Kövesdi Péter portréja

belpolitika

n.a.

1985

Szinte minden létező médiumot megjárt már a közéleti újságírás egyik nagy öregjének számító Kövesdi. Karrierjét még a rendszerváltás előtt kezdte, ezt követően elsősorban híradós szakemberként dolgozott. Az Egyenleg szerkesztő riportere volt Kövesdi akkor is, amikor a műsor beszámolt a Göncz Árpád ominózus 1992. október 23-i beszédéről, amelyből később a magyar médiatörténelem legnagyobb port felvert hamisítási-ügye kerekedett. Kövesdi több alkalommal is megkísérelte létrehozni az MTI alternatív verzióját, minden egyes alkalommal más-más stratégiát követve: először még független hírügynökségként, ma már azonban ellenzéki ellenpólusként pozícionálja a projektjét.

Kövesdi Péter András 1964. december 11-én született, szülei Kövesdi János és Haraszti Katalin Mária. A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1983-ban, majd orosz–magyar szakon végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1985–1990 között. Kövesdi már a rendszerváltást megelőző évtizedben elkezdett a médiában dolgozni, először még az 1980-as években a Magyar Távirati Iroda Teletextnél, majd ezt követően hírszerkesztő volt a Petőfi Rádió reggeli műsorában. 1989-ben éppen az Aczél Endre vezette MTV Híradóban dolgozott, ahol meg is maradt a rendszerváltás miatt bekövetkező személyi változások ellenére. 1990. január elején, az első szabad választások előtt ugyanis váratlanul kirúgták a Híradó akkori főszerkesztőjét, Aczél Endrét és vele együtt távozott több meghatározó munkatársa is, de a többség – mint Kövesdi Péter – maradt. A Híradó új főszerkesztője Pálfy G. István lett, akinek a kinevezése mögött a befolyásos állampárti minisztert, Pozsgay Imrét sejtették. Kövesdi tehát belsős szemlélőként közvetlen közelről nézhette

A 90-es évek nagy médiabotrányának nyomában

Ezeknek a hatalmi harcoknak vált a résztvevőjévé a Magyar Televízió Egyenleg című műsora is, ahol Kövesdi 1992 és 1993 között dolgozott. Ezekben az években éleződött ki egyre jobban az ellentét az akkori koalíciós kormánypártok (elsősorban az MDF) és a vezető ellenzéki erő az SZDSZ között. Az Esti Egyenleget Hankiss Elemér tévéelnök hozta létre, sokak szerint az Antall Józsefékhez lojális Híradóval szemben, annak baloldali ellenpontjaként. (Sajtótörténeti kuriózum, hogy ekkor egyazon közmédium két párhuzamos híradót is működtetett.)

Az Egyenleg szerkesztő riportere volt Kövesdi akkor is, amikor a műsor beszámolt a Göncz Árpád ominózus 1992. október 23-i beszédéről, amelyből azt követően a magyar médiatörténelem egyik nagy hamisítási-ügye kerekedett.

A Parlament előtt álló tömeg kifütyülte az ünnepi szónoklata elmondására készülő köztársasági elnököt, aki így beszéd nélkül távozott a szónoki emelvényről. Az Egyenleg című hírműsor esti adásában olyan olvasatban mutatta be a történteket, mintha „neonáci tüntetők” akadályozták volna meg, hogy a Magyar Köztársaság elnöke elmondja ünnepi beszédét. A Bánó András vezette műsorban egy Árpád-sávos zászlót lengető skinheadeket mutató felvételt is lejátszottak olyan kontextusban, mintha ez a jelenet a Gönczöt kifütyülő 56-osok csoportjáról szólna. A parlamentben és a sajtóban többen vitatták a bejátszott jelenet hitelességét, illetve a felvétel egyidejűségét. A Hét című műsorban a képsort hamisítványnak minősítették, végül a televízió vezetősége a kérdés eldöntésére szakértői vizsgálatokat rendelt el. A Sony-cég szakmai véleménye alapján kiderült, hogy a felvétel nem a tüntetés helyszínén és időpontjában készült, és csak utólag vágták össze azt az október 23-án rögzített kép- és hanganyaggal. Az eset interpretációja azonban a mai napig megosztó kérdés maradt (vö.: Népszava és PS), Bánó András szerint szerkesztő tévedésről, nem szándékos csúsztatásról van szó, a közvélemény másik része viszont nagy jelentőségű hírhamisításként tekintett (és tekint azóta is) az ügyre. Azt, hogy Kövesdi, mint az Egyenleg műsorvezetője és szerkesztő-riportere személyesen milyen szerepet játszott az ügyben, azóta sem derült ki.

Első próbálkozás: a Független Hírügynökség

A híradózás után rövid ideig dolgozott a Magyar Kurír munkatársaként is, de 1994–1996 között (Horváth Ádám elnöksége idején) ismét MTV híradóját szerkesztette, közben rövid ideig a Magyar Rádió külföldi adások főszerkesztőségénél is dolgozott. Kövesdi ezt követően a magyar média számos helyén megfordult, de egy ideig főleg a hírműsorok szerkesztése állt a fókuszában, 1997–1999 között például az ekkor elstartoló, Pállfy István és Stahl Judit vezette Tv2 Tények című műsorának volt a felelős szerkesztője. Ezt követően rövid ideig kipróbálta a rádiózást is 1999–2000 között a Sláger Rádió hírigazgatója volt. Ezt követően újra a híradózás frontvonalába került, 2000–2004 között az RTL Klub Híradójának felelős szerkesztője volt.

2004-ben aztán profilváltás következett Kövesdi karrierjében és belefogott abba a projektbe, amellyel a mai napig a legtöbben azonosítják. Ez a Független Hírügynökség, amely elméletileg egy politikai pártoktól és – a Magyar Távirati Iroda hasonló szolgáltatásával szemben – az állami szervektől is független hírszolgáltatást végző ügynökség. Az ügynökséget 2004 márciusának végén jegyezték be, első tulajdonosa és vezetője (főszerkesztője) Kövesdi volt. A szerkesztőségben a legjobban menő időkben a külföldi tudósítókkal együtt összesen 62-en is dolgoztak. A Hírügynökség tehát mondhatjuk, hogy az MTI ellenpólusaként jött létre: a lényege az államtól való függetlenség volt, így semmilyen költségvetési támogatást nem kapott sem az államtól, sem valamilyen állami vagy páralapítványtól. Az, hogy a „FüHü” mennyire volt valós konkurense az MTI-nek kérdéses: a beszámolók szerint a kezdetekkor a Magyar RTL Televízió Rt. támogatta tevékenységüket, a cég saját elmondása szerint is főképpen rádiók, illetve televíziók hírigényét hivatott kielégíteni. A hírügynökség 2011. májusában végül vevőkör hiányában megszűnt. Ennek az egyik oka a Magyar Távirati Iroda új, díjmentes hírszolgáltatásának bevezetése lehetett, másrészt azonban az is kérdéses, hogy mennyire függött az ügynökség bevétele azt ezt megelőző években is a különböző médiumok piaci szempontokat meghaladó jóindulatától. Azaz mennyire volt mérethatékony és piacképes alapból is egy ilyen hírszolgáltatást létrehozni, miközben egy-egy szerkesztőség fix tartalomgyártási költségei mellett a médiumok hirdetési és közvetlen bevételei már ezekben az időkben is folyamatosan csökkentek.

Második próbálkozás: a már kevésbé független hírportál

Kövesdi a bedőlt vállalkozás után, 2011–2013 között a sanomás Hír24 főszerkesztőjeként kapott állást, majd rövid ideig a Vasárnapi Hírek munkatársa lett. 2013 augusztusában újra váltott és ezúttal egy merőben új területen próbálta ki magát: a sportrovat vezetőjeként csatlakozott az Origóhoz. Itt jegyzett cikket, többek között, Gari Kaszparovról, Kanta Józsefről és a perui Lucha Libróról, ami „a pankráció, a slam poetry és a Harcosok klubja egyvelege.” Az Origótól a Népszavához igazolt, ahol egészen 2020-ig dolgozott, amikor is Érd Médiacentrum ügyvezető igazgatójaként kapott állást. Kedvenc projektje megfeneklésébe sem nyugodott bele: 2017 júliusában újra elstartolt a Független Hírügynökség, ez a régi-új felület azonban már bevallottan is más stratégiát követett, mint az elődje: sokkal inkább működtek hírportálként, nem kívánnak részt venni a napi szintű hírversenyben, helyette elemzőbb jellegű írások jelennek majd meg az oldalon. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy egy erősen belpolitikai fókuszú és kormánykritikus portál jött létre, amelynek a tulajdonosa egyéként Kövesdi István, Kövesdi Péter testvére lett. A portrénk alanya 2020-ban pályázaton nyerte el az Érd Médiacentrum ügyvezető igazgatói posztját és ezzel együtt a 2019-ben az ellenzéki Csőzik László vezetése alá kerülő 70 ezres város négy médiafelületének – az Érd TV-nek, az Érd Most internetes portálnak, az Érd FM 101.3 kereskedelmi rádiónak és az Érdi Újság című hetilapnak – az irányítását.

Harmadik próbálkozás: az „ellenzéki MTI”

Úgy tűnik azonban, hogy Kövesdi a nemrég bezsebelt érdi pozíció ellenére sem kívánja feladni a hírügynökség működtetésének ügyét. 2021. június 14-én adta hírül rövid cikkben a Népszava, hogy létre fog jönni egy az ellenzéki médiumokat összehangoló hírszolgálat: “Rövidesen elstartolhat az a kezdeményezés, amelynek célja az ellenzéki települési orgánumok összehangolása a kormánypropagandával szemben.” Az ellenzéki MTI ötlete ráadásul állítólag nem mástól származik, mint Karácsony Gergely egyik tanácsadójától, habár tavaly februárban Márki-Zay Péter is beszélt egy hasonló kezdeményezésről. Érdekes, hogy ez a médiaprojekt még formálisan sem kísérel meg távolságot tartani a nem kormánypárti politikai erőktől. A hírszolgálat központi stábjának vezetője az a Kövesdi Péter lesz, aki jelenleg az Érd Médiacentrum ügyvezető főszerkesztője, korábban pedig a Népszava munkatársa volt. Az, hogy mennyiben beszélhetünk a Magyar Távirati Iroda valódi ellenzéki alternatívájáról kérdéses. A Népszava szó szerint ellenzéki MTI-ként hivatkozik a projektre, Kövesdi Péter azonban a korábbi munkahelyének másképpen nyilatkozott mindezzel kapcsolatban. A hírszolgálat vezetője hangsúlyozta a lapnak, ellenzéki MTI-ről szerinte túlzás lenne beszélni, nem akarnak professzionális hírügynökséget építeni, mindössze arról van szó, hogy van igény az önkormányzati médiavilágban létrejövő tartalmak „felhangosítására”.

2021. július 15-én látott napvilágot a hír, hogy az “ellenzéki MTI” néven elhíresült hírügynökség tulajdonosa az a Merényi Miklós lesz, akit sokan Gyurcsány Ferenc bizalmi köréhez tartozónak tartanak. Merényi 15 évet töltött el újságíróként, dolgozott a Népszabadságnál, 2003 előtt a Figyelőnél és az MTV Híradó főszerkesztőjeként is. De dolgozott az államigazgatásban is, 2004-től 2006-ig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtófőnökeként és stratégiai igazgatójaként, majd a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes szakmai államtitkári pozíciót is kapott. Majd 2008 és 2010 között Rómában, Máltán és San Marinóban lett Magyarország akkreditált nagykövete, 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban lett főtanácsos. 2010-et követően a privát szektorba igazolt, először a Central European Investment Services Tanácsadó Kft. partnere lett. 1993 és 1997 között pedig felügyelőbizottsági tag volt a Gyurcsány-családhoz köthető Altus Rt.-ben.

Kövesdi Péternek a fentiekkel kapcsolatban a következő kérdéseket küldtük el, mostanáig nem kaptunk rájuk választ:

  • Mit gondol, tud ma Magyarországon piacképes szolgáltatás lenni a hírügynökség vagy csak politikai támogatással működhet egy ezzel foglalkozó szervezet?
  • Létezik a mai világban objektív hírközlés, hírszolgáltatás? Ha igen, erre fog törekedni az újonnan létrehozott “ellenzéki MTI” vezetésekor?
  • Nem tartja Merényi Miklós, mint tulajdonos személyét veszélynek az újonnan létrehozott hírszolgáltató politikai befolyástól mentes működésére?

Kövesdinek egyébként jelenleg két cégben van érdekeltsége, a korábban már megemlített Érd Médiacentrum Nonprofit Kft.-én kívül vezető tisztségviselő és kültag egy ún. Szillibusz Betéti Társaságban is, amelyben a beltag az édesapja, Kövesdi János. Magánéletével kapcsolatban nyilvános elérhető információ, hogy elvált. Az első házasságából két fia van: Gábor (1996) és Boldizsár (1994). Kövesdi egyébként szépirodalmi (jellegű) köteteket is jegyez, a „Megfúvom fűzfalantomat. Szórakoztatóan rossz versek antológiája” (1988) című és az „Egy nagykanizsai laktanya nyelve és folklórja” (1989) című kiadványt, mindkettőt Szilágyi Márton irodalomtörténésszel közösen.

Szerk.: Az Ojim.hu nem hírközlő felület, a bemutatott portré nem tekinthető véglegesnek és befejezettnek, azt folyamatosan frissítjük az új és a már rendelkezésre álló információk alapján.

Kiemelt kép: Népszava

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin