A külügyminiszter szeptember 8-án közölte, hogy az orosz nagykövetség tíz munkatársa olyan tevékenységet folytatott Magyarországon, amely a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alapján nem elfogadható. Az érintetteknek ezért el kell hagyniuk az országot. Orbán Anita hozzátette azt is, hogy a döntés Magyarország biztonságát és szuverenitását védi, ugyanakkor nem jelenti a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Oroszországgal. Budapest továbbra is fenn akarja tartani a szükséges párbeszédet.
Ennyi a hivatalos közlés.
A sajtóban azonban néhány órán belül már legalább három különböző történet született belőle.
Az egyikben Magyarország tíz, diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzőtől szabadult meg, és ezzel végre csatlakozott ahhoz, amit az európai szövetségesei évek óta csinálnak. A másikban a Magyar-kormány látványosan szakít az Orbán-korszak oroszpolitikájával, és visszaviszi az országot az EU és a NATO külpolitikai főáramába. A harmadikban viszont Budapest indokolatlanul élezi a kapcsolatot Moszkvával, feladja az eddigi békepolitikát, és közben olyan konfliktust vállal, amelynek akár energetikai következményei is lehetnek.
Attól függően, hol olvassuk a hírt, lehetnek kémek, diplomaták vagy egy új külpolitikai korszak első áldozatai.
A hivatalos mondat egyébként szándékosan nem használta a kémkedés szót. Azt írta, hogy a diplomaták státuszukkal össze nem egyeztethető tevékenységet végeztek. Ez a diplomácia nyelvén elég jól ismert megfogalmazás. Rácz András Oroszország-szakértő szerint hagyományosan azt jelenti, hogy az érintettek diplomáciai fedésben hírszerzői munkát végeztek. A 24.hu ezt már címében is így fordította le: „Diplomáciai fedésben dolgozó hírszerzők a kiutasított orosz diplomaták.” A HVG ennél is határozottabb címet választott: „Rácz András tisztázta: orosz hírszerzőket utasítottak ki Magyarországról.”
Ez fontos szerkesztési döntés. A kormány hivatalosan diplomatákról beszél, akik elfogadhatatlan tevékenységet végeztek. A cikk címében viszont már orosz hírszerzők állnak.
A kettő között van szakmai alapú értelmezés, de azért nem ugyanaz a mondat.
A Telex ennél messzebbre ment a háttér bemutatásában. Nemcsak azt magyarázta el, hogy mit jelent a diplomáciai nyelv, hanem azt is, hogy milyen nemzetközi környezetben történt a kiutasítás. A lap felidézte, hogy a 2022-es orosz invázió után európai országok tömegével küldték haza a diplomáciai fedésben működő orosz hírszerzőket, miközben Magyarország ebből a hullámból lényegében kimaradt. A Telex értelmezése szerint a mostani döntésnek két címzettje van. Moszkva és Magyarország nyugati szövetségesei. Az üzenet pedig mindkét irányba az, hogy új korszak kezdődik a magyar–orosz viszonyban.
Hasonló keret jelenik meg a Portfolio anyagaiban is. A lap a szakértői értelmezés alapján „egyértelműen új korszakról” írt, és azt emelte ki, hogy a döntés esélyt adhat Magyarországnak a korábbi diplomáciai elszigeteltségből való kitörésre és a nyugati szövetségesek bizalmának helyreállítására.
A Reuters nem is nagyon kerülgette ezt. A nemzetközi hírügynökség szerint a kiutasítás „egyértelmű jelzés”, hogy lezárult Orbán Viktor korábbi, Moszkvával baráti kapcsolatokat fenntartó korszaka. Külön felidézte, hogy Orbán kormányzása alatt Magyarország a 2022-es invázió után nem csatlakozott az orosz diplomaták tömeges európai kiutasításához, továbbra is vásárolt orosz energiahordozókat, és több uniós oroszellenes intézkedést is akadályozott vagy késleltetett.
A 444 szintén erősen ebbe az irányba helyezte az ügyet, csak történelmi háttér helyett a korábbi orosz hírszerzői jelenlétet tolta előtérbe. A lap felidézte a korábbi állításokat arról, hogy Magyarország az Orbán-korszak alatt fontos terepévé vált az orosz szolgálatok működésének, illetve hogy miközben más európai országok sorra küldték haza az orosz diplomatákat, Budapesten nőtt a számuk. A Rácz Andrással készült anyagban az is szerepel, hogy Magyarország ezzel tulajdonképpen többéves adósságot törleszt az EU- és NATO-szövetségesei felé.
Az Index valamivel visszafogottabban kezdte. A fő cím lényegében maga a hír volt. „Magyarország kiutasított tíz orosz diplomatát.” A cikk viszont már részletesen összevetette Orbán Anita külpolitikáját Szijjártó Péter korábbi gyakorlatával, és felidézte, hogy az új külügyminiszter hivatalba lépése után gyorsan bekérette az orosz nagykövetet, valamint többször nyíltan elítélte az orosz agressziót.
Az Index más anyagaiban aztán megjelent a „kémháború” kifejezés is. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a lépés jóval több egyszerű diplomáciai intézkedésnél. Egyértelmű határhúzás az orosz hírszerzéssel szemben, amire Moszkva diplomáciai, gazdasági és információs eszközökkel válaszolhat.
Az Origo első beszámolója ehhez képest meglepően tárgyszerű volt. „Tíz orosz diplomatát utasított ki Orbán Anita minisztériuma, kemény és fájdalmas választ ígér a Kreml” – írta. A cikk közölte a magyar indoklást, majd az orosz választ, miközben hangsúlyozta azt is, hogy Budapest nem akarja megszakítani a kapcsolatokat.
A Magyar Nemzetnél viszont már egészen más hangsúly jelent meg. A lap egyik első címe nem a kiutasítás okáról, hanem az orosz reakcióról szólt: „Kemény választ ígér Oroszország.” A felütésben az orosz nagykövet álláspontját ismertették, aki szerint az új magyar vezetést „oroszellenes fóbiák” irányítják. Másnap pedig már az lett a cím, hogy „Putyin szóvivője üzente meg a Tisza-kormánynak, hogy mire számíthat Magyarország”.
Még látványosabb a különbség egy másik Magyar Nemzet-címben: „Az Európai Bizottság örül a diplomáciai krízisnek.” A tényszerű információ az volt, hogy az Európai Bizottság üdvözölte Magyarország döntését, ahogy Litvánia és Ukrajna is. A „diplomáciai krízisnek örül” azonban már egészen más hangulatot ad ugyanennek.
A Magyar Nemzet emellett az energetikai kockázatokat is látványosan előrehozta. Egy további cikk címe szerint „az oroszok az energiával is visszavághatnak”, miközben a diplomáciai konfliktus gazdasági következményeit tárgyalta.
Itt érdemes különválasztani a tényt a lehetséges következménytől. Oroszország valóban válaszlépést helyezett kilátásba. Dmitrij Peszkov szeptember 9-én azt mondta, hogy a kiutasítás negatívan érinti a kétoldalú kapcsolatokat és nem marad válasz nélkül, de egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva továbbra is érdekelt a magyar–orosz kapcsolatok fejlesztésében.
A Hír TV pedig egy másik sebezhető pontot talált meg: az indoklás részletességét. A csatorna szeptember 10-i összefoglalója szerint egyre több kormányzati döntésnél világosabb a következmény, mint maga az indok. A tíz kiutasított orosz esetében azt emelték ki, hogy a kormány nem hozta nyilvánosságra, konkrétan mit tettek az érintettek.
A Népszava közben talán a legerősebb szót használta az egész ügyre: „kezdődik a diplomáciai háború?” Egy másik cikke már azt írta, hogy „lehúzzák a rolót a budapesti orosz kémközpontnál”. Az első azt hangsúlyozta, hogy két-három kiutasítás még jelzés lenne, tíz azonban már olyan lépték, amely komoly viszontlépést válthat ki. A második ezzel szemben arról írt, hogy az intézkedés legalább annyira a NATO-szövetségeseknek szóló politikai üzenet lehet, mint puszta elhárítási akció.
A politikai reakciók pedig még tovább keverték a képet. Az Index beszámolója szerint a Fidesz „politikai gumicsontnak” nevezte az ügyet, amellyel szerintük a kormány más problémákról próbálja elterelni a figyelmet. A KDNP viszont ugyanabban a közleményi körben már arról beszélt, hogy megkezdődött a „békepolitika feladása”, és veszélybe kerülhet az energiaellátás.
A Telex, a 444, a HVG vagy a Portfolio olvasója könnyen úgy teheti le a telefont, hogy Magyarország végre bezárta azt a biztonsági rést, amelyet éveken át nyitva hagyott, és visszatért az EU–NATO szövetségi logikához.
A Magyar Nemzet vagy a Hír TV olvasója nagyobb eséllyel találkozik először azzal, hogy Moszkva kemény választ ígér, Brüsszel támogatja a konfliktust, és az új kormány döntésének részleteit nem ismerjük.
A jelenlegi tényállás így írható le: Magyarország szeptember 8-án példátlanul nagy számban utasított ki orosz diplomatákat arra hivatkozva, hogy diplomáciai státuszukkal összeegyeztethetetlen tevékenységet folytattak. A szakértői értelmezés szerint ez hírszerzést jelent. A kormány egyértelműen távolabb helyezkedik Moszkvától, mint az előző kabinet, ugyanakkor hivatalosan nem akarja megszakítani a kapcsolatokat. Oroszország elítélte a döntést és válaszlépést ígért, de egyúttal azt is közölte, hogy továbbra is érdekelt a kétoldalú kapcsolatok fenntartásában.