Magyar Péter mentelmi joga ismét napirendre került, de most már egészen más politikai helyzetben, mint amikor ugyanez az ügy még az Európai Parlament előtt volt.
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-én kezdeményezte a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését a 2024-es Ötkert-ügy miatt. Az ügy lényege továbbra is az, hogy Magyar egy őt videózó férfi telefonját elvette, majd a készülék később a Dunába került. A különbség annyi, hogy Magyar ma már nem európai parlamenti képviselő, hanem magyar országgyűlési képviselő és miniszterelnök, így most az Országgyűlés dönthet arról, hogy folytatható-e vele szemben az eljárás.
Ugyanazon a napon az ügyészség Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését is kérte.
A 24.hu ezt szinte demonstratívan egymás mellé is tette a három ügyet. A címekben és felütésekben különválik a többmilliárdos korrupciós ügy és a telefonos történet.
A HVG ehhez képest hamarabb ráfordult Magyar reakciójára, és azt emelte ki, hogy a miniszterelnök maga kérte saját mentelmi jogának azonnali felfüggesztését.
Magyar Péter ráadásul nem állt meg annál, hogy saját mentelmi jogának felfüggesztését kérje. Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, bíróság elé állást ígért, és közben keményen támadta az ügyészséget is. „Maffiaügyészekről” beszélt, azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészség a két súlyos korrupciós ügyet szándékosan egy napon jelentette be az ő telefonos történetével, hogy kommunikációsan összemossa őket.
A 444-nél a főhír már nem egyszerűen a mentelmi jog, hanem az ügyészség és a miniszterelnök közötti nyílt intézményi konfliktus.
Az Index ennél óvatosabban fogalmazott. Első hírében egyszerűen azt írta, hogy az ügyészség felfüggesztené Magyar mentelmi jogát, később pedig külön közölte, hogy Magyar maga is ezt kéri.
A Telex szintén részletesen közölte Magyar reakcióját, de a hangsúlyt erősebben a jogi és intézményi részletekre tette. Felidézte, hogy az Ötkert-ügy miatt már európai parlamenti képviselőként is kérték Magyar mentelmi jogának felfüggesztését. Az Európai Parlament azonban akkor nem adta ki.
A Magyar Péterhez közelebb álló vagy korábbi kormánykritikus sajtóban az EP döntése úgy jelent meg, hogy Brüsszel politikai motiváció lehetőségét látta az eljárásban, ezért nem engedte meg, hogy Magyar ellen folytassák. A jobboldali médiában viszont az lett a történet, hogy Magyar „Brüsszeli mentelmi joga mögé bújt”.
A Magyar Nemzet címe önmagában keretezés. „Végre kikérték Magyar Péter mentelmi jogát.” A cikk részletesen újra felidézi az Ötkertben történteket, és abból indul ki, hogy Magyar korábban az EP mentelmi jogi védelme miatt kerülte el az eljárás folytatását. Néhány órával később a lap már egy másik mondatát tette címbe: azt, hogy Magyar büszke arra, amit azon az éjszakán tett, és ma sem cselekedne másképp.
Az Origo hasonlóan a „telefonlopási ügy” megnevezést tartja végig a keret közepén. Náluk a történet fő szála az, hogy van egy konkrét büntetőügy, amely eddig a mentelmi jog miatt nem tudott továbblépni, most viszont eljuthat a parlamenti döntésig és később akár a bíróságig.
A helyzetet tovább bonyolítja Magyar saját kommunikációja. 2024-ben még bocsánatot kért az Ötkertben tanúsított viselkedéséért. Most viszont azt mondja, ma sem tenne másképp.
A 444 ezt külön is kiemelte, mert jól mutatja, hogy Magyar időközben átkeretezte saját szerepét. Az első időszakban inkább egy rosszul sikerült éjszaka és túlzott reakció képe jelent meg. Most már egy provokációra adott, általa vállalható válaszként beszél róla. A jobboldali sajtó értelemszerűen ezt arra használja, hogy Magyar agresszív és felelőtlen viselkedését hangsúlyozza.
A mentelmi jog közben továbbra is jóval kevésbé izgalmas intézmény, mint amilyennek a politikai vita mutatja. Nem azt mondja ki, hogy egy képviselő törvényen felül áll. Azt mondja ki, hogy vele szemben bizonyos büntetőeljárási lépésekhez a parlament előzetes hozzájárulása szükséges. A cél eredetileg nem az volt, hogy politikusok elkerüljék a büntetést, hanem hogy a parlament összetételét ne lehessen ügyészségi vagy rendőri eszközökkel manipulálni. Ezért sem tud Magyar egyszerűen egy mondattal „lemondani” róla. Az Országgyűlésnek kell döntenie. Ha felfüggeszti, az eljárás mehet tovább. Ha nem, az ügy addig nem jut el az érdemi büntetőjogi szakaszig.
Ha az országgyűlés többsége megszavazza a felfüggesztést, Magyar azt mondhatja, hogy rendben, állok elébe, jöjjön a bíróság. Ha valamiért nem szavaznák meg, akkor azonnal feltehetné a kérdést a sajtó, hogy miért nem engedik annak az ügynek a kivizsgálását, amelyről hónapok óta azt mondják, hogy bizonyítja az ő bűnösségét.
A következő fontos pont ezért már nem is a mentelmi jog lesz, hanem az, mi történik utána. Ha az Országgyűlés felfüggeszti, akkor a történet fokozatosan átkerülhet a politikai kommunikációból a büntetőeljárás világába. Ott már kevésbé számít, hogy a Magyar Nemzet „telefonlopásnak”, Magyar Péter „politikai bosszúnak”, a 24.hu pedig „Ötkert-ügynek” nevezi. Bizonyíték, tanúvallomás, szándék és jogi minősítés lesz a kérdés.
Addig viszont a sajtó még szabadon választja ki, hogy a történet főhőse egy üldözött miniszterelnök, egy mentelmi joggal sokáig védett politikus, egy ügyészséggel háborúzó kormányfő vagy egy két éve rendezetlen büntetőügy szereplője.