Újságíróból politikus, politikusként újságíró: a két szakma átjárhatóságának nehézségei

Az újságírókból lett politikusok korábbi munkásságát teljesen más megvilágításba helyezi a pozícióváltás. A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint az egyik legfontosabb probléma, hogy nem elég átláthatók a magyar sajtóorgánumok működései. És mint látjuk, időről időre kiderül, hogy bizonyos újságírók nem függetlenek. Ezek az újságírók, noha a függetlenség-objektivitás elvitatását felháborodva fogadták, végül egy politikai párt kötelékében találták meg önmagukat.   

. A szerkesztőségek sokkal transzparensebben tudnának működni, ha nyíltan vállalnák politikai szimpátiáikat. Alapítványunk a 2022-es országgyűlési választást megelőzően felhívta a szerkesztőségeket, hogy a külföldön már megszokott “endorsementtel” foglaljanak állást a választások kapcsán. Endorsementnek nevezik a közéleti újságírásban azt az bejelentést, amelyben az egyes médiumok választásokat (vagy például népszavazásokat) megelőzően közzé teszik, hogy a szerkesztőség véleménye szerint melyik politikai erő győzelme lenne üdvözítőbb az ország számára.  Ezzel hitelesebb kép élne a szerkesztőségek és az újságírók világnézeti preferenciáiról, és kevésbé lenne abszurd, amikor egy “független és objektív” újságíró pártszolgálatba lép.

A következőkben szeretnénk feleleveníteni pár példát arra, amikor valaki a média világából átigazol a politika világába.

Az egyik legkézenfekvőbb példa viszont Kálmán Olga, aki 2003-tól kezdve dolgozott az ATV-nél szerkesztő-műsorvezetőként. A csatorna Egyenes beszéd című műsorának állandó műsorvezetője volt 2016. decemberéig, ami után – 2017. február 14-én – a Hír TV-nél folytatta tovább a hasonló formátumot más névvel (Egyenesen Kálmán Olgával). A Hír TV-től 2018. augusztus 1-jén, a nagy tisztogatások idején elbocsátották. 2019. április elsején adott interjút a 24.hu-nak, ahol többek között kérdezték arról is, hogy szívesen politizálna-e. Nagy József azt állította, Kálmán esetében “elfogytak a helyek, ahol újságíróként, műsorvezetőként munkát vállalhatna. És mert míg újságíróként csak véleménye és kérdése lehet, politikusként döntéseket hozhatna.” Kálmán számára akkor még nem volt vonzó a politika: “…én újságíró vagyok, a politika pedig a túloldal. Miért mennék át?”, hogy ő újságíró, és nem értette, miért menne át a politika világába. Az interjúban pedig azt állítja, ő a magánéletben is ugyanazt az álláspontot képviseli politikai kérdésekben, mint médiaszemélyiségként: Ami a szívemen, az a számon: engem aztán egyetlen kormány egyetlen titkosszolgálata se hallgasson le, fölösleges közpénzkidobás, privátban sem mondok mást, mint adásban.”

2019. június 6-án a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a budapesti főpolgármesteri előválasztáson őt indítják a DK színeiben, melyen végül alulmaradt Karácsony Gergellyel szemben. 2019 novemberében bejelentették, hogy belépett a pártba, ahol Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes főtanácsadója lett. A 2022-es országgyűlési választásokat követően a DK frakciójának szóvivője, az ellenzéki közös listáról jutott be a parlamentbe. Kálmán Olga valószínűleg nem akkor lett elkötelezett, amikor belépett a DK-ba, hanem már újságíróként is a DK-val szimpatizált. Ez nem feltétlenül probléma, csak annak tükrében az, hogy eközben felkente magát a független-objektív újságírás papnőjévé. Ez sok kérdést felvet azzal kapcsolatban, hogy mennyire létezik független-objektív újságírás. Inkább tűnik valószínűnek, hogy azok a politikusok, akik az újságírói világból érkeztek, jellemzően már újságíróként is politikai tevékenységet folytattak, egyfajta politizáló újságírók voltak, akik egy-egy társadalmi kérdést fel tudtak erősíteni hangjukkal. Ez nagyban aláássa a bizalmat a “független-objektív” étoszban, emiatt pedig inkább célszerű a tényalapúságot és átláthatóságot számon kérni az újságírókon. 

