacok felé terjeszkedő Yandex esetében is egy algoritmus határozza meg, hogy melyek lesznek azok a sajtótermékek, amelyeknek a cikkei az első találatok között szerepelnek majd a keresés eredményeként egy-egy témakörben. Mivel napjainkban többnyire ezek a keresőmotorok juttatják el az olvasóközönséghez az online elérhető hírtartalmakat, az egyes médiumok nyilván arra törekednek, hogy minél előkelőbb helyet vívjanak ki a rangsorukban. De könnyen lehet, hogy a kattintások számának feltornázásáért olyan árat fizetnek, amely a hitelességükbe kerül, ez a versengés viszont globális szinten is jelentősen rontja az újságírás minőségét. A jelképes dobogóért folytatott küzdelem hevében a tényszerűség és a pontosság már régen a háttérbe szorult, pedig a média képviselőinek felbecsülhetetlen felelősségük van a közvélemény formálásában.
Matteo Messina Denaro, aki maffiafőnökként annyi emberrel végzett, hogy a saját bevallása szerint meg lehetett volna velük tölteni egy egész temetőt, a haláltusája kellős közepén önkéntelenül is a híroldalak etikátlanságának és kereskedelmi megfontolásainak egyik ikonikus áldozata lett. A Mowmag nevű olasz hírportál cikkében pedig egyenesen úgy fogalmaztak, hogy az akkor még haldokló maffiózóval történtek „talán a mesterséges intelligencia első gyilkosságaként” értelmezhetőek, mert bár később tényleg meghalt, de „először a Google végzett vele”. A szerző, Ottavio Cappellani szerint a keresőmotorok találatainak toplistás helyezésén kívül még az motiválhatta a sajtótermékeket, hogy párhuzamot vonjanak a maffiavezér és Giorgio Napolitano korábbi olasz köztársasági elnök szeptember 22-én bekövetkezett halála között. Mindennek hátterében az állt, hogy az elhunyt politikus nevét összefüggésbe hozták azzal a nyomozással, amely a szicíliai maffia és az állam közötti állítólagos tárgyalásokat vizsgálja, melyek a gyanú szerint a bűnszervezet által a kilencvenes évek elején elkövetett merényletek leállításainak feltételeiről való egyezkedésről szóltak. Napolitano önkényesen bizonyítékokat semmisített meg az ügyben, konkrétan azokat a lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amiket Nicola Mancino akkori belügyminiszterrel folytatott, s amelyeket a palermói ügyészség utasítására rögzítettek.
Az olasz újságírás berkeiben egyébként is egyre hangosabbak az elégedetlenség hangjai, mert Marta Cartabia korábbi igazságügy-miniszter 2022-ben törvénybe iktatott, nagy port kavart igazságügyi reformja a zsurnaliszták számára kedvezőtlenül módosította a sajtó és az ügyészségek közötti kommunikációt. Célja eredetileg az uniós normákhoz való igazodás, azon belül is főleg az ártatlanság vélelmének biztosítása volt. Az új szabályozás elsősorban az oknyomozó újságírók és a bűnügyi rovatoknál dolgozók munkáját nehezíti meg, sőt egyes vélekedések szerint el is lehetetleníti az érdemi újságírói tevékenységüket, ugyanis a bűncselekményeket felgöngyölítő nyomozásokkal és a büntetőperekkel kapcsolatos információszolgáltatást teljes mértékben az illetékes ügyészek hatáskörébe utalta. Egyedül rajtuk múlik, hogy milyen adatokat osztanak meg a sajtó képviselőivel, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy elzárják a zsurnalisztákat az első kézből és hiteles forrásból származó információkhoz való hozzáféréstől, a tájékoztatást pedig néhány soros közleményekkel tudják le, melyek nem teszik lehetővé az adott téma hátterének alaposabb feltárását és bővebb kifejtését a cikkekben. Az egyik olasz újságíró szervezet tagjai tiltakozásuk jeléül ülősztrájkot folytattak, mert az új szabályozás eredményeként veszélyben érzik a sajtószabadságot, illetve a társadalom és a közvélemény informálódáshoz való jogát. Matteo Messina Denaro ügyével kapcsolatban tehát a kattintásvadászaton és a keresőmotorok negatív hatásán túl a Cartabia-féle igazságügyi reform következményeit is figyelembe kell venni, hiszen ez jelentősen megnehezítette a közvetlen hírforrásokhoz történő hozzájutást, kiváltképpen a bűneseteket és a bűnözőket érintő témákban. Nem véletlen, hogy a maffiafőnök egészségi állapotán kívül más vonatkozásokban is rendkívül ellentmondásos információk keringtek róla az olasz orgánumokban, példának okáért abban sem volt egységes álláspont, hogy a hozzátartozói közül kik voltak vagy lehettek mellette a betegágyánál.
Mindezek alapján úgy tűnik, hogy az igazság keresése helyett az erkölcsi korlátokat ledöntő klikkvadászat került előtérbe az újságírás terén, ahogyan azt alapítványunk is számos esetben bemutatta a közösségi felületeinken megtekinthető „Clickbait” című rovatában. Bár Matteo Messina Denaro végül valóban elhunyt, de a halála nem szeptember 22-én, hanem csak három nappal később, 25-én következett be. A történtek fényében egyértelműen kijelenthetjük, hogy a tényekhez való hűség és a kattintások számának növelése közötti dilemma jelenleg az újságírás legaktuálisabb globális kihívásai közé tartozik.
Felhasznált források és online hivatkozások
https://index.hu/kulfold/2021/07/10/maffia-szicilia-cosa-nostra-matteo-messina-denaro/
https://www.calabriamagnifica.it/editoriali/la-morte-di-matteo-messina-denaro/
https://www.ilgiornaleditalia.it/news/cronaca/527677/matteo-messina-denaro-morto-boss.html
https://mowmag.com/attualita/matteo-messina-denaro-e-morto-ma-ucciso-da-google
https://itacanotizie.it/2023/09/23/morte-napolitano-intercettazioni/
https://index.hu/kulfold/2021/08/10/maffia-olaszorszag-igazsagugyi-reform-perek/
https://www.ilpost.it/2022/10/10/difficolta-giornalisti-riforma-cartabia/