Miért ne a Wikipédiáról tájékozódj, ha közéletről van szó?

A bárki által szerkeszthető szócikkekből álló Wikipédia a tudás demokratizálódásában, azaz az ismeretek bárki által elérhetővé válásának folyamatában fontos és szimbolikus szerepet töltött be. Az internetes enciklopédia tudományos használhatósága, szakmai színvonala azonban többször okozott már felzúdulást. Jelen elemzésünkben azt mutatjuk be, hogy milyen rejtett buktatói lehetnek annak, ha a közéleti újságírás komplex szerepét egy leegyszerűsített és sokszor politikailag motivált szócikk veszi át.

Történelmi áttekintés

A tudás és az információszerzés végig jelen volt az emberiség történetében, de csak a modern korban jutott ilyen radikálisan fontos szerephez a társadalmak alakulásában. A régebbi korokban csak a társadalom egy szűk csoportja, legtöbbször egy sajátosan kiváltságos helyzetben lévő elit, mint a papság és a tudósok, jutottak hozzá a tudást konkrétan hordozó eszközökhöz, azaz legtöbbször a könyvekhez. Az ismeretek szerzése a közéletet és a politikát illetően azonban még ennél is korlátozottabb volt, konkrétan a társadalom a politizáló, azaz politikai jogokkal bíró rétegéhez kellett tartozni ahhoz, hogy ilyen ismereteket szerezzen valaki. Ennek a természetes oka az volt, hogy mivel a szavazati joggal nem rendelkező embereknek nem kellett, azaz inkább nem szabadott döntést hozni a közéletben, a szimbolikus közméltóságok, uralkodók személyétől eltekintve  nem is ismerték a politikusokat, közszereplőket, így nem kellett, hogy bármilyen tudással rendelkezzenek a közélettel kapcsolatban. Ez megváltozott egyrészt a demokratikus berendezkedésű államok kialakulásával, másrészt a közoktatás fellendülése, az analfabetizmus visszaszorulása, a könyvnyomtatás, majd a nyilvános könyvtárak, később a modern digitális technológia, például az Internet elterjedése által. Ma már az emberek többsége legalább minimális tudással rendelkezik a közélettel kapcsolatban, és semmilyen jogi, vagy fizikai akadállyal nem szembesül, ha tudását bővíteni szeretné. Kimondhatjuk tehát, hogy ma már nem a tudáshoz való hozzáférés, hanem a megtalált információmennyiség tudatos feldolgozásának képessége jelenti a szűk keresztmetszetet a tájékozódás folyamatában.

A Wikipédiáról röviden

A Wikipédia saját meghatározása szerint egy többnyelvű, nyílt tartalmú, a nyílt közösség által fejlesztett online világenciklopédia. A nyílt tartalom és közösség azt jelenti, hogy egyrészt ingyenes, mindenki számára hozzáférhető, másrészt pedig azt, hogy szintén bárki által szerkeszthető is. (A szerkesztés folyamatát egy kis tanulással gyakorlatilag bárki elsajátíthatja.) A 2001-ben elstartoló honlapot a floridai központú nonprofit Wikimédia Alapítvány üzemelteti és a legutóbbi felmérések alapján a legtöbb évben általában világ 5-13. leglátogatottabb weboldala. Annyi biztosan igaz, hogy a Wikipédia, mint online enciklopédia kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy az interneten böngészők milliárdjai  könnyen és gyorsan hozzáférjenek az információk széles köréhez.  Kezdetben igen optimista várakozások jellemezték a kezdeményezést. Larry Sanger, a Wikipédia társalapítója egy 2012-es publikációban ezzel a folyamattal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy  „a szakemberekre már nincs is szükség a tömeges információelosztás és a véleményformálás puszta céljai érdekében”.

Jimmy Wales, az egyik társalalapító TED-előadása arról, hogyan készítették el a Wikipédiát 

Kritikák kereszttüzében

Mivel egy jóformán bárki által szerkeszthető oldalról van szó, a Wikipédia természetéből adódóan tartalmaz szándékosan vagy tévedésből hibásan megírt szócikkeket és téves információkat, még akkor is, ha az alapítvány közel 200 ezer szerkesztője igyekszik ezeket a hibákat kijavítani. Számos anekdota fűződik az enciklopédia leghírhedtebb baklövéseihez. Az egyik legismertebb talán Jack Stephens esete, akit sokan a pillangóúszás egyik lehetséges feltalálójaként ismernek. Mindezt annak ellenére, hogy valójában Stephens nem is létezett, csupán brit Daily Telegraph egyik újságírójának barátja találta ki őt viccből. Az igazi vicc azonban az volt, hogy ezt követően számos, a közösségi lexikonból dolgozó újságíró hivatkozott erre a névre, a pillangóúszás bizonytalan eredete kapcsán,  jó ideig egyetlen Wikipédia-szerkesztő sem vette észre a hibát, amely végül több mint két évig az oldalon maradt.

A kezdetektől kételyek merültek fel a “kalákában” szerkesztett tartalom szakmai színvonalát illetően, sokak szerint csak kocsmai fogadások eldöntésére alkalmas, összetettebb kérdések kapcsán felszínes tudást képes csak nyújtani. Mások szerint kiindulópontnak megfelelő lehet, csak fontos, hogy átlássuk milyen mélységű és megbízhatóságú az adott információ.

Az oldal egyik legnagyobb és legismertebb kritikusaként számontartott (korábban Wikipédia-szerkesztőként dolgozó) Gregory Kohs még 2015-ben egy kísérletet végzett, amelyben a hibás szócikkek terjedési és túlélési arányát vizsgálta. Az általa közölt eredmények igen negatív képet festettek az oldalról, az álinformációk több mint fele jelentős ideig senkinek nem tűnt fel, valamint az is kirajzolódott, hogy ha egy hiba túlél egy évet, jó eséllyel még legalább háromig olvasható marad.

Politizáló enciklopédia

A mi szempontunkból, azaz a közéleti újságírás olvasatából azonban a tudományos felszínességen és a téves információk terjedésén túlmenően az enciklopédia esetleges politikai elfogultsága is nagyon fontos kérdés. Az alapításkor a  közösségi enciklopédia alapvetése  még az volt, hogy mivel mindenki hozzáférhet az oldal szerkesztéséhez, az adott területhez leginkább értő felhasználók írják/szerkesztik majd a szócikkeket. Ez a szelekciós elv azonban a közélet kapcsán sérül, hiszen míg a természettudományok területén létezik – ha nem is mindig egyértelmű – objektív mérce a hozzáértés, a kompetencia kapcsán, addig a közélettel kapcsolatban ilyesmit nem találhatunk. Vélelmezhetően a politikai tartalmú szócikkek szerzői legtöbbször, ha nem egyenesen politikai aktivisták, akkor a közéleti újságírással, illetve a politikai diskurzussal valamilyen módon kapcsolatban álló személyek. Ők – ahogy a Transzparens Újságírásért Alapítvány vizsgálódási  alaphipotézise is tartja -nyilvánvalóan nem tudnak teljesen objektív munkát végezni sem az újságcikkek, sem a Wikipédia-szócikkek megírásakor, hiszen mint szubjektív emberi lények, az értékalapú politikai diskurzusokat is csak a saját bevett értékeik és meggyőződéseik szemüvegén át tudják megközelíteni. Ehhez jön hozzá az, hogy a professzorok,  az újságírók, illetve a bármilyen érdemi munkát elvégző személyek ritkán szeretnek minden honorárium nélkül dolgozni. Egyre többször fordul tehát elő az, hogy cégek vagy politikai szervezetek kifejezetten megfizetnek erre kapható Wikipédia-szerkesztőket, annak érdekében, hogy az adott szócikkben a saját narratívájukat lássák viszont. Ezzel tehát a Wikipédia szerepe túlmegy a puszta tájékoztatáson és informáláson, olyan befolyásolásra alkalmas eszközzé válik, amely felett a legnagyobb formális (pénzügyi, jogi eszközök) és informális (személyes kapcsolatok, lobbi) hatalommal bíró csoportok veszik át az irányítást. 

