Rajcsányi Gellért újságírói pályája szinte teljes egészében egybefonódott az UFI, Reakció, Mandiner lapok történetével és tágabb értelemben véve az újkonzervatív” értelmiségként számon tartott jobboldali kulturális csoportosulás életével. Bár ő továbbra is a már KESMA-lapként futó mandiner.hu főszerkesztője, a keményvonalas kormánypárti médiaszereplők közül még mindig sokan a szemére vetik a portál korábbi, szabadelvűbb hangvételét, valamint személyes jóviszonyát olyan, sokak által ellenzékinek tartott újságírókkal, mint Ablonczy Bálint, és Stumpf András.

Rajcsányi Gellért 1981-ben született Siófokon, balatoni ”identitására” egyébként büszke, ezt több interjúban is szívesen hangsúlyozta. Családi hátteréről találó képet adhat egy saját tollából származó rövid visszaemlékezés: „Nagyapám láncdohányos volt. Nagyapámat kivitték a keleti frontra. Nagyapám a keleti fronton megfogadta, ha hazaér a frontról, leszokik a cigiről. Hazaért. Leszokott. Siófok és vidéke állatorvosa volt vagy negyven évig. A gazdák szerették, idős emberek máig emlegetik arrafelé a Rajcsányi doktort. Nagyapám nagyon szerette az állatokat. A kommunizmust nem. Végül azt is túlélte. Ahogy a keleti frontot is.” Nem volt véletlen tehát, hogy Rajcsányi Gellért már fiatalon bekapcsolódott a kibontakozó, új- konzervatív értelmiségi szerveződésekbe. Első kormányzása idején Orbán Viktor meghirdette a médiaegyensúly politikai célját, ennek részeként 1999-ben elsőként a Fidelitas ifjúsági szervezet belső terjesztésű lapjaként jelent meg az Utolsó Figyelmeztetés (UFI). Ez elsősorban Gyürk András (ma fideszes színekben az Európai Parlament képviselője) kezdeményezése volt, de főszerkesztő volt éveken át Hegedűs Zoltán (történész, a Tranzit rendezvénysorozat szervezőbizottságának tagja), a korai évek meghatározó szerzői közé tartozott Szálinger Balázs (azóta József Attila-díjjal elismert költő) és a lap titkáraként dolgozott Dömötör Csaba is (a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára). Születése idején mindennapos téma volt a baloldali médiauralom, így a jobboldali szabadelvű, újságírás iránt érdeklődő, városi fiatalok hamar az UFI körül kezdtek csoportosulni.

Az UFI kezdetben a Fidelitas időszakos, egy-kétezer példányban kiküldött hírlevele volt, később azonban elkezdtek szaporodni a szervezeti hírektől elkülönülő témák, önálló rovatok és publicisztikák. Rajcsányi Gellért ekkor csatlakozott az UFI-hoz, erről az időszakról egy Magyar Narancsnak adott interjúban így mesélt: „Magától értetődően alakult ki a szerzőkben az igény, hogy ne csak új pártsejtek létrejöttéről adjanak hírt, de megírják a gondolataikat is.” Közben az UFI címlistája a kezdeti 1500-ról 20-30 ezerre növekedett, a szerkesztőség az önállósodás mellett döntött és kiemelték a lapot a Fidelitas kötelékéből. 2002-ben már színes kiadásban, havonta egyszer kiadásban jelent meg a lap. Ez a siker már felkeltette a befektetők figyelmét és a Magyar Nemzet, Heti Válasz, Kommentár nevével fémjelzett jobboldali médiapiaci fejlődési folyamatnak részévé vált az UFI is. Spéder Zoltán és Nobilis Kristóf nevével fémjelzett CEMP portálcsoport vette meg a lapot és Reakció néven futtatta tovább, a főszerkesztő ekkor már Rajcsányi Gellért jó barátja, a korábban szintén fidelitasos Balogh Ákos Gergely volt. Rajcsányi szívesen hangsúlyozza, hogy már az egyetemi tanulmányai mellett elkezdte az újságírói pályafutását, azt már kevesebb fórumon olvashatjuk róla, hogy nem fejezte be az egyetemet és a mai napig diploma tölti be a mandiner.hu főszerkesztői állását. Rajcsányi karrierje egyébként innentől teljesen egybe fonódott a Mandiner sorsával, évekig volt Balogh Ákos informális és formális helyettese a lapnál. Ezzel együtt Rajcsányi 2005-től rendszeresen publikált a korábbi, Szombathy Pál-féle Magyar Hírlapban, ahogy a Magyar Nemzetben is. Rajcsányi ráadásul 2005-től a Heti Válasz hírszerkesztője, majd rendszeres szerzője is volt, ami nem meglepő, tekintve, hogy a HV és a ”Mandi” között számos személyi átfedés volt fellelhető, elég Ablonczy Bálintra vagy Stumpf Andrásra gondolni.

Itt jutunk el Rajcsányi karrierjének egy érdekes pontjára. Míg ezt az újonnan kialakuló, fiatal jobboldali közeget egyszerűen összefogta az ellenzéki lét, a ”katasztrófa-kormányzás” és a ”hazugság-beszéd” traumái, a 2010-es kormányváltást követően mindez jelentős mértékben megváltozott. „Számunkra az, hogy bejárhatjuk Európát, hogy négyévente szabadon választhatunk, hogy a média plurális, már mind evidencia. Épp emiatt semmi sem fontosabb számunkra, mint a szabadság eszménye és valósága. Talán ez, a szabad szellemű kiindulópont választ el bennünket legélesebben a konzervatív gondolkodók korábbi nemzedékeitől” – nyilatkozta Rajcsányi korábban a Magyar Narancsnak. Ebből a részletből is jól látszik mennyire plurális volt az a jobboldali ”underground” közösség, amely így a Fidesz kormányok alatt elkezdett látványosan több irányba húzni. Egyes vélemények ezt az Orbán-rendszer illiberális fordulatának és erősödő populizmusának tudják be, annyi azonban biztos, hogy mint kormányon lévő politikai erő, a Fidesz sokkal tudatosabban és erősebben összefogva kezdte menedzselni a médiaportfólióját. Ezzel a folyamattal került több helyen is kisebb-nagyobb összetűzésbe Rajcsányi Gellért számos közeli kollégája. A sokak szerint egyre inkább belső ellenzéki hangot megütő Kommentár folyóirat főszerkesztése is átkerült Ablonczy Bálinttól a sokkal inkább ”keményvonalasnak” tartott Békés Márton alá. A G-napként elhíresült, Orbán Viktor és Simicska Lajos üzletember közti látványos konfliktus után a Borókai Gábor vezette Heti Válasz is megkezdte a kormányzattal szembeni működését. Rajcsányi közeli barátja és korábbi kollégája, Stumpf András például ma már a magát a Heti Válasz ”szellemi utódaként” meghatározó, de valójában egyértelműen ellenzéki hangvételű Válasz Online főszerkesztőjeként dolgozik. A jobboldali médiában egyre jobban kibontakozó belső ellentétek a 2009-ben, a Reakció utódaként megalakuló Mandinert is válaszút elé állította. Ennek a szimbolikus megválaszolásaként fogható fel például az, hogy a Mandiner a konzervatív körök ikonikus blogjával, a Jobbklikkel karöltve 2012-ben lemondásra szólította fel Schmitt Pál köztársasági elnököt. A Mandiner hangvétele 2017-ig valahol a jobboldali belső ellentét határvonalán mozgott, jó példa erre az a paródiaként felfogható írás, amely az Origo egyik Momentummal foglalkozó oknyomozó anyagát állítja pengeélre. Ebben Rajcsányi saját maga ”lenyomozását” így foglalja össze:

„Balatoni konzilibsi

A lap főszerkesztője az a Rajcsányi Gellért, aki annak a Balatonnak a partján tölthette élete első 18 évét, ahová egy átlagos magyar csak drága nyaralás révén juthat el. Emellett kedvenc

oldalai közé tartozik a Soros György finanszírozta Nyílt Társadalom Alapítvány munkatársai által létrehozott Fortepan történelmi fotóoldal. Rajcsányi különös módon németül érettségizett világtörténelemből és matematikából. Egyik kedvenc költője a genderfluid szexuális identitású Faludy György, egyik kedvenc írója pedig az anarchista baloldali szervezkedéséről és pesszimista-defetista hangvételű 1984 című regényéről elhíresült George Orwell. Rajcsányi ráadásul járt egyszer Oxfordban is. Jelent meg cikke a Soros által finanszírozott Magyar Narancsban. A CEU-ra is betette már a lábát, állítása szerint csak fiatal komolyzenészek koncertjének meghallgatása céljából. Középiskolás korában a liberális demokrácia, a jogállamiság és az európai közösségi gondolat mételyét népszerűsítő Polgár az Európai Demokráciában nevű tanulmányi versenyen vett részt több alkalommal, később itt ismerte meg Bukovics Martint is. Vitorlázott már a Balatonon, tehát dúsgazdag.”

Rajcsányi Gellért 2016-ban lett végre a Mandiner főszerkesztője, ezt követően egy évvel azonban Tombor András, Lázár János és Habony Árpád bizalmasaként számon tartott üzletember vette meg a lapot. A lap átvételéről a 444.hu így számolt be: „A tulajváltás így is erős üzenetet hordoz a jobboldalon belül. A Mandiner az utolsó olyan nem „simicskista” jobbos portál, amely időnként bátorkodik kritizálni a kormány politikáját is.” Rajcsányi megmaradt a lap főszerkesztőjeként, azonban ezt követően is többször került konfliktusba a keményvonalasabb felfogást képviselő jobboldali médiaszereplőkkel. A G. Fodor Gábor által vezetett, radikálisabb 888.hu portál publicistájaként Megadja Gábor például egy sokat idézett írásában ”odaszólt” a – vélhetően a Mandinerre is értelmezhető – ”cukikonzervatívoknak”. Hasonló incidens történt elbeszélések szerint a 2017-es tusványosi fesztivál egyik kerekasztalbeszélgetésén, amikor a Pesti Srácokat főszerkesztő Huth Gergely nagy közönség előtt vonta kérdőre Rajcsányi Gellértet a Mandiner állítólagos ”baloldali elhajlása” miatt. Rajcsányi Gellért karrierje szorosan egybefonódott a Mandiner sorsával, amelyben újabb nagy fordulat állt be 2018 év végén, amikor a jobboldali médiumok a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány keretein belül kerültek egy közös ernyőszervezetbe. A változás egy új lehetőséget is jelentett a Mandiner életében, amely 2019-ben újra nyomtatott formában is az újságárusok pultjára került. Rajcsányi Gellért az online portál főszerkesztője maradt, a print lapnál rovatvezetőként dolgozik. Az elmúlt évek Mandinert érintő jelentős változásai mellett történő túlélését látva többen a politikával való megalkuvással vádolták a főszerkesztőt, Rajcsányi újságírói pályájáról és ezzel összefüggésben a Mandinerről azonban továbbra is elmondható, hogy a magyar médiumok között – a fent bemutatott történeti folyamatok ellenére – az egyik leginkább konzisztens és integráns munkásság.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin