Ki mögött ki áll? – A hazai közvélemény-kutatók hátterének feltáró elemzése (1. rész)

A témával kapcsolatos korábbi elemzéseinkben már kitértünk arra, hogy milyen okok vezethetnek a hazai közvélemény-kutatók politikai befolyásoltságához. Elméleti szinten elmondható, hogy mivel a megfelelő közvélemény-kutatási eredményekkel képesek szavazókat mozgósítani a pártok, érdekükben állhat ezen intézetek manipulálása. A gyakorlatban pedig a legtöbben azon a véleményen vannak, hogy az uralkodó piacképtelenség sebezhetővé teszi a közvélemény-kutatókat Magyarországon a politikai hatásgyakorlással szemben.

A gazdasági környezet által teremtett determinált helyzet ténye általában elfogadott, ennek a mértéke – azaz, hogy mennyire nem elégséges a piaci megrendelések által teremtett kereslet a gazdaságos működésmódhoz – azonban nehezen mérhető és talán éppen ezért vitatott is. Az például tény, hogy az igazán jól fizető kereskedelmi tévék megrendeléseivel, amelyek a nyugat-európai országokban gyakorinak számítanak, itthon igen ritkán számolhatnak a közvélemény-kutatók. Ahogyan az is igaz, hogy a kampányidőszakon kívül online portáloktól és újságoktól sem kapnak túl gyakran megrendeléseket. A fizetőképes megrendelők hiánya pedig mindenképpen jelentős probléma, hiszen közvélemény-kutatás rendkívül drága műfaj.

Nyilván önmagában a befolyásolás lehetősége nem bizonyít semmit, egy-egy közvélemény-kutató szakmai integritását az általuk végzett munka alapján lehet csak megítélni. Ahogyan az is igaz, hogy a politika ráhatása megvalósulhat különböző mértékben, számos formában, akár nem tudatos, szakmai-ideológiai meggyőződésből fakadó részrehajlás formájában is. Ennek ellenére érdemes lehet áttekinteni a legtöbbet hivatkozott hazai közvélemény-kutatók hátterét, mert a különböző személyi összefonódások, jogi és gazdasági kapcsolatok árulkodóak lehetnek. Hiszen amennyiben egy közvélemény-kutató eredményei, álláspontjai és következtetései tendenciózusan annak a politikai csoportosulásnak, pártnak vagy személyi körnek a feltételezett érdekével esnek egybe, amelyhez érdekes módon a háttérben a most bemutatott módon különböző kapcsolatok is fűzik, az már mindenképpen a politikai befolyásolás gyanújára adhat okot.

A kétrészes cikksorozatunk első részében a kormánypártinak tartott Nézőpont és Századvég, valamint a nem kormánypártinak tartott Medián és Republikon kerülnek bemutatásra.

Nézőpont

A Nézőpont Intézetet a közbeszédben a kormánypárthoz köthető intézetnek tartják, amelynek oka elsősorban nagy összegű állami megbízások és a korábbi Fidesz párttag tulajdonos, GyőriTibor személye. A tulajdonos pedig Győri Tibor, Orbán Viktor miniszterelnök régi bizalmasa, akiről 2012-ben azt írta az Origo, hogy ha Győri telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén. Egy ideig a kormánypártinak tartott Lokál című bulvárlapot kiadó Modern Media Group (MMG) társtulajdonosa volt, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mellett, de a Miniszterelnökségen 2012-től jogi ügyekért felelős államtitkár is volt. A Nézőpont vezetője, Mráz Ágoston Sámuel, elemzési igazgatója Boros Bánk Levente és vezető elemzője Georg Spöttle pedig folyamatos vendégei a kormánypártinak tartott sajtónak.

Századvég

A Századvég is kormánypárti intézetként van számon tartva, korábbi vezetője G. Fodor Gábor számos esetben kifejezte szimpátiáját a Fidesz politikájával, emellett főszerkesztője a kormánypártinak tartott 888.hu portálnak és stratégiai igazgatója a XXI. Század Intézetnek.

A Századvég vezetését GFG-től Fűrész Gábor vette át, de a kuratórium összetételét tekintve, a cégbírósági adatok szerint, nem történt bejegyzett változás, de ennek csak formai jelentősége van: a kuratórium ellenőrzését végezni hivatott felügyelő testületben ugyanis Habony közeli ismerősei ülnek: Halkó Gabriella a TV2-ben is vállalt tisztséget, és több nagy költségű televíziós műsor gyártójaként is ismert, Fűrész Gábort pedig a tanácsadó jobbkezeként is emlegetik. A nyilvánosságban egyébként talán még mindig G. Fodor Gábor az arca a Századvégnek.

Medián
Hann Endre: 2020-ban készült, „30 éves a rendszerváltás #45: Hann Endre” című rádióbeszélgetésében utalt arra, hogy részt vett baráti kapcsolatain keresztül a Szabad Kezdeményezések Hálózata, illetve alapítóként Szabad Demokraták Szövetsége munkájában a rendszerváltás idején. Később kilépett az SZDSZ-ből, és kizárólag a kutatásra fordította az energiáit. Önmagát a liberális–demokrata irányzatokkal szimpatizáló személynek mutatta be. A Medián egyébként nyíltan a HVG-vel áll szoros kapcsolatban, rendszerint a lap megrendelésére végez kutatásokat, valamint a tulajdonosi viszonyok kapcsán korábbi összefonódásról is beszélhetünk.

Republikon

A Republikon Intézetet elsősorban azért tartják a hazai közéletben inkább nem kormánypárti közvélemény-kutatónak, mert az a Horn Gábor vezeti, aki a párt megszűnéséig az SZDSZ tagja, 1994-től 2010-ig a párt országgyűlési képviselője, 2002–2009 között kampányfőnöke volt, valamint 2002-től 2008-ig, a Medgyessy-, majd a Gyurcsány-kormányokban koalíciós egyeztetésért felelős államtitkárként dolgozott. Más személyi szálak is a baloldali politikai elithez fűzik az intézetet, amelynek korábbi stratégiai igazgatója és egyik alapítója az a Tóth Csaba politológus és szociológus volt, aki az SZDSZ tanácsadójaként részt vett a 2004-es és 2006-os választási kampányok irányításában. Az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt dolgozott az Oktatási Minisztériumban, a Miniszterelnöki Hivatalban, majd a Republikon stratégiai igazgatója lett. Pozíciójából 2019-ben távozott, amikor a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin brüsszeli kabinetfőnöke lett.

A kétrészes cikksorozatunk második részében a nem kormánypártinak tartott Závecz Research, Publicus és Idea intézetek kerülnek bemutatásra.

Források:

Az egyes pénzügyi adatok az Opten céginformációs rendszerből kerültek lementésre:

  • ZRI ZÁVECZ RESEARCH Piac- és Társadalomkutató Korlátolt Felelősségű Társaság
  • REPUBLIKON Intézet Kutató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
  • Publicus Kutató és Tanácsadó Intézet Korlátolt Felelősségű Társaság
  • RESPUBLICA Elemző Kutató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság (IDEA)
  • MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
  • NÉZŐPONT INTÉZET ALAPÍTVÁNY
  • Századvég Kutatási Alapítvány