Az orosz-ukrán konfliktus tovább eszkalálódott csütörtök hajnalban. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Rengeteg rövidhír és beszámoló jelent meg az eseményekről már az első napon. Hamar becsúszott az első hiba a hazai sajtótermékeknél, amikor arról számoltak be, hogy már három napja felvehették Putyin hadüzenettel felérő beszédét. Ahogy az várható volt, már az első napon megjelentek kattintásvadász cikkek a háborúról a nem túl nagy hitelességgel bíró oldalakon.
A hiba lehetősége nagyobb
A nagy jelentőségű, és gyorsan zajló események során a sajtótermékek könnyen eshetnek abba a hibába, hogy tényellenőrzés nélkül átvesznek szenzációnak tűnő híreket. Ebbe a sajnálatos hibába eshetett az orosz-ukrán háború kitörésének napján, 2022. február 24-én, csütörtökön a hazai média jelentős része. A Novaja Gazeta című orosz ellenzéki lapra hivatkozva többen megírták, hogy három napja vehették fel Putyin háborús beszédét. Ezt arra alapozták, hogy Oroszország elnöke ugyanazt a nyakkendőt viseli és ugyanannál az asztalnál ül, mint hétfőn, a szakadár népköztársaságok elismerésének bejelentésekor. A másik hivatkozási pont az Echo Moscow News nevű orosz hírportál metaadat-elemzése volt. Eszerint Putyin videóját február 21-én vették fel. Azonban A CNN és a francia 20minutes elemzői szintén elvégeztek egy ilyen elemzést, ami azt mutatta ki, hogy a bejelentés rögzítésére nagy valószínűséggel csütörtök reggel 3 óra 55 perc magasságában, tehát nem február 21-én került rögzítésre. (A metaadatok tisztázása után maga az asztal és a nyakkendő nem igazán erős érv.) A hazai sajtóban erre a tévedésre a Mérce hívta fel a figyelmet.
A szándékosan manipulatív, félelemkeltő hírek gyakoribbak lehetnek
A média kereskedelem, a kattintások száma adja egy hírportál sikerességét. A háborús alkalmat a hírportálok természetesen kihasználják. Vannak azonban olyan oldalak, amik szándékosan generálnak álhíreket, félrevezető információkat vagy szélsőséges jóslatokat közölnek. Ezek általában ismeretlen URL címen megjelenő cikkek. Például a hitelforum.hu oldalán jelent meg egy félelemkeltő cikk az orosz-ukrán háború kapcsán. Az egyébként hitelezéssel és pénzügyekkel foglalkozó portálon megjelent cikk elég hanyag helyesírással azzal riogat, hogy „besorozhatnak minden 18-50 év közötti magyar férfit az orosz-ukrán háború miatt” továbbá hozzáteszi, hogy „mehetünk katonának.” Ráadásul a cikk a „Hiteles” néven publikáló szerzőtől származik, aki egy korábbi cikkében a háború kirobbanásakor azt a sugalmazó kérdést teszi fel, hogy „Ez lesz a 3- világháború??? World War 3???”.
A koronavírus járvány idején sem volt ez másképp
Két évvel ezelőtt még nem láttunk tisztán a járvány működésével kapcsolatban. 2020 január 24-én jelent meg a Blikk internetes felületén egy cikk „Halottak hevernek az utcákon, eljött az apokalipszis a koronavírus miatt lezárt városba” címmel, ami a közösségi médiában megjelent képsorokra hivatkozik, melyek biztonsági kamerás felvételek kiszivárgása során jutottak el az internet népéhez. A Covid-19 járvány néhány héttel később Európába is megérkezett (hasonló rémhírek kíséretében), empirikus tapasztalataink alapján hamar bebizonyosodott, hogy a kezdeti beszámolók mennyire extrémek és hisztérikusak voltak.
Megemlíthetjük azt a 2021. novemberi esetet, amikor a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökének interjújára alapozva több hazai hírportál is tényként kezelve megírta, hogy bezárt a tatabányai óvoda, mert koronavírusos lett tizennyolc dolgozó. Másnap reggel az óvodások és az óvónénik vígan mentek be az óvodába, a működtető önkormányzat pedig cáfolta a híradást.
Krízishelyzet idején félreértéseknek, túlzásoknak, esetleg hamis információknak sokkal károsabb hatása lehet, mint általában. Arra lenne szükség, hogy az újságírók kerüljék a kattintásvadász, félrevezető címeket. Helyette törekedjenek a korrekt, tényszerű tájékoztatásra. Továbbá ha egy korábban közölt információról kiderül, hogy nem bizonyult igaznak, érdemes legalább olyan hangsúllyal hírt adni a valós információról.