A Demokratikus Koalíció nem Kálmán Olgával kezdte az újságírók integrálását a politikába. Ott van például Vágó István, aki korábban a Legyen ön is milliomos! című kvízműsort vezette az RTL-en. ”Vágó úr” 2015 januárjában belépett a Demokratikus Koalícióba és a párt média munkacsoportjának vezetője lett. Nem lehetett túlságosan meglepő manőver, hiszen már korábban tanúbizonyságot tett Gyurcsány Ferenc iránti elkötelezettségéről, amikor 2008-ban az egykori szocialista miniszterelnököt egyenesen II. Józsefi magasságokba emelte. Akkoriban Fábry Sándor – aki mai napig Fidesz szimpatizáns – a szemére is vetette, hogy Vágó Gyurcsány Ferenc elkötelezett támogatója: „Kedves István, hogy az a kormány, amelynek te is tolod a szekerét reggel, éjjel meg este, köztörvényes bűnözők gyülekezete. Szinte nem is tudtak előrántani olyan új minisztert, akinek ne lennének ilyen ügyei, lásd postabicikli-tender vagy a Gyenesei ellen nyomozati szakaszban lévő esetek. Sőt, Ferenc testvérrel kapcsolatban sem az vetődött fel, hogy nem bűn, ahogy privatizált vagy ahogy adót igényelt vissza, csupán elévültek ezek az ügyek.” 

Hasonló utat járt be Gréczy Zsolt is, aki 1998 és 2004 között a Magyar Hírlap újságírója volt. A lapnál kezdetben a parlamenti stáb tagja, majd a kulturális rovat vezetője (az „Ahogy tetszik” melléklet szerkesztője), végül a lap megszűnéséig a vezető politikai interjúkat készítő főmunkatárs volt. 2005 és 2007 között a Népszabadság belpolitikai újságírója, parlamenti tudósítójaként tevékenykedett. 1989 és 1995 között dalszövegeket is írt, többek között a Pa-dö-dő, Delhusa Gjon, az Azok a fiúk együttes, Flipper Öcsi, Sztankay István, az R-GO részére. A Népszabadság után, 2007-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, 2009-től 2010-ig Bajnai Gordon miniszterelnök kabinetjében dolgozott, mint kommunikációs főtanácsadó, és már a Demokratikus Koalíció megalakulásakor jelen volt. Sokáig meglehetősen felívelő karriert tudhatott magáénak a Demokratikus Koalícióban, de egy ponton kiesett a kezéből az irányítás. 2019 decemberében a Vadhajtások nevű internetes oldal szexuális tartalmú fényképeket hozott nyilvánosságra róla, melyeket ő maga készített, továbbá a kormánypárti sajtóban zaklatással is megvádolták. Lemondott parlamenti mandátumáról és pert indított. A bírósági ítéletek megállapították, hogy az állítás valótlan volt, és helyreigazításra, majd kártérítésre kötelezték a médiumokat. Gréczy a tévéképernyőre visszatért, legutóbb augusztus végén nyilatkozott az ATV-nek.

Nemcsak a Demokratikus Koalíció bír ilyen gravitációs erővel, hanem a józsefvárosi belpolitika is. Pikó András ugyanis volt 168 Óra rovatvezetője, és a Klubrádió műsorvezetője is, majd megalapította a C8 – Civilek Józsefvárosért Civil Társaságot, ebben a minőségében a Momentum Mozgalom felkérte civil, de az MSZP, a PM, a DK és a Momentum támogatott polgármesterjelöltnek a 2019 őszi önkormányzati választásokra. 2019. október 13-án meg is nyerte a választást, legyőzve ezzel Józsefváros fideszes polgármesterét, Sára Botondot. Szintén józsefvárosi kötődésű Jámbor András is, aki 2021-ben a Szikra Mozgalom színeiben indult a hatpárti, ellenzéki előválasztáson a Budapest 6. választókerület országgyűlési képviselő helyéért, amit el is nyert. Majd a 2022-es országgyűlési választáson mandátumot is szerzett, ugyanis legyőzte Dúró Dórát, Döme Zsuzsannát és Sára Botondot. Jámbor András viszont korábban szintén újságíróként kezdte, 2008-ban alapította a Kettős Mérce Blogot, majd 2017-ben a Mérce hírportált, melynek főszerkesztője volt 2019-ig. Már az is aggályosnak volt tekinthető, hogy mindeközben újságírói tevékenysége mellett 2009-től az LMP aktivistája, 2011-től fizetett munkatársa volt. A 2010-es országgyűlési választásokon a mozgósítási stáb tagja, az önkormányzati választásokon a mozgósításért felelős kampánycsapattagként tevékenykedett

Érdemes megvizsgálni Polyák Gábor esetét is, aki egyetemi tanszékvezetőből lett ellenzéki szakpolitikus. Sokakban felmerült a kérdés, hogy összeférhet-e egy politikai szerepvállalás egy egyetemi tanszék vezetésétől elvárható függetlenséggel.  Fontos persze, hogy az értelmiség és a különböző tudományos szakterületek képviselői nagyobb arányban vegyenek részt a közélet alakításában. Éppen az lenne egy társadalom célja, hogy az adott szakterület szakemberei a felhalmozódó szaktudásukat a társadalom javára kamatoztassák.. Ugyanis ha az értelmiség nem áll bele a politizálásba, majd jönnek az élet minden más területén sikertelen vagy kétes módon sikeres szerencselovagok, hogy betöltsék az űrt. Viszont ha a tanszékvezetői tevékenységét a politikai irányultsága befolyásolja, akkor az problematikus, függetlenül attól, hogy vállal-e szerepet a politikában vagy sem.  Az emberi minőségtől függ, hogy valaki tanszékvezetőként ráerőlteti-e a politikai nézeteit a tanítványaira, vagy a tanszék dolgozóira. Polyák vezeti a Mérték Médiaelemző Műhely, ami jelen esetben aggályosabb, mert egy médiaelemző műhelynek ideális esetben távol kell tartania magát a napi politikától, hiszen hogy lehetne egy olyan médiaelemző műhely munkásságát gyanú nélkül szemlélni, melynek a vezetője az ellenzéki miniszterelnök kampánycsapatához csatlakozik.

A sort még lehetne folytatni, hiszen van még pár baloldali-liberális újságíró, aki korábbi újságíróból lett politikus. Például Havas Henrik, aki rövid ideig a Horn-kormány egyik államtitkára volt, valamint kisorosziban önkormányzati képviselőként tevékenykedett, vagy Kabos Eszter, a Qubit munkatársa, aki Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester helyettes kabinetfőnöke lett, ám a Qubiton megjelent cikkei sejtették, milyen politikai irányvonalat tart követendőnek. Csak egy példa: A nyelvtani nemek megkülönböztetése árthat a nők boldogulásának. De érdemes egy pillantást vetni Simon András, és Péterfi Judit ATV-ből a baloldali ellenzék irányába történő átigazolására. Ahogyan Kubatov Gábor fogalmazott: “Kálmán Olga már a Demokratikus Koalíció padsoraiban ül, Simon András és Péterfi Judit pedig Márki-Zay Péternél próbálta menteni a menthetőt. Azóta Simon már átigazolt Karácsony Gergely csapatához.” Simon András valóban a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs vezetője lett 2022. nyarán, úgy tűnik azonban, hogy Péterfi Judit még nem tud munkába állni, az áprilisi országgyűlési választás óta nem olvasható róla hír, bár az is lehet, hogy csak kipiheni azokat az intenzív heteket, amelyben Márki-Zay Péter sajtósaként része lehetett.

A jobb oldalon is akadnak példák, de nem ilyen nagy számban. Egyikük Menczer Tamás, aki 2006–2011 között a Duna Televízió Zrt., majd 2011–2015 az MTVA szerkesztő-riportere volt. Azonban 2015-ben lett a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke, majd 2017-2018 között helyettes államtitkár, 2018-tól pedig államtitkár. A 2022-es országgyűlési választásokon pedig egyéni mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP jelöltjeként Pest megye 2. sz. választókerületében. Ő 2020. július 2. óta a Fidesz tagja.

A másik pedig Pörzse Sándor, aki 2002-ben az induló Hír TV (a Fidesz akkori, és mostani egyik legfőbb médiaterméke) egyik alapító műsorvezetője volt. A Terítéken című véleményműsorával vált igazán népszerűvé. 2007-ben az Echo TV-hez igazolt, ahol a rendkívül szellemes Pörzsölő címmel indult új műsora, majd a Kibeszélő című műsor egyik műsorvezetője is lett. A hazai politikában akkor vett tevőlegesen is részt, amikor 2007-ben alapító tagként részt vett a Magyar Gárda Egyesület létrehozásában. Majd, a 2009. február 1-jei tahitótfalui időközi polgármester választáson 36,75%-os eredménnyel második helyezést ért el. A pártpolitikában pedig a Jobbik színeiben kezdett politizálni, a 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik színeiben Budapest I. kerületének képviselőjelöltjeként mérettette meg magát, de már az első körben kiesett, pártja budapesti listájáról azonban bejutott az országgyűlésbe. 2014-ben nem került fel a Jobbik országos listájára, Vona Gábor személyes stábjának lett a tagja. Elmondása szerint azért hagyta ott 2009. november 27-én az Echo TV-t, mert több interjúja sem kerülhetett adásba, és érzése szerint „elfogyott körülötte a levegő”. Az egyik legemlékezetesebb, erre utaló, televízióba le nem adott felvétel a ’Kibeszélő’ című műsorban történt. A műsorban egy elmondása szerinti békés, feloszlatott Magyar Gárda általi spontán tüntetés feloszlatását kritizálta, a műsor egy pontján meg is jegyzi, hogy a „Bazilikában esküvő volt, és a vőfélyt is előállították, mert azt hitték róla, hogy gárdista.” Mégis az legemlékezetesebb pár mondat a műsorból a következő: „Egyébként annyit szeretnék elmondani, hogy a rendőrség azt mondta, hogy egyenruhában volt. Ne mutogassatok nekem, mert nem érdekel, mert ezt szeretném elmondani. Tehát itt most a kollegáknak szóltam.” Ebből a videót néző ember arra következtethet, hogy az Echo TV-ben az adásszerkesztő, vagy egy más felettese bele akart szólni a műsorvezetésbe, amit Pörzse olyan vállalhatatlan cenzúrának érzett, hogy műsorvezetői szerepéből kiesve tiltakozott ellene.  Echo TV-ből való távozása után volt még köze a médiához,  2010 januárjától a Barikád hetilap főszerkesztőjeként tevékenykedett. (Az ő példája azért érdekes, mert ritkán látunk olyat, hogy egy politikus egyszerre országgyűlési képviselő és újságíró is.) A lapot akkoriban kezdték hetilapként forgalmazni, előtte havilapként működött. A lap kiadója a Magyar Hírek Kft. volt, melynek egyik tulajdonosa Vona Gábor, a Jobbik egykori elnöke volt. A barikad.hu domain nevének birtokosa Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője volt, a domainnév később alfahir.hu-ra lett átnevezve. Pörzse Sándor országgyűlési képviselőként is a lap főszerkesztője maradt. Később a HírTV-n futó Szabadfogás állandó szereplője lett, majd a Magyar Hang keretein belül folytatott Kötöttfogásban láthattuk őt. Mostanság inkább műsorvezető/moderátor szerepkörben tevékenykedik a műsorban.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin