Vastag Tamás: Vegyük észre a háborús álhíreket!

A koronavírus után most az ukrán háborús helyzetről születnek álhírek. Mint mindig a kiélezett helyzetekben, most is szükségünk van a médiatudatos és kritikus hírfogyasztásra.

Reggel egy Telex-cikkben megjelent videót küldött az egyik ismerősöm, amelyben katonai légi járművek repülnek egy lakóház felett. Ijesztő és hátborzongató látvány volt. A kommentelők azonban felhívták a figyelmet a videó alatt, hogy a poszt ‘fake news’, hiszen a felvétel nem friss, hanem egy korábbi légiparádés eseményen készülhetett. 

Háborúra ébredt Európa. A fegyveres konfliktus közelsége miatti félelem pillanatok alatt végigsöpört az európai társadalmakon. A közösségi média felületeit elárasztották az ezzel kapcsolatos hírek, vélemények. Hirtelen azt se tudja az ember, hova kapjon. A hír sokaságnak azonban veszélyes velejárója az is, hogy az álhíreket sokkal nehezebb kiszűrni. Pedig az álhírek egy ilyen helyzetben többszörös károkat tudnak okozni. Nem csak a hírfogyasztóknak kell kritikusan olvasniuk, hanem a tudósítóknak is kiemelten kell figyelniük az Ukrajnából érkező hírek megbízhatóságára. 

A Telex reggel például egy olyan Twitter-videót ágyazott be a cikkébe, amelyről pillanatok alatt kiderült, hogy minden bizonnyal nem most és nem Ukrajnában készült. Mivel én magam is majdnem beleestem a csapdába, úgy döntöttem, megpróbálom pár lépésben elmondani, hogyan szűrhetjük ki az álhíreket. Nézzük meg a konkrét videót:

https://twitter.com/meeruansari/status/1496738482303160321

Vizsgáljuk meg a forrást!

Habár a Telex sokak számára  megbízható forrást jelent, még ők is beleeshetnek abba a hibába, hogy olyan felvételt közölnek, amely forrásának nem néztek utána. Valószínűleg ez történhetett, hiszen a videót azóta törölték oldalukról.

A felvételt Meeru Ansari tette ki, amely nem mond első olvasásra túl sokat. Ha rámegyünk az oldalára látszik, hogy szinte egészen biztosan nem Ukrajnában él. Fő témái Pakisztán és a háborúk. A Twitter megjelölése szerint is Pakisztánból tweetel. 

Nézzünk a címeken túl, olvassuk el a kommenteket!

Ha elolvassuk a kommenteket láthatjuk, hogy sokan felhívják a figyelmet arra, hogy a felvétel nem Ukrajnában készül, valamint arra is, hogy ez egy légiparádés felvétel.

A forrás és a reakciók megfigyelése gyakran már elégségesek arra, hogy felismerjük, ha valótlan híreket/képeket látunk.  

Szintén érdemes minden esetben végiggondolni a következőket:

  • Mit tudunk a híroldalról? Megbízhatónak tekinthetjük-e?
  • A cím tájékoztatni szeretne vagy meggyőzni, esetleg félelmet kelteni? 
  • Mit tudunk az újságíróról?
  • Vannak a cikkben megszólalók? Ha igen, kik azok, miért hiteles a véleményük, létező emberek-e egyáltalán? 

Ha a cikk direkt az erős érzelmek kiváltására apellál, az éppen olyan gyanús, mint ha nincs olyan  megszólaló a cikkben, aki hitelesítheti annak tartalmát. Már a koronavírus esetében is láthattuk, mennyire szereti a média eltúlozni a tényeket a kattintásokért cserébe. Az Ukrajnában kialakult helyzet valóban súlyos, és muszáj beszélni róla, viszont fontos, hogy ne higgyünk el mindent elsőre, tájékozódjunk több helyről és mindig ellenőrizzük a cikkek hátterét szolgáltató linkeket vagy forrásokat.