A koronavírus után most az ukrán háborús helyzetről születnek álhírek. Mint mindig a kiélezett helyzetekben, most is szükségünk van a médiatudatos és kritikus hírfogyasztásra.
Reggel egy Telex-cikkben megjelent videót küldött az egyik ismerősöm, amelyben katonai légi járművek repülnek egy lakóház felett. Ijesztő és hátborzongató látvány volt. A kommentelők azonban felhívták a figyelmet a videó alatt, hogy a poszt ‘fake news’, hiszen a felvétel nem friss, hanem egy korábbi légiparádés eseményen készülhetett.
Háborúra ébredt Európa. A fegyveres konfliktus közelsége miatti félelem pillanatok alatt végigsöpört az európai társadalmakon. A közösségi média felületeit elárasztották az ezzel kapcsolatos hírek, vélemények. Hirtelen azt se tudja az ember, hova kapjon. A hír sokaságnak azonban veszélyes velejárója az is, hogy az álhíreket sokkal nehezebb kiszűrni. Pedig az álhírek egy ilyen helyzetben többszörös károkat tudnak okozni. Nem csak a hírfogyasztóknak kell kritikusan olvasniuk, hanem a tudósítóknak is kiemelten kell figyelniük az Ukrajnából érkező hírek megbízhatóságára.
A Telex reggel például egy olyan Twitter-videót ágyazott be a cikkébe, amelyről pillanatok alatt kiderült, hogy minden bizonnyal nem most és nem Ukrajnában készült. Mivel én magam is majdnem beleestem a csapdába, úgy döntöttem, megpróbálom pár lépésben elmondani, hogyan szűrhetjük ki az álhíreket. Nézzük meg a konkrét videót:
https://twitter.com/meeruansari/status/1496738482303160321
Vizsgáljuk meg a forrást!
Habár a Telex sokak számára megbízható forrást jelent, még ők is beleeshetnek abba a hibába, hogy olyan felvételt közölnek, amely forrásának nem néztek utána. Valószínűleg ez történhetett, hiszen a videót azóta törölték oldalukról.
A felvételt Meeru Ansari tette ki, amely nem mond első olvasásra túl sokat. Ha rámegyünk az oldalára látszik, hogy szinte egészen biztosan nem Ukrajnában él. Fő témái Pakisztán és a háborúk. A Twitter megjelölése szerint is Pakisztánból tweetel.
Nézzünk a címeken túl, olvassuk el a kommenteket!
Ha elolvassuk a kommenteket láthatjuk, hogy sokan felhívják a figyelmet arra, hogy a felvétel nem Ukrajnában készül, valamint arra is, hogy ez egy légiparádés felvétel.
A forrás és a reakciók megfigyelése gyakran már elégségesek arra, hogy felismerjük, ha valótlan híreket/képeket látunk.
Szintén érdemes minden esetben végiggondolni a következőket:
- Mit tudunk a híroldalról? Megbízhatónak tekinthetjük-e?
- A cím tájékoztatni szeretne vagy meggyőzni, esetleg félelmet kelteni?
- Mit tudunk az újságíróról?
- Vannak a cikkben megszólalók? Ha igen, kik azok, miért hiteles a véleményük, létező emberek-e egyáltalán?
Ha a cikk direkt az erős érzelmek kiváltására apellál, az éppen olyan gyanús, mint ha nincs olyan megszólaló a cikkben, aki hitelesítheti annak tartalmát. Már a koronavírus esetében is láthattuk, mennyire szereti a média eltúlozni a tényeket a kattintásokért cserébe. Az Ukrajnában kialakult helyzet valóban súlyos, és muszáj beszélni róla, viszont fontos, hogy ne higgyünk el mindent elsőre, tájékozódjunk több helyről és mindig ellenőrizzük a cikkek hátterét szolgáltató linkeket vagy forrásokat.
