Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta, hogy szüntessék meg a Magyarországgal szemben 2022-ben bevezetett feltételességi intézkedéseket. Ha az uniós tagállamokat képviselő Tanács is jóváhagyja ezt, 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét hozzáférhetővé, és a korlátozás alá eső magyar egyetemek újra teljes körűen részt vehetnek az Erasmus+ és a Horizon Europe programokban.
Ursula von der Leyen szerint Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az uniós pénzügyi érdekek védelmére. A Bizottság külön említette a közbeszerzési rendszer változásait, a korrupcióellenes intézkedéseket, az összeférhetetlenségi szabályokat, az ügyészségi döntések bírósági felülvizsgálatát és Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez.
Magyar diákok és kutatók előtt újranyílhat két olyan uniós program, amelyek kiesése az elmúlt évek egyik leglátványosabb következménye volt a magyar–uniós jogállamisági vitának. A sajtóban azonban már az első néhány órában három eltérő történet rajzolódott ki.
Az egyik szerint Magyarország teljesítette a feltételeket, ezért visszakapja a pénzt és az Erasmust. A másik szerint Brüsszel végre „megnyitja a pénzcsapot”. A harmadik szerint a Tisza-kormány olyan politikai alkut kötött az Európai Bizottsággal, amelynek valódi árát még nem ismerjük.
A Telex címe meglehetősen technikai: „Javasolták több mint 1500 milliárd forintnyi EU-pénz felszabadítását, ami az ‘Erasmus-ügyet’ is megoldaná.” A cikk részletesen leírja, hogy a Tanácsnak még döntenie kell, és az érintett egyetemek csak ezután köthetnek új pénzügyi kötelezettségvállalásokat az Erasmusban és a Horizonban. A Telex azt is hozzáteszi, hogy a legkorábbi reális Erasmus-visszatérés valószínűleg a következő tavaszi félév lehet, hiszen az őszi már elkezdődött.
A Bizottság maga is világosan fogalmazott. A folyamat még nem ért véget, a Tanácsnak egy hónapja van dönteni, és addig a jelenlegi korlátozások érvényben maradnak. Vagyis szeptember 23-án még nem arról született döntés, hogy másnap indulhatnak a diákok külföldre, hanem arról, hogy a Bizottság szerint a korlátozás fenntartásának okai megszűntek.
A HVG címében már erősebben szerepel a pozitív végállapot: „Brüsszel feloldana Magyarországnak 4,2 milliárd eurót, az Erasmus+ és a Horizon Europe ismét elérhető lesz.” A cikk azonban szintén pontosan leírja, hogy ehhez még szükséges a Tanács döntése. A cikk részletesen felsorolja a jogállamisági reformokat, majd rögtön hozzáteszi a történet kevésbé ünnepi oldalát is. Az eredetileg 6,3 milliárd eurós befagyasztott keretből mintegy 2 milliárd már végleg elveszett.
A 24.hu címe szintén a pénz és az Erasmus visszatérését teszi előre: „Az Európai Bizottság újabb 4,2 milliárd eurónyi uniós forrást szabadítana fel Magyarország számára, újraindulhat az Erasmus-program.” A cikk von der Leyen indoklását is idézi, fontos jogállamisági lépések történtek.
A 444 még egyszerűbben fogalmazott. „Von der Leyen: 4,2 milliárd euró felszabadítását javasoljuk Magyarországnak.” A cikkben ugyanakkor az is hangsúlyos, hogy a magyar egyetemek az alapítványi rendszer átalakítása után térhetnek vissza az Erasmusba és a Horizonba, és hogy a mostani javaslat a magyar kormány szeptember 9-i értesítésére adott pozitív bizottsági válasz.
Az Index más nyelvet választott. „Brüsszelben megnyitnák a pénzcsapot, hogy Magyarország hozzájusson az uniós pénzekhez.” A szöveg viszont már sokkal pontosabban kifejti, amit a cím jelent. Magyarország azért kerülhet hozzá a pénzhez, mert a Bizottság szerint teljesítette a korrupcióellenes, átláthatósági és jogállamisági feltételeket.
A Magyar Nemzet még egy harmadik történetet épített rá az ügyre. A címe: „Visszakaphatja Magyarország az Erasmus- és Horizont-pénzeket, de még mindig nem tudni, milyen áron.” A cikk azt állítja, hogy a Tisza-kormány politikai megállapodást kötött az Európai Bizottsággal, és „hirtelen eloszlottak” azok az aggályok, amelyek korábban a magyar jogállamiságot érintették. A lap szerint továbbra sem világos, pontosan mit vállalt Magyarország a megállapodásban.
Ez a keret nagyon eltér a Bizottság saját kommunikációjától. Az Európai Bizottság ugyanis kifejezetten felsorolta, milyen intézkedéseket értékelt pozitívan. Erősebb Integritás Hatóság, új vagyonnyilatkozati rendszer, szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok, bírósági kontroll, átláthatóbb közbeszerzés, Európai Ügyészség. Ezek konkrét, ellenőrizhető intézkedések.
Nyilvános bizonyíték nincs arra, hogy a 4,2 milliárd és az Erasmus visszaállítása mögött a közzétett reformokon túl titkos politikai feltétel állna. A lap kérdése politikailag legitim lehet, de maga a feltételezett „ár” egyelőre nem dokumentált tény.
A 2022-es döntés nem minden magyar egyetemet zárt ki az Erasmus-programból, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott intézményekkel tiltott új uniós pénzügyi kötelezettségvállalást. A Bizottság tájékoztatása szerint körülbelül 21 egyetem érintett. Ha a Tanács feloldja a korlátozást, ezek az intézmények ismét teljes értékűen köthetnek Erasmus- és Horizon-szerződéseket.
És még ez sem jelenti azt, hogy minden EU-pénzügyi vita lezárult Magyarországgal. A Bizottság szeptember 23-i sajtótájékoztatóján külön hangsúlyozták, hogy a 4,2 milliárdos feltételességi eljárás mellett továbbra is körülbelül 3,5 milliárd eurónyi kohéziós pénz marad blokkolva más jogcímen. Ebből mintegy 2,7 milliárd euró az alapjogi charta feltételeihez – többek között akadémiai szabadsághoz, LMBTQ-jogokhoz és menekültügyi szabályokhoz –, további körülbelül 800 millió pedig társadalmi befogadási feltételekhez kapcsolódik. A 10 milliárd eurós helyreállítási alap pedig megint külön eljárás.
Vagyis azt írni, hogy „lezárult a magyar jogállamisági vita”, túlzás lenne. Az viszont ugyancsak pontatlan volna, ha valaki úgy tenne, mintha semmi lényeges nem történt volna.
A Bizottság szerint Magyarország végrehajtotta azokat a reformokat, amelyek alapján már nem indokolt fenntartani a 2022-ben bevezetett költségvetési “védőintézkedéseket”. A Tanácsnak még jóvá kell hagynia a javaslatot. Addig sem a 4,2 milliárd euró, sem az érintett egyetemek teljes Erasmus-visszatérése nem kész tény.