Megmentheti Elon Musk a szólásszabadságot?

Megoszlanak a vélemények azt követően, hogy a milliárdos megvásárolta a platformot. Vajon van okunk az optimizmusta vagy ebben a formában ez egy halálraítélt kísérlet?

Ki ne ismerné ma Elon Musk nevét? A multimilliárdoshoz olyan dolgokat kötünk, mint a Tesla, a SpaceX, a PayPal, a SolarCity, a Startlink projekt, és még sorolhatnám. Tavasztól pedig az egyik legnépszerűbb közösségi platform is beilleszthető a felsorolásba.

Egy március 25-i posztjában Elon Musk arról kérdezte követőit, szerintük a közösségi média-vállalat támogatja-e a demokráciát azzal, hogy teret ad a szólásszabadságnak. A válaszolók 70 százaléka szerint a Twitteren nincs is szólásszabadság. Nem sokkal később Musk 9 százalékos részesedést vásárolt a cégben, ezzel a legtöbb egy kézben lévő részvény tulajdonosa lett.

A vállalkozó többször is nemtetszését fejezte ki annak kapcsán, hogy a legtöbb közösségi média véleménye szerint korlátozza a szabad véleménynyilvánítást. Miután megállapodott a Twitter felvásárlásáról, azt nyilatkozta, hogy azért tartotta fontosnak megkötni az üzletet, mert a Twitterben látja a potenciált ahhoz, hogy a szólásszabadság vezető platformja legyen.

A hír természetesen nem maradt kommentár nélkül a magyar sajtóban sem. Nemes Dániel a Media 1-nek írott elemzésében részletesen kifejtette, miért komolytalan, amikor Elon Musk, a Twitter leendő tulajdonosa, a Tesla alapítója a közösségi média platform felvásárlása kapcsán önmagát a szólásszabadság híveként próbálja meg beállítani, ugyanis számtalan eset bizonyítja, hogy valójában inkább a cenzúra megtestesítője. Az elemző kétségbe vonta azt is, hogy a Twitter eddigi működése szólásszabadsággal kapcsolatos problémákat vetne fel, azzal érvelve, hogy a portál eddig sem akadályozta meg, hogy Musk „gyermeteg vagy szexista „vicceket”, rasszista megjegyzéseket tegyen, Hitler-mémeket posztoljon, vagy egyenesen „értékpapír-csalás-ügyletet kövessen el”.

Egyébként is a sajtószabadság hiteltelen szószólójának tartja a milliárdost, aki „kritikusait megfélemlíti, más kritikusokat tudottan hamis vádak alapján a rendőrségnél azzal jelent fel, hogy lövöldözést terveznek a nevadai Tesla-gyárban”„cégeinél az  alkalmazottnak is szigorú titoktartási kötelezettsége van, még a cégtől való távozás után is, véghatáridő nélkül”, illetve „gyáraiban uralkodó rasszista és szexista állapotokról panaszkodók ellen megtorlásokról” is hallhattunk.

Megítélésem szerint a helyzet ennél összetettebb. Musk múltja az üzleti életben nem feltétlenül határozza meg azt, miként fog a Twitter tulajdonosaként viselkedni, ahogy a szólásszabadság problematikája is összetettebb annál, mint hogy korábban átcsúsztak-e a milliárdos gyermeteg vagy szexista viccei, illetve megakadályozták-e abban, hogy üzleti érdekei mentén manipuláljon.

A piac egyébként egyelőre bizakodóan reagált az új tulajdonos hírére, a cég részvényei 5,7 százalékot emelkedtek, és 51,7 dolláros árfolyamon zárták a történelmi hétfőt.

Musk számos újítást hozhat majd a platform működésébe. Egy TED-konferencián Elon azt mondta, a Twitter algoritmusát nyílt forrásúvá alakítaná, hogy a felhasználók lássák, milyen úton jutnak el hozzájuk bizonyos tweetek. Szerinte ez a megoldás igazságosabb a „rejtélyesen felbukkanó és eltűnő tweeteknél”. Megemlítette a platform átpolitizálódását is, és szerinte „egy közösségi média akkor működik jól, ha a legextrémebb 10 százalék a bal és a jobb oldalon is ugyanolyan elégedetlen”. De Musk korábban sokszor kritizálta a Twitter tartalommoderációs gyakorlatait is. Emiatt például aggódik, hogy a Twitter elveszti relevanciáját. A 10 legnagyobb követőtáborral rendelkező fiókról (köztük Barack Obamával, Justin Bieberrel és Katy Perryvel) azt írta, „ezek a top fiókok nagyon ritkán tweetelnek és alig gyártanak tartalmat. Haldoklik a Twitter?” Így várható, hogy a platform algoritmusa olyan változások előtt áll, ami a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét fogja előtérbe helyezni.

Musk víziójában Jack Dorsey, a Twitter atyja és korábbi ügyvezetője is osztozik. Hétfő este hosszú tweet-folyamban lelkendezett a lehetőségről, amit az új tulajdonos jelent, és akitől a cég jövőjének megmentését várja.

„Eddig a Wall Street és a hirdetések tulajdonolták. Visszavenni a Wall Streettől a helyes első lépés” – írta Dorsey.

A szólásszabadság növekedése várhatóan a konzervatívoknak fog kedvezni, akik eddig gyakran panaszkodtak arra, hogy súlyos cenzúrának voltak kitéve. A baloldali szervezetek és politikusok aggódva várják a fejleményeket, hiszen, ha Musk tartja a szavát, elveszíthetik több éves monopóliumukat a Twitteren. A demokrácia álcája mögé bújva olyan kijelentésekkel próbálnak küzdeni a szólásszabadság ellen, hogy a Twitteren nincs helye a jobboldali „gyűlöletbeszédnek”.

„A legkevésbé egy olyan Twitterre van szükségünk, amely szemet huny az erőszakos bejegyzések felett, amelyek sértik a felhasználókat. Köztük a nőket, a nem binárisokat és másokat” – nyilatkozta Michael Kleinman, az Amnesty International USA technológiai és emberijogi igazgatója. A szervezet továbbá aggodalmát fejezte ki, hogy Muskkal eltűnhetnek azok az irányelvek, amelyek „korlátozzák a gyűlöletbeszédet”.

Sok liberális Twitter-felhasználó azzal fenyegetőzik, hogyha a felületen megjelenik a szólásszabadság (vagy gyűlöletbeszéd, ahogy ők nevezik), törlik a fiókjukat. Persze vannak olyanok is, akik pont fordított logikával gondolkodnak: bármi is jöjjön, nem hagyják el a Twittert, mert szükség lesz rájuk. A baloldal attól is retteg, hogy Donald Trump visszatérhet a Twitterre. A volt amerikai elnök azonban kijelentette, hogy saját, friss közösségi felületére szeretne koncentrálni, és nem tervezi Twitter-profilja újraindítását. Két további jobboldali politikus, Matt Gaetz, illetve Marjorie Taylor Green is abban reménykedik, hogy újra használhatják korábban cenzúrázott, illetve eltávolított Twitter fiókjukat.  

Azok a konzervatív szervezetek, politikusok, illetve közéleti személyek, akiket korábban cenzúráztak, reménykednek benne, hogy olyan változás állhat be a Twitteren, ami tényleg előmozdítja a szólásszabadságot.Ted Cruz, republikánus párti szenátor szerint: „Az, hogy Elon Musk megvásárolta a Twittert, évtizedek óta a legnagyobb előrelépés a szólásszabadság terén”.

Tekintve, hogy a platform eddigi működése során bebizonyosodott, milyen nehéz egyensúlyt találni a szólásszabadság korlátozása és a gyűlöletbeszéd elharapózása között, nem kétséges, hogy Elon Musk számos kihívással fog szembenézni a platform átalakítása során. A gyűlöletbeszéd elburjánzása és a pártos cenzúra közötti egyensúlyozás a közösségi média és a szólásszabadság kapcsolatának alapjait érinti, a twitter próbálkozása iparág szerte érvényes tanulságokkal szolgálhatnak. Akármennyire is ezt gondolhatnánk, ebben a küzdelemben nem az lesz a döntő, hogy az üzleti múltjából hány gátlástalan visszaélést vagy visszás otrombaságot lehet fellelni Musk múltjában. Ilyesmiket bármelyik extravagáns dollármilliárdosnál találhatunk, azonban ezek nem feltétlenül érintik feltétlenül a médiacégek vezetésének gyakorlatát. A Jeff Bezost övező viták sem zárják ki, hogy jó tulajdonosa legyen Washington Postnak. A jelek szerint ezek a milliárdosok a médiaérdekeltségeket, kereskedelmi vállalataiktól eltérő módon, nem a haszonszerzés vagy profitmaximalizálás miatt veszik meg, itt sokkal bonyolultabb megfontolások vezérlik őket.

Nemes Dániel okkal volt szkeptikus Musk befolyása növekedésével kapcsolatban. Ennek oka viszont nem személye, üzleti múltja vagy korábbi megszólalási körül keresendő, sokkal inkább a maga elé kitűzött feladat méretében. A gyűlöletbeszéd mára mindennapos jelenségnek mondható, számos szabályozási kísérlet és egyeztetés folyik jelenleg is a téma kapcsán. A válaszul adott korlátozások és kitiltások pedig az összes közösségi médiás platformnál a politikai beavatkozás vádját váltották ki, és sokan állítják, hogy ideológiai előítéletek befolyásolják ezeket. Ez egy globális probléma, aminek oka mélyebben keresendő. A kérdés az, hogy hogy cselekszik a világ leggazdagabb embere, ha egy olyan platform kerül a kezébe, aminek szolgáltatásait havonta 328 millió felhasználó vesz igénybe?

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin