A The Jeusalem Post szerint 2019-ben a világ 7. legbefolyásosabb zsidója, sokan konzervatívnak tartják, ő viszont balra hajló centristaként definiálja magát, saját bevallása szerint több nőhöz vonzódott, mint férfihoz, a 2020-ban pedig egy a weboldalán közzétett levélben mondott fel a The New York Timesnál.
Bari Weiss 1984-ben született Pittsburghben, Pennsylvania államban. Tanult egy izraeli feminista jesivában, a Jeruzsálemi Héber Egyetemen és a new yorki Columbia Egyetemen is. A Columbia Egyetemen társalapítója volt a Columbians for Academic Freedomnak. Mindig is kifejezetten fontos volt számára a cionizmus ügye, tanulmányai alatt több arab származású professzorral is összeveszett, akik kritizálták Izraelt.
Az egyetem után több sajtóterméket is megjárt, 2017-től a New York Timesnál dolgozott, ahol 2020 júliusában egy nyílt levél kíséretében mondott fel.
A levélben több figyelemre méltó állítást is megfogalmaz. Azzal kezdi, hogy felvételének egyik oka az volt, hogy az alapvetően liberális újságnál megjelenjenek fiatal centrista és konzervatív hangok – érdekes ezt kelet-közép európaiként egy olyan embertől olvasni, aki nem hajlandó például „megcímkézni” a saját szexuális orientációját, de a New York Timesnál alapvetően más hozzáállás uralkodik, mint a hazai közgondolkodásban. Úgy érezte, hogy a lapnak végül mégsem sikerült diverzifikálni a véleményeit, ő hiába próbálta saját bevallása szerint meghaladni a törzsi gondolkodást, például, mikor mikor megszólta Trump beiktatása utáni Women’s March tüntetést, hogy a szervezők között korábban Izraelt és a zsidóságot kritizáló muszlimok, illetve hogy többen is jó személyes kapcsolatot ápolnak Louis Farrakhannel, a Nation of Islam, nevével ellentétben afroamerikaik kis csoportja között elterjedt felekezet vezetőjével, aki olyan kijelentéseket tett korábban hogy a „fehérek a sátán rassza”. Barit az ehhez hasonló írásai miatt kollégái bigottnak és rasszistának nevezték, többször szemére vetették, hogy túl sokat ír zsidóságról, és olyan csoportokba írták, hogy ki kellene rúgni, aminek ő is a tagja volt.
Bari szerint a New York Times az írásait a Twitternek és a saját törzsolvasóinak a szűk körének írta. Minden írást többször leellenőriznek a publikálás előtt, hogy ideológiailag megfelelő-e, és a legegyszerűbb a klikkek biztosításáért „megírni a négyezredik véleménycikket, hogy Donald Trump veszélyes az országra és a világra”. Szerinte a konklúzió az, hogy a New York Times és más újságok elárulják az eredeti elveiket és az őszinte vitát.
Bármennyire is értsünk vagy ne értsünk egyet Bari Weiss világról alkotott képével, azon érdemes elgondolkozni, hogy a hazai sajtóban is érezhető-e a közösségi oldalak működéséhez vagy a törzsolvasókhoz való igazodás az új gondolatok helyett.
