Példa a szubjektív újságírásra: a 444.hu szerint a magyarok nem hisznek a szankciókban

Április 23-án jelent meg a 444.hu-n egy cikk a következő címmel: „A magyarok nem hisznek a szankciókban és nemhogy katonákat, de fegyvereket sem küldenének az ukránok megsegítésére”. A cikk apropója egy az Ipsos által elvégzett nemzetközi közvélemény-kutatás volt.

A cím alapján azt feltételezhetnénk, hogy kollektíven a ’magyarok’, tehát az a 10 vagy akár 15 millió magyar nem küldene katonákat és fegyvereket az ukránok ’megsegítésére’. Fogalmazhatott volna így is a szerző: Az Ipsos szerint 250 magyar nem hisz a szankciókban, 485 ember katonákat, 425 ember fegyvereket nem küldene Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúba. Az Ipsos kutatása ugyanis egy 500 magyart megkérdezett online kutatás volt. A 444 állítása szerint a „magyarok nem hisznek a szankciókban”. Ezt arra alapozza, hogy az Ipsosnak válaszolt 500 magyar fele nem hisz abban, hogy a gazdasági szankciók képesek megállítani a háborút. Ha 50 százalékos eredményre a 444 azt mondja, hogy a „magyarok nem hisznek a szankciókban”, akkor bátran mondhatná az 50 százalékos eredményre azt is, hogy „a magyarok hisznek a szankciókban”. Helyesebben úgy szólna: a magyarok más országok állampolgáraihoz képest kevésbé hisznek a szankciókban. Ebben a formában nem is tűnne oly drámaian elvetemültnek a magyar nép, igaz? Nem mellesleg a 444.hu ezt az statisztikát „az orosz és fideszes propaganda eredményének” tartja, fel se tételezi, hogy a magyarok véleményét ennél sokkal konkrétabb dolgok alakíthatják. Azok után, hogy az energiafüggőség miatt Magyarország az egyik legnagyobb kárvallottja lehet a szankcióknak, nem csoda, ha összetettebb véleménnyel rendelkezik róluk, mint a kérdés kapcsán a legmagasabb százalékot felmutató India és Dél-Korea (77, és 78 százalék). A 444.hu azt nem is feltételezi, hogy ennek a két országnak az esetében a kiugróan magas eredmény az ukrán propaganda eredményének lehet tulajdonítható. Miközben tudjuk, hogy háborús helyzetben mindkét fél használja nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai célokra is a propagandát. De a dél-koreaiakat és az indiaiakat a bölcs belátás és a morál késztette arra, hogy a szankciókat hatásosnak véljék? Ráadásul a módszertan kapcsán az Ipsos megjegyzi, hogy Indiában számos már ázsiai és dél-amerikai országhoz hasonlóan a mintavételben a statisztikailag indokoltnál nagyobb részt tettek ki a városi rétegek.

A fideszes propagandának nem, kivételesen csak az orosz propaganda eredményének tartja a 444.hu azt is, hogy csupán a válaszadók 47 százaléka ért egyet azzal, hogy „Ha nem csinálunk semmit Ukrajnában, az arra bátorítja Oroszországot, hogy további katonai akciókat hajtson végre Európában és Ázsiában”. Ez a kérdés eléggé megosztja a szakértőket. Az elemzők, de még az obsitos tábornokok tekintélyes része sem tartja ezt automatikusnak, az eredmény egyáltalán nem tekinthető olyan elrugaszkodottnak, ahogy azt a cikk sugalja.   

A 444.hu azt sem helyezte kontextusba, hogy a válaszadó magyarok között a legmagasabb (90 százalék) azoknak az aránya, akik szerint az országának katonai értelemben ki kell maradnia a konfliktusból. A kanadai válaszadók között volt a legalacsonyabb ez az arány (56 százalék). Itt azért nem mindegy, hogy mely ország állampolgárai hogyan vélekednek erről, mert eltérő álláspontból mondanak azt, amit. Kanada nincs közvetlen energiafüggőségben Oroszországtól. Magyarország igen. Nem mellesleg Magyarország szomszédos Ukrajnával. Egy kanadai feltételezhetően hamarabb fogja támogatni a katonai beavatkozást, ugyanis kisebb a veszélye annak, hogy a Kanada földjére orosz válaszcsapás érkezik, mert Oroszország katonai ellenfelét katonailag támogatták. Igaz, a lengyelek is Kanadához hasonló számot produkáltak (61 százalék), de a lengyel nép enyhén szólva elfogult ebben a kérdésben, és többször láthattuk, hogy az irracionalitás határát súrolták egyes kijelentéseik, döntéseik. Hasznos lett volna megtudni a magyarokkal sok szempontból hasonló helyzetben levő Ausztria, Németország vagy Szlovákia polgárainak véleményét, de ezekben az országokban nem végzett méréseket az Ipsos.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin