Több nemzetközi médiaszakember is felszólalt a Mathias Corvinus Collegium konferenciáján

Konferenciát tartott a Mathias Corvinus Collegium “Szabad véleménynyilvánítás a digitális korban” címmel. Az eseményen több száz résztvevő jelent meg, az előadók között pedig több ismert hazai és nemzetközi újságíró, szerkesztő és kiadóvezető neve is szerepelt. 

A megnyitó után, amin Orbán Balázs miniszterhelyettes és Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója is köszöntőt mondott, alapítványunk társszervezetének, a Observatoire des Journalistes et de l’Information Médiatique (OJIM) elnöke Claude Chollet is részt vett a kerekasztal beszélgetésben. A panelbeszélgetésen továbbá szerepelt Matyas Zrno újságíró, a CNN Prima Newa hírszerkesztője, John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke, és Dr. Szánthó Miklós, aki a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány elnöke is. 

A panelbeszélgetés témaköre “Az újságírás kihívásai a digitális korban” volt. A beszélgetés során megvitatták, hogy a mai korban már nem csak a különböző újságoknak kell egymás ellen versenyezniük, hanem az blogokkal, influencerekkel is. „Ma már bárkiből lehet újságíró, bárki írhat bármiről, de én hiszek abban, hogy a minőségi újságírás túl fogja élni” – mondta Claude Chollett. Matyas Zrno arról beszélt, hogy az érzelmek fontos részét képezik a médiának.  Dr. Szánthó Miklós szerint a média kétfelé lett osztva: van egy viszonylag objektív része, és egy érzelmekkel telített. Ide már nem csak a szórakoztatás tartozik, de a politika is. John O’Sulliven szerint a riporterek száma csökken, míg a vélemény újságírók száma nő. “Ennek fő oka, hogy véleményt nyilvánítani ingyen lehet, míg tényekhez jutni nehéz és költséges.” – hívta fel a figyelmet a szakember. Az újságoknak viszont kevesebb pénzük van, mert a közösségi média átvette a vezető szerepet a hirdetések piacán. Ahhoz, hogy pénzhez juthassanak, kattintásokra van szükségük. Dr. Szántó Miklós arról beszélt, hogy annak ellenére, hogy az internettől teljes szabadságot vártak, még mindig vannak “kapuőrök”, amiknek a szerepét most a Facebook, Google és különböző algoritmusok töltik be.

A második panel a közösségi médiáról szólt, és arról, hogy ők csak platformok, vagy tartalomszolgáltatók-e. A beszélgetés során Őry Mariann, a Magyar Hírlap újságírója arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi oldalak kettős mércével moderálnak. Míg a politikailag nem korrekt tartalmakat és hirdetéseket kiszűrik, a kattintásvadász posztokat nem, ahogy a hamis híreket sem. Ralf Schuller szerint átláthatóvá kellene tenni, hogy mi alapján szűri ki a különböző posztokat az algoritmus. 

A harmadik részben arra a kérdésre keresték a megszólalók a választ, hogy Lehet-e objektív az újságírás?  Stefano Magni, a La Nuova Bussola Quotidiana újságírója elmondta, hogy teljes objektivitás nem létezik. Az őszinte újságíró elválasztja a tényeket a véleményétől, a hazug viszont tényként próbálja beállítani a véleményét. Az, hogy manapság a vélemények ennyire előtérbe kerültek, az internet hatása. Matthew Tyrmand oknyomozó újságíró mesélt az úgynevezett “Fact checker”-ekről, akik a tényeket ellenőrzik. Viszont ők is emberek, ebből kifolyólag még a tényellenőrzés sem lehet objektív, mert egy ember nem tud az lenni. Dr. Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője szerint az internet lehetőséget ad arra, hogy a hamis tényeket ki tudjuk szűrni. Minden ellenőrizhető, és ha valamiről bizonyítást nyer, hogy nem igaz, akkor azt be lehet mutatni. “Nem lehet szabad verseny, ha félünk véleményt nyilvánítani.” Stefano Magni véleménye szerint a megoldás a decentralizációban rejlik. az internet erre megfelelő, azonban mára egyes cégek, mint a Google vagy a Facebook, lényegében monopol helyzetbe kerültek. 

Az utolsó előtti panel “A digitális kor nyomásgyakorlása a sajtóra” címet viselte. Sam Leith, a The Spectator irodalmi szerkesztője szerint manapság a kattintásszám még a tartalomnál is fontosabb. Julius Krein, az American Affairs alapítója és szerkesztője elmondta, hogy egy újfajta médiafinanszírozási modellre lenne szükség ahhoz, hogy újra a tartalom kerüljön előtérbe. Szabó László, a Mediaworks Hungary elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a magyar internetezők csak 10%-a fizet online tartalmakért. Alexander Marguier viszont hozzátette, hogy ő úgy látja, Németországban egyre többen hajlandóak erre. 

A napzáró beszélgetésen a “kapuőrök” kapták a főszerepet. Birgit Kelle szerint az újságíróknak muszáj szelektálniuk a témák közül, de az igazsághoz ragaszkodniuk kell. Ezzel Michael Mosbacher is egyetért, de hangsúlyozza, hogy az olvasókat leginkább érdeklő témákkal kell foglalkozni, és csak többszörösen ellenőrzött tényekkel szabad dolgozni. Szerinte már nem tartják magukat ehhez az újságírók, ezért romlik a szavahihetőségük. 

A programsorozat pénteken is folytatódott. Claude Chollett a 13:30-kor kezdődő beszélgetésben is részt vett, ami a francia médiáról szólt.

cimkék

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin