A kitört ukrán-orosz háborúban most mindenki Ukrajna pártján áll – még az oroszok is. Dimitrij Muratov, a Novaja Gazeta nevű független orosz híroldal tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett főszerkesztője a The New Yorkernek elmondta, hogy a lap dolgozói minden erejükkel azon vannak, hogy propagandamentes híreket közöljenek az orosz néppel, még akkor is, ha emiatt komoly fenyegetéseket kapnak a kormánytól. Elítélik a háborút, és azt tapasztalják, hogy nincsenek ezzel egyedül, az oroszok nagy része ellenzi, amit Vlagyimir Putyin véghez szeretne most vinni.
Muratov (aki tavaly Maria Ressával – a fülöp-szigeteki online lap, a Rappler egyik alapítójával – együtt kapta meg a Nobel-békedíjat) az orosz-ukrán háború kapcsán interjút adott a neves amerikai magazinnak.
Ebben elmondta, hogy az elmúlt három évtizedben irányítása alatt a lapnak folyamatos támadásoknak és fenyegetéseknek kellett ellenállnia, mivel fő témája a kormány és a különböző gazdasági szereplők korrupciója, a Kreml politikája és a fegyveres konfliktusok Csecsenföldtől Kelet-Ukrajnáig. Az itt dolgozó újságírók munkája közel sem veszélytelen: 2006-ban kollégájukat, Anna Politkovszkaját a saját lakásában lőtték agyon – jegyzi meg a The New Yorker.
Tavaly novemberben Masha Gessen ezt írta az orosz lapról:
„Nem úgy kell elképzelni, mintha mondjuk a Times vagy akár a Mother Jones baloldali oknyomozó magazin lenne, embertpróbálóbb körülmények között. Inkább úgy, mint az 1980-as évek Village Voice-a egy segélyszervezettel keresztezve, ami időnként úgy működik, mint az Occupy Wall Street. A Novaya Gazeta egy közösség és egy humanitárius intézmény, és nagyon rendetlen.”
Mikor a Nobel-díj híre megérkezett, Muratov, akit „termetes, szakállas férfiként” jellemez az interjú írója, és aki nemrég töltötte be a hatvanat, hatalmas bulit csapott a szerkesztőségben, ahol vodkával és pezsgővel ünnepelték a nagy hírt.
Mára már nincs ünneplés, a lap azzal a kihívással küzd, hogyan számoljon be Vladimir Putyin ukrajnai inváziójáról. Amikor az orosz fegyveres erők Kijevre, Harkivra, és más városokra nyitottak tüzet, Muratov a közösségi médiában bejelentette, hogy a következő számuk ukránul és oroszul is megjelenik majd.
Muratov elmondta: mindannyian egyetértettek abban, hogy amit Putyin tett, lerombolja a fiatalabb generációk jövőjét, az országot páriává változtatja, így ők semmilyen formában nem tudják a háborút támogatni. Az irodavezető golyóálló mellényeket és sisakokat hozott fel a raktárból, amik már évek óta ott porosodtak. A Novaja Gazetára gyakorolt nyomás hirtelen abszurd módon megnőtt. Parancs érkezett hozzájuk, hogy nem használhatják a “háború” és “invázió” szavaka. Ők viszont továbbra is háborúnak nevezik a háborút, és várják a következményeket.
Véleménye szerint az uralkodó elit teljes mértékben Putyin elnök akarata szerint cselekszik, „úgy tűnik, annyit hangoztatták a propaganda szólamokat, hogy már maguk is elhiszik azokat”.
Ennek ellenére az emberek többsége ellenzi a háborút. A fenyegetések és korlátozások ellenére háborúellenes tüntetések voltak Moszkvában, Szentpéterváron, és több más orosz városban is. Már egymillió ember írt alá egy “Ne háborúzz” nevű petíciót a Change.org nevű platformon. Több orosz értelmiségi, írók, forgatókönyvírók, újságírók, tudósok fejtették ki véleményüket az eseményekkel kapcsolatban. Majdnem harminc, még létező független újság adott ki közleményt a háború lehetetlenségéről. „Szóval ezúttal hiányzik a társadalom szokásos közömbössége” – mondta a főszerkesztő.
A Nyugati szankciókkal kapcsolatban Muratov kifejti, hogy Putyin minden bizonnyal előre számolt a bevezetett intézkedésekkel, így azok hatása korlátozott. Az orosz elnök egyáltalán nem bízik a Nyugatban, és megdöbbentik a nyugati értékekről hangoztatott szólamok. Miután volt kancellárokat, miniszterelnököket és minisztereket „vásárol meg” állami vagy államközeli vállalatok jól fizető posztjaiba bedugva őket, úgy vélekedik, ezeknek az embereknek csak áruk van, értékük nincs.
„Az, hogy van-e valami, ami megfékezi Ukrajna meghódítását, nagyon nehéz kérdés. A környezete fél egy szót is ejteni. Meddig hajlandó Putyin elmenni? – ezt senki sem tudja. Nyilvánvalóan a saját elképzelését szeretné megvalósítani Ukrajna és a világ felépítéséről.”
Ha Putyin eléri a célját, elfoglalja Kijevet és letartóztatja Zelenszkijt, Muratov jóslata szerint fel fogja darabolni Ukrajnát. A nyugati felét, Lviv központtal, békénhagyja; a középső részt Kijevből egy bábkormány fogja irányítani, ez nyilván Moszkvához lesz hű, nem a nyugathoz. A keleti, Donbasz-régiót pedig Oroszországhoz csatolja. Ott már eddig is 800 ezer ember kapott orosz útlevelet.
Muratov szerint az oroszok nagy része nem is érti a hadművelet indokát, hiszen a NATO sosem támadta meg az országukat. Egy másik verzió szerint ukrán fasiszták vették át az irányítást, akiktől Putyin meg szeretné menteni a népet. –„Ez a verzió sem világos, hiszen Zelenszkij zsidó. Csak arra tudok gondolni, hogy Putyin számára még nem ért véget a második világháború, és ő szeretné megnyerni azt.”
Viszont a támadás nem úgy alakult, ahogy Putyin azt elképzelte. Sok az orosz veszteség, és a gazdaság is megroskadt. Az ország magára maradt. A főszerkesztő szerint Putyin önszántából nem fog lemondani a hatalomról. A 2020-as alkotmánymódosítás biztosítja neki, hogy elnök maradhasson. A szavazatok 77,9 százalékát szerezte meg a hivatalos adatok szerint, és ez segít neki, hogy bízzon a legitimációjában. Környezete mélyen meg van győződve arról, hogy „Putyin nélkül nincs Oroszország”. De az oroszok fiatalabb generációi, akiktől most elveszik a világot és a jövőt, ezt már nem hiszik el.
A Novaja Gazeta úgy próbál küzdeni, ahogy tud: a fenyegetések ellenére folytatják a munkájukat. A közösségi médián keresztül több mint harmincmillió olvasót tudhatnak magukénak, a saját oldalukon pedig több mint négy és fél millió megtekintést kaptak az elmúlt pár napban. „Szerintem nehéz időszak előtt állunk. Ez azért van, mert nem hódoltunk be az állam akaratának, hogy a hivatalos álláspontot vegyük alapul az események értékelésekor. A saját értékeink szerint dolgozunk.” A Novaja Gazeta több munkatársa tudósít Ukrajnából is. Muratov bennük bízik, és azokban, akik a hírszerkesztőségben ellenőriznek minden tényt. És természetesen aggódik értük, ahogy azokért a kollégáiért is, akik a moszkvai háborúellenes tüntetéseken dolgoznak.