A napokban megjelent a Telex felületén a Direk36 oknyomozó cikke „Ilyen volt belülről az ellenzéki kampány összeomlása” címmel, amely elsősorban a miniszterelnök-jelölt felelősségét élesíti ki. A Telex az előválasztás kezdete óta többször negligálta vagy negatív színben tüntette fel Márki-Zay Pétert, sőt egy-egy alkalommal a kampány során is keresztbe tett a hódmezővásárhelyi polgármesternek. A cikkünkben most – korábban készített elemzéseink felhasználásával – megvizsgáljuk a Telex Márki-Zay Péterhez való hozzáállását és értelmezzük a Direkt36 oknyomozó cikkét.
Előválasztás és alulreprezentáltság
Az első előválasztáshoz kapcsolódó elemzésünkben a 2021. július 23. és augusztus 23. közötti időszakot vizsgáltuk meg, hogy kiderüljön melyik jelölt mekkora médiareprezentációval rendelkezik. Ebből az elemzésből kiderül, hogy az adott időszak alatt a Telex bármelyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt nevével címkézett összes írása közül 38,3 százalékban foglalkozott Karácsony Gergellyel, 17 százalékban Jakab Péterrel és 12,8-12,8 százalékban Dobrev Klárával és Fekete-Győr Andrással, valamint 10,6 százalékban Pálinkás Józseffel és csak 8,5 százalékban Márki-Zay Péterrel.
Márki-Zay alulreprezentáltságát jól mutatja, hogy a nála jóval esélytelenebb Pálinkás József is – aki később az induláshoz szükséges aláírásszámot sem tudta megszerezni – nagyobb felületet kapott a Telexen. Igaz, ebben az időszakban a Népszava is kevesebb felületet adott a későbbi miniszterelnök-jelöltnek, mint Pálinkásnak. A többi kormánykritikus portálban azonban ugyanolyan arányban jelentek meg, vagy Márki-Zay felé billent a mérleg nyelve.
A második előválasztáshoz fűződő elemzésünkben az augusztus 23-a és szeptember 6-a közötti időszakban vizsgáltuk a jelöltek médiareprezentációját. Ebben az időszakban az előzőhez képest Márki-Zay Péter és Pálinkás József reprezentációjának drasztikus csökkenése látható. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke szinte teljes egészében kiszorult a vizsgált médiumok cikkei közül.
Nyugodtan elmondhatjuk, eleinte nem nyerte el maradéktalanul a véleményformáló szerkesztőségek tetszését a hódmezővásárhelyi polgármester az előválasztás időszaka alatt: a 444.hu, a HVG, a Telex és a Népszava esetében az a jelölt volt, akiről legkevesebbet írtak.
Az előválasztás végül meglepő eredménnyel zárult és Márki-Zay Péter alulreprezentáltságának ellenére is képes volt győzelmet aratni. De mi történt az előválasztás után?
Kampány az ellenszélben
Az ellenzéki érzelmű szavazók arra számíthattak, hogy az előválasztás eredményeképpen egységes narratíva alakul ki, ezzel szemben a gyakorlat azt mutatta, hogy számos töréspont van az ellenzéki oldalon, mindez pedig a médiában is tükröződött: kormánykritikus portálok nem közvetítettek egységes üzenetet.
A hivatalos kampányidőszakra ráforduló időszakot, február 25. és március 8. között abból a szempontból elemeztük, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel mekkora mennyiségben, és milyen hangvételben foglalkoztak a hazai sajtótermékek. A vizsgált sajtótermékek csoportja a kormánypártinak tartott Origo, Magyar Nemzet és Mandiner, valamint a kormánykritikusnak tartott Index, Telex, és 444.hu.
Márki-Zay Péterről 173 cikk született, ebből 123 darab negatív volt. Az Origo és a Magyar Nemzet cikkeinek 100 százaléka negatív hangvételben íródott az ellenzék miniszterelnök-jelöltjéről, és a Mandiner is csak 3 pozitív hangvételű cikket közölt róla. A kormánykritikus sajtótermékek több pozitív cikket írtak Orbán Viktorról (36 db), mint Márki-Zay Péterről (28 db). A legbarátibb vele a 444.hu volt, ugyanis ők 10 pozitív, és 2 negatív cikket közöltek az ellenzéki miniszterelnök-jelöltről. A Márki-Zayról írott cikkekben is az Index bizonyosult a legkiegyensúlyozottabbnak, ugyanis a cikkeinek 41 százaléka pozitív, 32 százaléka semleges, és 27 százaléka volt negatív.
A kormánykritikusnak tartott Telex cikkeinek mindössze 5,8 százaléka volt pozitív hangvételű – ami rosszabb arány, mint a kormánypártinak tartott Mandinernél látott 12 százalékos pozitív hangvételű arány –, amíg 82,3 százalékban negatívan számoltak be Márki-Zay Péterről.
A Telex ebben az időszakban Márki-Zay Péterre nézve rendszeresen negatív felhangokkal alkalmazza a jobboldali jelzőt és az ahhoz kapcsolódó értékeket – elsősorban azt a szóösszetételt szokták hangsúlyozni, hogy „bevallottan jobboldali”, ami azért is visszás, mert bevallani általában bűnöket szoktak. „Előlépett Orbán kihívója: Márki-Zay Péter öt súlyos kérdéssel néz szembe” című cikkükben is úgy fogalmaztak, hogy az „Óriási meglepetéssel végződött az ellenzéki előválasztás: a bevallottan jobboldali, párton kívüli hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter fölényesen nyert”. Megjelenítve Márki-Zay Péter jobboldaliságát és pártoknélküliségét. Ugyancsak Telex címadás: „Márki-Zay Péter: Hétgyerekes vendégmunkásból Orbán Viktor kihívója”.
„Miért mondják Márki-Zayra, hogy ő a magyar Trump?” – olvasható a Telex hasábjain az az elemzés, amelyben Tóth Gergely újságíró pro- és kontra érveket sorakoztat fel azzal kapcsolatban, hogy vajon Márki-Zay politikai karaktere hasonlít-e Trumpéra vagy sem. Márki-Zay Donald Trumphoz hasonlítása a Demokratikus Koalíció kampánystratégiájának része lehetett eredetileg, hiszen az előválasztás idején maga Dobrev Klára fogalmazott úgy, hogy „Márki-Zay Péter alig pár nap alatt Trump típusú élet-halál harccá változtatta a második fordulót”. Ezzel is próbálva összemosni elitellenes húrokat pergető, időnként színes karakánsággal fogalmazó ellenfelét a baloldalon jóformán egyöntetű ellenszenvvel kezelt egykori amerikai elnökkel.
Márki-Zay Trumphoz való hasonlítgatása tehát könnyen elidegeníthette volna őt az ellenzéki közegtől. Az előválasztáson azonban a terv visszájára fordult, és az ellenzéki közösség hagyományos baloldali pártokkal nem szimpatizáló része megkapta a hódmezővásárhelyi polgármester személyében olyan outsider jelöltet kapott,, akivel könnyebben tudott azonosulni.
A kampány során a Telex legjellemzőbb Márki-Zay Péter ellenes lépése az volt, amikor március 8-án „Závecz: A vidéki szavazók Karácsonyt és Fekete-Győrt is jobban kedvelik Márki-Zay Péternél” címmel ismertették a hozzájuk került Závecz Research február elején, még az orosz-ukrán háború kitörését megelőzően készített kutatását. A Telex nem részletezte, hogy miképpen „jutott birtokukba” a felmérés eredménye. A felmérésből az kiderül, hogy Orbán Viktor jelentős mértékben népszerűbb a választók között Márki-Zay Péternél. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltjénél még a vele egy térfélen játszó társai is jobban szerepeltek, Fekete-Győr András, Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely is népszerűbb nála. A Jobbik elnöke 5 százalékponttal vezet Márki-Zay előtt a teljes népesség körében, a Telex szerint „ez már egy szemmel is látható differencia”. A kutatás szerint az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje a fővárosban sem előzi meg Orbán Viktort, de a falvakban és a pártnélküliek között sem áll jól Márki-Zay. A közvélemény-kutatás eredményenem festett túl jó képet személyesen Márki-Zay Péter esélyeiről, de az ellenzékéről sem.
Az elemzést Márki-Zay Péter sem hagyta szó nélkül és interjút adott ezzel kapcsolatban az Inforádiónak. A beszélgetés során felvetődött az a kérdés, hogy „A Závecz Research jelentésével megkezdődött-e a bűnbakkeresés egy esetleges választási vereség utáni időszakra?”. Márki-Zay szerint lehet így értelmezni, ráadásul ő azt feltételezte, „hogy valamely ellenzéki párt állhat a Závecz-kutatás mögött, és valószínűleg a Telex is”. Ezt követően március 16-án interjút adott a Telexnek, amelyben kritizálta az említett kutatást és annak közlésének módját.
„Nézzük a szándékot: a választások előtt egy teljesen irreleváns kutatást publikálni, és azt fő helyen szerepeltetni, – valaki csak kifizette – és abból azt a következtetést levonni, hogy egyébként már mindenki népszerűbb, mint Márki-Zay Péter … és nem ezt emelni ki, hogy ebből a kutatásból látszott, hogy az összes ellenzéki szavazó között a legnépszerűbb vagyok, a fideszesek körében pedig a legnépszerűtlenebb. Na most, ez is egy hír” – fogalmazott akkor Márki-Zay.
Fábián Tamás, az interjút készítő telexes újságíró a kutatás közlésének módjával kapcsolatban megfogalmazott kritikát azzal próbálta elhárítani, hogy a cikk tartalmi része a szerkesztői szabadság része.
A választási vereség hatása
A választás napján és másnapján összesen 8 cikk címében jelent meg Márki-Zay Péter, a legtöbben negatív kontextusban – tény, hogy az eredmény ismeretében nehéz lett volna pozitív jelzőket használni:
· „Lázár János legyőzte Márki-Zayt, hozta a választókerületét”;
· „Veszített az ellenzék reménysége: nem lesz miniszterelnök Márki-Zay Péterből”;
· „Márki-Zay Péter beszédet tartott, egyetlen ellenzéki párt képviselője sem állt ki mellé a színpadra”;
· „Jakab Péter: Márki-Zay nem leváltotta, hanem megbuktatta az ellenzéket”;
· „Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyre akar fókuszálni, aligha ül be a parlamentbe”;
· „Márki-Zay Péter: A baloldali szavazók megvoltak dekára, a jobbikosok kétharmada elveszett”;
· „Jakab Péter szerint ő már eleget mosta Márki-Zay szennyesét, aki ellenzéki előnyből fél év alatt brutális hátrányt csinált”;
· „A meglepő előválasztási sikertől a Fidesz-kétharmadig – Márki-Zay Péter útja”.
A választások óta összesen 36 cikk foglalkozott címében Márki-Zay Péterrel, amelynek túlnyomó többsége negatív színben tünteti fel az egykori miniszterelnök-jelöltet. Mivel itt már nem is annyira a választási eredmények értékeléséről, sokkal inkább az abban viselt felelősség “szétosztásáról” volt szó, Márki-Zay pellengérre állításától eltérő narratíva is elképzelhető volt
Összevetésként érdemesmegnézni a 444.hu által, a választások napján és másnapján írt cikkeket. (Egyébként már egy korábbi elemzésünkben rámutattunk arra, hogy a vizsgált hat hazai sajtótermékek közül a 444.hu írt a leginkább pozitív hangvételben Márki-Zay Péterről.) Szemben a a Telex címeivel a 444.hu-n találkozhattunk a választás utáni napon olyan címekkel, mint „Márki-Zay: Valószínűleg Hitler is kétharmaddal nyert volna 1945 áprilisában”,„Schilling Árpád: Nem volt meglepő, hogy Gyurcsány és Jakab képviselő urak jeleskedtek elsőként a szardobálásban” vagy akár olyannal is, mint „A sötétség éjszakája: akikben annyi gerinc sem volt, hogy kiálljanak Márki-Zay mellé a színpadra”, amelyek egyértelműen Márki-Zay Péter narratíváját erősítik.
Természetesen a 444.hu is közölte a az ellenzéki pártvezetők negatív kijelentéseit is, de az jól megfigyelhető, hogy a „kötelező nagy híreket” a Telex inkább Márki-Zay szempontjából negatív konnotációkkal tálalta, amíg a 444.hu inkább igyekezett a vesztes miniszterelnök-jelölt narratívája mellett szóló érveket megjeleníteni.
Végül aztán beigazolódott Márki-Zay korábbi feltételezése is, miszerint a Závecz Research elemzésének nyilvánosságra hozatala csak a kezdete volt a bűnbakkeresésnek. A Direkt 36 Telexen 2022. május 17-én közzétett cikke („Ilyen volt belülről az ellenzéki kampány összeomlása”) ennek a betetőzése volt. Olyan oknyomozó cikkről van szó, amelynek készítői nyilvánvalóan alapos munkát végeztek: interjúkat készítettek a kampány fontos szereplőivel, ennek köszönhetően igazi bennfentes információkkal kényeztetik olvasóikat. A kérdés csak az, hogy miért elsősorban Márki-Zay Péter hibáit fejtegetik hosszasan, a hat ellenzéki párt baklövéseit miért nem bontják ki részletesebben. Ha ennek az volt az oka, hogy kizárólag a hat párt kampányszereplőivel és háttérembereivel sikerült interjút készíteniük (ez magyarázná a cikk tendenciáit), akkor ezt, illetve ennek okát a cikkben jelezniük kellett volna.
„Örülök, hogy csak én hibáztam, mindenki más tökéletes volt. Legalábbis a Direkt36 oknyomozó riportjából ezt tudtam meg – azon túl, hogy még engem is hogyan vágott át a hátam mögött a stáb egyes esetekben (ezen bevallom, megütköztem)” – reagálta a cikkre Facebook-oldalán a hódmezővásárhelyi polgármester, aki úgy látja, hogy természetes, hogy egy nagyarányú bukásból senki más nem akarja kivenni a részét.
Megkerestük Márki-Zay Pétert, ő azonban nem kívánt többet elmondani a cikkről és a Telexhez fűződő viszonyáról, mint amit Facebook-oldalán közzétett.