Larry Sanger, a Wikipédia másik alapítója sokkoló nyilatkozatot tett (Getty Images)

A Harvard kutatói összehasonlították a hagyományos nyomtatott lexikonok elfogultsági szintjét a Wikipédiáéval, és arra jutottak, hogy míg például a híres Encyclopedia Britannica vizsgált szócikkeinek „csupán” 34 százaléka volt elfogult valamilyen politikai irányban, a Wikipédián ez az arány kimagaslóan nagy, 73 százalékos volt. Az internet világában uralkodó, egyre inkább felismert vélemény- és információbuborék káros hatása itt is érvényesül: az emberek egyre inkább csak olyan véleményeket vagy elemzéseket olvasnak szívesen,  amelyek a saját elképzeléseikkel és előítéleteikkel összhangban vannak, így aztán a Wikipédia szerkesztői is egyre nagyobb számban válnak hajlamossá arra, hogy olyan egyoldalú tartalommal töltsék meg a közélettel foglalkozó Wikipédia-szócikkeket is, amelyek semmiképpen nem állják ki a kiegyensúlyozott tájékoztatás korábban alkalmazott tesztjeit.

Az alapító kitálal

A Wikipédia politikai befolyásoltságával kapcsolatban nem lehet nem megemlíteni azt a közelmúltban nyilvánosságra kerülő hírt, mely szerint Larry Sanger, a Wikipedia társalapítója is  komoly kritikával illette a honlapot. Sanger szerint az enciklopedia a politikai témákkal kapcsolatban egyre inkább egyoldalúvá válik, belesodródva  az általa „establishment media”-nak nevezett érték- és érdekközpont  ideológiájába és  narratívájába. A nagy vihart kavaró nyilatkozatban odáig ment, hogy a demokrácia ellenségének nevezte az oldalt:

„A Wikipédia egyoldalúbb mint valaha. Nem áll távol a valóságtól, ha azt mondjuk, hogy a Wikipédia hasonlóan a digitális világ számos elfogult intézményéhez, egyfajta gondolatrendőrséggé alakította magát, amely de facto cenzúrázza azokat a konzervatív nézeteket, amivel nem ért egyet. A véleményem szerint, a demokrácia ilyen körülmények között nem virágozhat, a Wikipédia a demokrácia gátjává vált.” 

Sanger az UnHerd magazin Lockdown TV csatornáján fejtette ki, a weboldal már nem mindig megbízható abban a tekintetben, ha valaki az igazságra kíváncsi egy-egy közéleti témában. Sőt szerinte ha elfogadjuk, hogy az igazságnak mindig csak egyetlen olvasata létezik, akkor már azzal is csak a „hatalmas emberek” kezébe adunk eszközöket a befolyásolásunkra. Sanger egyébként ennél sokkal konkrétabb és súlyosabb állításokat is tett, mely szerint a Wikipédián csak az ún. progresszív és mainstream médiumokat szabad forrásként meghatározni, és csak onnan származó idézeteket lehet elhelyezni, míg egyes oldalakat (például a Daily Mail és a Fox News) tilos hivatkozásként feltüntetni, ha társadalmi vagy politikai kérdésekről van szó. Konkrét példaként a Joe Biden amerikai elnökről szóló cikkeket hozta fel, amelyek szerinte egyáltalán nem tartalmazzák a republikánus párt nézőpontját az ellentmondásos megítélésű kérdésekről, csupán szerecsenmosdató jelleggel tartalmazzák az egyik fél olvasatát. Sanger szerint ráadásul mindennek felülről irányított oka van: 

„Sok olyan ember dolgozik a weblapnál, akik nagyon szívesen tennék politikailag semlegesebbé a cikkeket, de a vezetőség ezt nem engedi. Gazdag és nagy befolyással bíró emberek a hatalmuk megszilárdítása érdekében át akarják venni az olyan honlapok irányítását mint a Wikipédia, annak érdekében, hogy a tényeknek csak egy változata legyen engedélyezett.”

Fontos megjegyezni, hogy miközben a szerkesztők továbbra is díjazás nélkül végzik munkájukat, a Wikimedia Alapítványról (WMF) már nem igazán mondható el, hogy  önkéntesek áldozatos munkája és kisemberek apró adományai által összetartott, egyedül a közjót szem előtt tartó ágrólszakadt szervezet lenne. Bár a sűrűn érkező, apró adományokért kalapozó üzenetek nem ezt a látszatot keltik, a WMF kifejezetten biztos anyagi lábakon áll.  A kis összegű donációk kérése mellett sokkal komolyabb adománygyűjtő kampányokat is folytatnak, amelyek keretében például a  techóriások dollármilliókat fizetnek évente az alapítványnak. Árulkodó adat, hogy a 2016-ban előirányzott tíz éves tőkebevételi tervet minden bizonnyal már idén, az időszak felénél sikerül teljesíteni. 

Tendenciózus furcsaságokra lelhetünk a WMF megbízási szerződéseinél is. Szemben a szerkesztőkkel, a különféle tanácsadói feladattal ( jogi, PR stb.) megbízott cégeknek már tetemes összegeket hajlandóak fizetni. A legnagyobb díjazást az alapítvánnyal egyébként is jó kapcsolatot ápoló Clinton házaspár PR gurujának, Craig Minassian cégének fizetik, ami 2016 óta dolgozik a WMF-nek, miközben Minassian megtartotta teljes állását Clintonék mellett. A WMF-et komoly financiális szálak fűzik a Tides Foundationhöz is, amely névtelen adományokat fogad be baloldali ügyek támogatására, és amelyet emiatt gyakran a Demokrata Párt “pénzügyi sötét oldalának” is neveznek. 

Mi a megoldás?

A Wikipédia, mint az internet egyik legfontosabb információforrása, a politikával kapcsolatos szócikkeivel részben átvette a közéleti újságírás funkcióit, tehát bizonyos értelemben azzal párhuzamosan működik, hiába képvisel első ránézésre  más műfajt. A problémát itt is elsődlegeden az átláthatóság hiánya okozza. Egyes politikusok és szervezetek írókat és szerkesztőket fizethetnek meg szócikkek átformálásáért. Ahogyan a közéleti médiumok esetén, úgy a Wikipédia kapcsán is fontos lenne az emögött állók beazonosítása, az érdekek hálóinak felfedése. Jelenleg mindez az előbbinél sem valósul meg teljes egészében, utóbbi esetében pedig szinte egyáltalán nem. Miután a Wikipédiáról közismert,  milyen óriási befolyással bír a világon, biztosra vehetjük, hogy a háttérben sokan megpróbálnak kisebb-nagyobb szeleteket megszerezni maguknak ebből a befolyásból.  A Wikipédia használatát teljesen elvetni természetesen nem lehet és nem is kell. Kiindulópontként vagy adatok ellenőrzésére általában jól használható, de  mindig figyelni  kell  a megadott hivatkozásokat és a szócikk konnotációit. A Lancasteri Egyetem professzora, Catherine Easton úgy fogalmazott, hogy  a Wikipédia olvasásához ki kell alakítani magunkban egy megfelelően analitikus és kritikus  hozzáállást. A teljes elvetés és a kritika nélküli elfogadás helyett  tehát itt is érdemes  a médiatudatosság elvét komolyan venni.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin