Vasárnap délután még úgy nézett ki, hogy Magyarország és Ukrajna újabb energetikai együttműködésbe kezd. A Naftogaz bejelentette, hogy memorandumot írt alá a Mollal olyan kőolajtermék-tároló kapacitások létrehozásáról, amelyek Magyarországon, az ukrán határ közelében szolgálnák az ukrán piacot. Az ukrán állami vállalat ezt energiabiztonsági lépésként mutatta be. Orosz támadások rendszeresen érik Ukrajna üzemanyag-infrastruktúráját, ezért olyan készletekre és tárolókra is szükségük van, amelyek kívül esnek a közvetlen támadási zónán.
Hétfő délutánra ebből már magyar belpolitikai ügy lett.
Magyar Péter a parlamentben közölte, hogy amíg Tisza-kormány van, Magyarországon nem épül ukrán olajtároló. A miniszterelnök azt is kifogásolta, hogy a magyar állam – amely mintegy 25 százalékos tulajdonosa a Molnak – nem kapott tájékoztatást a tárgyalásokról. Hernádi Zsolttal telefonon egyeztetett, majd az üzenetváltás egy részét a parlamentben is ismertette, és következményeket helyezett kilátásba.
Közben megszólalt a Mol is, és az addigi történetet szinte egy harmadik változatra cserélte. A vállalat szerint nincs kész beruházás, nincs konkrét építési terv, nincs engedély és nincs eldöntött finanszírozás sem. Egy szándéknyilatkozatról van szó, amelynek alapján még csak azt vizsgálják, hogy technikailag, pénzügyileg, környezetvédelmi és biztonsági szempontból van-e értelme a projektnek. A Mol szerint az egész előkészítés akár évekig is eltarthat.
A Naftogaz saját közleményében a hangsúly teljesen egyértelmű. Stratégiai üzemanyag-tartalék Ukrajnának. Az ukrán fél nem magyar szuverenitási kérdésről, nem Hernádi Zsoltról és nem a magyar kormány megkerüléséről beszél. Az orosz támadások miatt Ukrajna energiarendszere sérülékeny, ezért olyan tárolókapacitásokat akar létrehozni, amelyek az ország határain kívül, biztonságosabb területen vannak. A Naftogaz szerint a projekt nemcsak Ukrajna ellátásbiztonságát javítaná, hanem hosszabb távon a magyar–ukrán határon átnyúló energetikai infrastruktúrát is fejlesztené.
Az ukrán média ezt nagyjából változtatás nélkül vitte tovább. Az Ukrinform címe például egyszerűen azt mondta: „Magyarországon épülnek üzemanyag-tárolók Ukrajna számára.” Az Ukrainska Pravda hasonlóan úgy írta meg a hírt, hogy Ukrajna és Magyarország új tárolókapacitásokról állapodott meg. A Kyiv Independent pedig már a háborús kontextust is címbe és felütésbe emelte. Az ukrán energiavállalat Magyarországon akar tárolókat építeni, mert újabb orosz téli csapásoktól tartanak.
Majd jön a magyar sajtó, és ugyanaz a történet hirtelen egészen másképp néz ki.
A Portfolio első hírének címe még viszonylag közel maradt az ukrán változathoz. „Magyarországon épülhetnek új üzemanyagtárolók Ukrajnának, a Mol is érintett.” A cikk már az első bekezdésekben hozzáteszi, hogy a memorandum egyelőre csak a projekt közös kidolgozásáról és lehetséges megvalósításának előkészítéséről szól.
A Telex első híre határozottabban fogalmazott. „Az ukrán határ magyar oldalán építene kőolajtárolókat a Mol és az ukrán Naftohaz.” A cikk a Naftogaz közleményéből indult ki, és részletesen idézte az ukrán energiabiztonsági érveket.
A HVG címe már úgy szólt: „Több évbe is beletelhet, amíg a Mol előkészíti az ukrán kőolajtermékek hazai tárolását.” A hangsúly átkerült az építésről az előkészítésre. A HVG külön kiemelte, hogy a Mol szerint az egész ügy annyira korai stádiumban van, hogy a kormány bevonását egyelőre nem is tartották szükségesnek.
A Világgazdaság szinte külön médiaelemzést csinált az ügyből. A címe: „Itt a magyarázat, megszólalt a Mol az ukrán kőolajtárolókról: így épülhetnek meg Magyarországon – erről egyáltalán nem beszélt a Naftogaz elnöke.”Már maga a cím azt állítja, hogy a két vállalat eltérően tálalta ugyanazt a megállapodást. És ebben valóban van valami. A Naftogaz közleménye sokkal közelebb áll egy konkrét projekt bejelentéséhez, a Mol viszont hosszú előkészítő folyamatként, egyelőre csak vizsgálandó lehetőségként mutatja be ugyanazt a memorandumot.
A Magyar Nemzet a címben kérdezte: „Veszélyes játék a határon? Rejtélyes üzemanyagtároló épül Magyarországon Ukrajna számára.” A cikk szerint az együttműködés látszólag ellátásbiztonsági célú, de kérdéseket vet fel, hogy egy ilyen létesítmény a háború miatt potenciális célponttá válhat-e. A lap külön kiemelte az orosz–ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, és azt a lehetőséget, hogy egy Ukrajna számára fontos stratégiai készlet magyar területen új biztonsági dimenziót teremtene.
A Kyiv Independentnél a magyarországi tároló azért jó, mert az orosz rakéták hatósugarán kívülre visz üzemanyagot. A Magyar Nemzetnél éppen emiatt merül fel a kérdés, hogy nem hozza-e közelebb a háborús kockázatot Magyarországhoz.
A Hír TV szintén a biztonsági keretet emelte előre. A Monitor című műsor összefoglalója az ukrán üzemanyag-tartalékokat olyan ügyként mutatta be, ahol „politika, biztonság és közösségi identitás ütközik”. A Naftogaz indoklását ők is közölték – vagyis azt, hogy az orosz támadások miatt szeretnék a készletek egy részét biztonságosabb helyen tartani –, de maga a műsor környezete már azt sugallja, hogy ez nem egyszerű energetikai projekt, hanem politikai és nemzetbiztonsági ügy.
Az Origo címe már nem az ukrán tárolóról szól, hanem arról, hogy „Magyar Péter nekiment a Molnak, következményeket helyezett kilátásba Hernádi Zsoltnak.”
A Világgazdaság még ennél is erősebb publicisztikai nyelvet használt. „Magyar Péter kiborult a Mol miatt a parlamentben, kíméletlenül kiosztotta Hernádi Zsoltot mindenki előtt.” Magyar nyilvánosan bírálta a Molt, felolvasta a Hernádinak írt SMS-t és közölte, hogy a projekt Tisza-kormány alatt nem valósulhat meg.
Az Index parlamenti tudósítása kevésbé húzta rá az ügyet egyetlen címre. Ott a projekt a hétfői politikai vita egyik elemeként jelent meg. A cikk leírta Magyar Péter állítását, miszerint a Mol már az előző Orbán-kormány alatt megkezdte a tárgyalásokat, majd azt is, hogy Rétvári Bence ellentmondást látott abban, hogy Magyar egyszerre beszélt a projekt korai stádiumáról és jelentette ki kategorikusan, hogy azt nem engedi megépíteni.
A Mol és a Naftogaz megállapodott abban, hogy közösen megvizsgálják egy Magyarországon kialakítandó, Ukrajna ellátását szolgáló kőolajtermék-tároló projekt megvalósíthatóságát; az ukrán fél ezt konkrét energiabiztonsági projektként kommunikálta, a Mol viszont hangsúlyozza, hogy az egész még nagyon korai előkészítő szakaszban van, a magyar kormány pedig jelen formájában elutasítja a megvalósítást.
Attól függően, melyik lapot olvassuk, vagy Ukrajna energiabiztonságát védi, vagy Magyarország biztonságát veszélyezteti, vagy éppen egy miniszterelnök és egy olajcég közötti hatalmi konfliktus közepén áll.