Nem először keveredik önellentmondásba Polyák Gábor, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense. Annak ellenére, hogy korábban felszólalt a hatalmi ágak szétválasztása és a véleménynyilvánítás fontossága mellett, most úgy nyilatkozott, hogy Orbán Balázsnak politikai szerepvállalása miatt nem szabadna doktori címet kapnia az ELTE-n. Munkáltatója, az ELTE, közleményben határolódott el megnyilvánulásától. Polyák tanszékvezetőként fontos aktora a magyar médiaéletnek, felelőssége van abban, hogy milyen kép alakul ki a médiáról. Fontosnak találtuk, hogy portréban foglalkozzunk személyével. Kiderült, Polyák saját doktori disszertációját akkor védte meg a Pécsi Tudományegyetemen, amikor kutatásvezető volt a Gazdasági Versenyhivatalnál a Gyurcsány-kormány idején.
Tudományos pályája
Dr. Polyák Gábor több felsőfokú végzettséggel, illetve tudományos fokozattal rendelkezik.
Felsőfokú végzettségei: 2001-ben a Pécsi Tudományegyetemen, jogi képesítést szerzett, 2002-ben ugyancsak Pécsett kommunikációs szakember lett, 2004-ben befejezte a Pécsi Tudományegyetem jogi informatika doktori programját, 2006-ban elvégezte a Bécsi Egyetemen informatikai jog és jogi informatika képzését, 2008-ban PhD fokozatot szerzett, majd 2011-ben habilitált.
2001-ben a Pécsi Tudományegyetemen kezdett el dolgozni, 2011-ben lett a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa, jelenleg az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének docense.
Kutatóként és oktatóként foglalkozik az elektronikus kereskedelem jogi kockázataival, az infokommunikációs jog kérdéseivel, a médiaszabályozás, illetve a versenyjog problémáival.
Jelenlegi kutatási témái: A médiaszabályozás műszaki, gazdasági és társadalomtudományi összefüggései és piacszabályozási vonatkozásai, illetve a piac szabályozása a távközlési és az energetikai piacon.
A Gyurcsány-kormány tanácsadója
Életrajzának érdekesebb eleme, hogy kutatási és oktatói pályája mellett különféle szervezeti keretek között tanácsadói szerepeket is vállalt a politikában:
2003 – 2004 között a Hírközlési Felügyeletnek dolgozott, 2004 – 2005 között különböző távközlési szolgáltatók munkáját segítette, 2004 – 2007 között pedig az ORTT Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézeténél vett részt a médiaszabályozás előkészítésében. 2006-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának egyes munkáit segítette.
2007-ben a Miniszterelnöki Hivatalnak dolgozott. A kereskedelmi műsorszolgáltatás versenyjogi alapú szabályozásával kapcsolatban, illetve a nemzeti tartalmak előállításával, szerkesztésével és átvitelével összefüggő tartalmi és pénzügyi feltételrendszer kialakításában segítette a Gyurcsány-kormányt.
2008 – 2009-ben az ORTT elnökének volt tanácsadója médiajogi kérdésekben. (Ebben az időben a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által jelölt Majtényi László volt az Országos Rádió és Televízió Testület vezetője, aki azonban tisztségéről 2009. október 29-én, a rádiófrekvenciák elosztása elleni tiltakozásul lemondott.)
Polyák Gábor a közéletben
Polyák nem először nyilvánított véleményt politikai közéleti kérdésekben. Médiajoggal foglalkozó szakemberként többször hozzászólt a szólásszabadság, a médiaszabadság, valamint a véleménynyilvánítási szabadság kérdéseihez. Ezen megszólalásai a legutóbbi nyilatkozatával ellentmondásosan hatnak.
Alábbi válogatásunk bepillantást ad a tanszékvezető gondolataiba:
- Videó (39:38-40:16): A demokrácia a békés egymás mellett élést jelenti
“Az elől nem ment meg senki téged, hogy választópolgár legyél. Mert egyszer csak 18 éves leszel. Hogy akkor legyen rá igényed, hogy ne biankó-csekkeket írj alá, hanem viták alapján, érvek alapján is – és nyilván a karizmát sosem lehet teljesen kiiktani – tehát kell, hogy szimpatikus figurák legyenek ezen a színpadon, de ne pusztán a szimpátia meg a karizma. Hanem ennél lényegesen több információ birtokában akarjál döntést hozni. Ez segít a békés egymás mellett élésnek. Ugye a demokrácia egyszerűen nem más, mint a békés egymás mellett élésnek a lehetősége. A demokrácia az arról szól, hogy négy évente nem bunkósbottal ütjük ki egymást a hatalomból, meg nem guillotine-nal oldjuk meg a hatalmi válságokat.”
Ehhez képest nézzünk egy részletet a hírhedtté vált Facebook-bejegyzéséből:
“A magyar tudományos élet eddig is a keblére ölelte a koltayandrásokat és patyiandrásokat, hajbókol trócsányilászlók előtt, alig várja, hogy ezek a kártékony figurák megvakarják a füle tövét. Kollégák, ezek elrabolták az országunkat, elvették a gyerekeink jövőjét, szánalmassá és nevetségessé tettek minket az európai és a nemzetközi tudományos térben. Belénk rúgtak ezerszer, és azoknak, akik ezt a legjobban tűrték, néha adtak egy kis jutifalatot.
Az ELTE egyetemi tanáraként kikérem magamnak, hogy Orbán Balázs ebben az intézményben szerezzen PhD fokozatot.”
Polyák Gábor korábban is szívesen nyilvánult meg közéleti kérdésekben, ezt azonban értelmiségiként tette.
A szólásszabadság a plurális társadalom és a konszenzuskereső diskurzus alapköve
“Az alkotmányos liberalizmus a jogállamiságon és a hatalmi ágak szétválasztásán alapul, hogy korlátozza a mindenkori többség hatalmát. A szólásszabadság és a médiaszabadság az alkotmányos liberalizmus alapvető eleme, nemcsak azért, mert lehetővé teszi a politikai versenyt, hanem azért is, mert hozzájárul a plurális társadalom közös kérdéseiről folytatott, konszenzuskereső diskurzushoz.”
Forrás: Polyák Gábor (2022): Magyarország: Az illiberális médiapolitika három pillére. In: Médiakutató, Vol. 23, No. 3-4. 34. Letölthető itt.
Szabad véleménynyilvánítás nem teljesül Magyarországon szerinte
“A magyar médiaszabályozási környezettel kapcsolatos visszatérő kritika, hogy az jogi kötelezettségekkel és súlyos szankciókkal való fenyegetéssel gátolja a szabad véleménynyilvánítást – nemcsak az audiovizuális médiaszolgáltatások, hanem a sajtó és a nem audiovizuális online szolgáltatások terén is (European Commission for Democracy Through Law 2015).”
Forrás: Polyák Gábor (2022): Magyarország: Az illiberális médiapolitika három pillére. In: Médiakutató, Vol. 23, No. 3-4. 42. Letölthető itt.
A szubjektív meggyőződések és kognitív torzítások veszélyeiről az információfeldolgozásban
“A véleményszabadság érvényesülését biztosító szabályozást illetően évtizedek óta jelen van az a dilemma, hogy miközben az alapjogi értelmezések és a jogalkotási megoldások egyaránt a racionális választó ideájából indulnak ki, a valóságban a tájékozódásban, illetve az információk feldolgozásában jelentős szerepe van az érzelmeknek, a szubjektív meggyőződésnek és a kognitív torzításnak. Mindezt ráadásul messzemenően figyelembe is veszik a politikai kommunikáció professzionális szereplői a közlések kialakítása során. Az az alapjog-értelmezés, illetve az a szabályozás, amely kizárólag egy elképzelt nyilvánosság normatív kereteit kívánja alakítani, szükségszerűen kudarcra van ítélve a valódi nyilvánosság működésének alakításában. E tanulmánynak az is célja, hogy egyensúlyt találjon az alkotmányos mércék, valamint a nyilvánosságot ténylegesen alakító kognitív és technikai tényezők között.”
Forrás: Nagy Krisztina – Polyák Gábor (2021): Választóvédelem: Gondolatkísérlet a tisztességtelen politikai befolyásolás elleni szabályozás kialakítására. Fundamentum, Vol. 25, No. 2-3. 45. Letölthető itt.
Idézet szintén innen:
I. Mitől lesz politikai szereplő?
“Mely médiumok törekszenek célzottan politikai befolyásolásra – és vannak-e ilyen törekvésű újságírók? Politikai szereplővé válnak-e a más politikai szereplő által politikai szereplőnek minősített civil szervezetek, adott esetben azok a magánszemélyek, ha nem is akként határozzák meg magukat?” (53. oldal)
II. Tisztességtelen politikai befolyásolás alapja: egyértelmű finanszírozás (lásd: tanácsadói munkái korábban)
“A tisztességtelen politikai befolyásolás esetleges korlátozása nem terjedhet ki azokra a magánszemélyekre (vagy akár szervezetekre), akik (amelyek) valótlan vagy egyéb módon torzító politikai információkat tesznek közzé, véleménynyilvánítási szabadságuk gyakorlása keretében. Ahhoz, hogy egy ilyen közlés korlátozás alá essen, bizonyíthatónak kell lennie a kedvezményezett politikai szereplő és az információ közzétevője közötti egyértelmű, finanszírozási vagy szervezeti jellegű kapcsolatnak. A szervezett, illetve fizetett „trollok” e meghatározás alapján az esetleges szabályozás hatálya alá esnének.” (53-54)
III. A tájékozott választópolgár kritériumai, amelynek ő sem tud megfelelni
“A tág értelemben véve tájékozott választópolgártól valójában nem csak azt várjuk el, hogy közéleti döntéseinek meghozatala előtt megismerje az adott kérdéssel kapcsolatos releváns tényeket és ütköző álláspontokat, hanem azt is, hogy tisztában legyen döntése következményeivel, mind saját magára, mind a társadalom egészére nézve.”
Forrás: Nagy Krisztina – Polyák Gábor (2021): Választóvédelem: Gondolatkísérlet a tisztességtelen politikai befolyásolás elleni szabályozás kialakítására. Fundamentum, Vol. 25, No. 2-3. 51.
Nem először éri az a vád, hogy politikai nézeteit nem tudja elválasztani egyetemi oktatói tevékenységétől.
Miután a Pesti Srácok összefoglalót közölt arról, milyen erősen átpolitizált az általa vezetett tanszék munkája, az érintett határozottan visszautasította a vádakat, s leszögezte, hogy miközben „értelmiségi, határozott értékrendet valló egyetemi emberekként bizony politizálunk”, azonközben oktatóként, illetve egyetemi polgárként nem.
Kérdés, hogy ez a finom distinkció mennyire érvényesült Orbán Balázs doktorijával elhíresült posztjában.
A közelmúltban megjelent nyilatkozatában egyébként arról beszél, hogy a politikai elköteleződés mindenképpen meghatározó az ember életében.
A direkt politikai szerepvállalástól sem szakadhatott teljesen el, a videó 14:59-től 15:29 között arról panaszkodik, hogy senkit sem érdekelt (még a független médiát sem) az a 2022-es ellenzéki program, amelyben az ő munkája is benne volt
Az, hogy befolyásos egyetemi emberként amellett száll síkra, hogy fideszes politikus az ő egyetemén ne doktorálhasson, számos erőteljes véleményt váltott ki, ebből idézzünk fel néhányat. Ezek a megnyilvánulások legtöbbnyire azt a logikai problémát járják körül, hogy amennyiben elfogadjuk Polyák érvelését az egyetem és a kormány asszimetrikus viszonyáról, akkor sajnos azt is fel kell tételeznünk, hogy Magyarországon nincs, de tulajdonképpen másutt sincs olyan egyetem, amely befogadhatná és függetlenül bírálhatná el a kormányzathoz közel álló, illetve a kormányzatnak dolgozó vezető köztisztviselők tudományos fokozatok megszerzésére irányuló munkáit.
I. A tudományos fokozat nem világnézeti kérdés
“A tudományos fokozatszerzésre politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára. A fokozat odaítéléséről méltányos eljárásban, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Forrás: MTA elnöke az ügyről
II. Tudomány vagy nem tudomány?
“Polyák tanszékvezető docens úrnak nem tetszik a rendszer, vagyis Polyák tanszékvezető docens úr kilép a todományos diskurzusból és politikát csinál abból, amiből nem kéne, ha a tudományról szólna az ELTÉ-n doktorálni. Ezek szerint nem arról szól” – fogalmazott publicisztikájában Demeter Szilárd az MNMKK elnöke.
Forás: Demeter Szilárd írása az ügyről
III. Csak elvi döntés lehetséges
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint az MTA kötelessége fellépni annak érdekében, hogy a tudományos kérdésekben csak a tudomány képviselői és kizárólag tudományos szempontok alapján foglaljanak állást. “Ennek az alapelvnek a tudományos fokozatok odaítélése esetén is csorbítatlanul érvényesülnie kell. A tudományos fokozatszerzésre politikai, világnézeti, vallási, etnikai és nemi hovatartozástól függetlenül biztosítani kell az esélyegyenlőséget minden arra jogosulttá váló kutató számára. A fokozat odaítéléséről méltányos eljárásban, kizárólag a jelölt és értekezése tudományos minősége alapján kell dönteni” – fogalmazott a sajtónak nyilatkozva Freund Tamás, az MTA elnöke.
Forrás: MTA elnöke szintén
Végezetül talán érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy Polyák Gábor 2008-ban, éppen akkor védte meg PhD disszertációját, amikor amúgy fontos tanácsadóként vállalt szerepet a Gyurcsány-kormányzatban.