Kiegyensúlyozottságot mutat az NMHH büntetési gyakorlata – a Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló szabályozó szervként, az Alaptörvény és a köznyelvben Médiatörvényként ismert 2010. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat. Az NMHH rendeletei a hírközlési azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakkal, felügyeleti és hatósági eljárási díjakkal kapcsolatosak, de a médiapiac szereplői számára különös fontossággal elsősorban a szerv büntető határozatai bírnak. Ebben a rövid kutatásban az NMHH 2010 utáni bírságolási gyakorlatát elemeztük, különös tekintettel a bírságok megoszlására a jobb- és baloldalinak tartott médiumok vonatkozásában.

Az NMHH bemutatkozó videójáért kattints ide

Az elemzés alapját egy olyan web scrape módszertannal begyűjtött adatbázis adja, amely az NMHH 2010 utáni, összesen 1167 db büntető határozatát tartalmazza. Habár ez az adatbázis több, mint 500 db szankcionált médiumot tartalmaz az összbüntetések 87 százaléka 15 db médiumhoz volt köthető, tehát a nagy büntetéseket kevés, nagy médium kapja. A büntetési tételek tekintetében a három dobogós médium az RTL (210 287 000 Ft), a TV2 (148 878 200 Ft) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Kft (77 604 372 Ft). Az NMHH független működésének tekintetében érdekes kérdés lehet összehasonlítani a két nagy kereskedelmi televízió bírságait. Ennek azért is van értelme, mert ez a két médium a legtöbb tulajdonságuk tekintetében (nézőszám, költségvetés, műsorösszetétel) rendkívül hasonlóak. Ha az NMHH megalakulását követő két, kiugró értékeket tartalmazó évet nem számítjuk és a már megszilárdult határozathozatali gyakorlatot jelentő elmúlt nyolc évet vizsgáljuk, jól látszik, hogy a hatóság kiegyensúlyozottan bírságolja a két médiumot. Ezen időintervallumban az RTL összesen 149 787 000 forintnyi büntetést kapott, ugyanakkor a TV2-t összesen 148 878 200 forintra szankcionálták. Elvetendő tehát az a hipotézis, miszerint az NMHH működése során a konzervatív oldalhoz kötődő médiumokat kevésbé büntette.

A büntetési tételek megvizsgálva látható, hogy a kereskedelmi televíziókat leginkább hibás korhatárbesorolás és termékmegjelenítés miatt büntetik meg. A közmédia esetén releváns tényező volt a feliratozás hiánya, ezen jogcím miatt 2 év alatt (2018, 2019) összesen 51 millió forintra lettek megbüntetve (ez az összbüntetésük több, mint 65 százaléka). A büntetések okait azért érdemes vizsgálni, mert ebből is kiderül, hogy az NMHH határozatai elsősorban a médium jellegétől függnek (pl. kereskedelmi csatornák esetében szabálytalan reklám) és nem azok a “jobb- vagy baloldaliságától.”

Ha ehhez hozzávesszük a büntetések átlagösszegét (463 043 Ft), elmondható, hogy az NMHH szankciórendszerének funkciója inkább a figyelemfelhívás a helytelen piaci gyakorlatra, mintsem a médiumok ellehetetlenítése. Ez annak ellenére is igaz, hogy bár az RTL, a TV2 és a köztévé összbüntetése magasnak tűnhet. A médiumok költségvetéséhez képest azonban ez a szankció bőven arányosnak mondható. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság bírságolási gyakorlatáról tehát elmondható, hogy a törvényben meghatározott céljának megfelelő és az egyes médiumok tekintetében kiegyensúlyozott.

cimkék

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin