Aleksandar Vučić vasárnap este lemondott Szerbia köztársasági elnöki tisztségéről. Tizenkét éve Szerbia meghatározó politikai szereplője, 2014 és 2017 között miniszterelnök, azóta államfő, most pedig hét hónappal mandátuma rendes lejárta előtt távozott.
Csakhogy Vučić nem visszavonulni készül. Október 25-én már miniszterelnök-jelöltként indul a parlamenti választáson, vagyis a lemondás nem a politikából való kilépés, hanem egy másik tisztség megszerzésének előfeltétele.
A szerb állami közszolgálati RTS ebből elsősorban búcsúbeszédet csinált. A cím szerint Vučić lemondott, és azt mondta: „hűségesen, becsületesen és tisztességesen szolgáltam”. A cikk nagy teret ad saját mérlegének. Gazdasági növekedés, infrastruktúra-fejlesztés, több foglalkoztatott, utak és vasutak, valamint annak, hogy szerinte Szerbiának továbbra is az európai integráció útján kell haladnia anélkül, hogy megszakítaná kapcsolatait hagyományos keleti partnereivel.
Az N1, Szerbia egyik legfontosabb kormánykritikus médiuma egészen más ponton kezdi a történetet. A lap külön kiemeli, hogy az Associated Press és a Reuters „populista elnökként” ír Vučićról, aki azért mondott le, hogy miniszterelnök lehessen, miközben az országban közel két éve tartanak a korrupcióellenes, diákközpontú tüntetések.
Az RTS-nél Vučić „köztársasági elnök”, aki szolgálatáról beszél. Az AP-nél és a Guardianben „populista elnök”, aki tizenkét éve miniszterelnökként vagy államfőként uralja a szerb politikát, és most egy olyan választáson akar miniszterelnök lenni, amely egyben a hosszú ideje tartó rendszerének próbája lesz. A Guardian külön hozzáteszi, hogy a miniszterelnöki tisztség formálisan erősebb az elnökinél, miközben Vučić már elnökként is jóval nagyobb befolyást gyakorolt annál, amit a tisztség alkotmányos szerepe önmagában indokolt volna.
A magyar sajtóban is érdekes, hogy ki mennyire mondja ki ezt a címben. A 24.hu egyszerűen így fogalmazott: „Lemondott Vucic szerb elnök”, majd már az alcímben pontosította, hogy így tud miniszterelnök-jelöltként indulni az előrehozott választáson.
A 444 valamivel kevésbé dramatizálta a lemondás tényét, de részletesebb háttérrel tette mellé a politikai folytonosságot. Felidézte Vučić teljes pályáját a Szerb Radikális Párttól Milošević időszakán és miniszterelnökségén át az elnökségig, valamint azt is, hogy a tiltakozások a 2024-es újvidéki pályaudvari tragédia után országos korrupcióellenes mozgalommá nőttek.
A HVG már a címben elvette a „lemondás” véglegességét: „Lemondott Aleksandar Vucic szerb elnök, de nem távozna a politikából.” Nem kell külön elemezni, mit jelent a lépés. A cím már figyelmeztet, hogy a hétköznapi értelemben vett lemondás nem visszavonulást jelent.
Az Index még egyértelműbb: „Lemondott Alekszandar Vucsics szerb elnök, hogy kormányfő legyen.” Nem „lemondott és később eldönti, mihez kezd”, hanem egy cél érdekében mondott le.
A nemzetközi sajtó ennél is gyorsabban összekötötte a két mondatrészt. A Reuters címében már eleve az szerepel, hogy Vučić lemondása megnyitja az utat az előrehozott választásokhoz és a miniszterelnöki visszatéréshez. A cikk azt is hangsúlyozza, hogy Vučić az eredetileg 2027-re esedékes parlamenti választást maga hozta előre, és olyan politikai pillanatban indul újra, amikor közel két éve tartanak a kormányellenes tüntetések.
Az AP és a Guardian még erősebben a hatalom megtartásának próbájaként keretezi az október 25-i választást. Nem azt írják, hogy Vučić „új politikai pályát kezd”, hanem hogy lemondása után miniszterelnökként próbálja folytatni azt a domináns politikai szerepet, amelyet több mint egy évtizede betölt. A Guardian szerint az októberi szavazás egy referendumhoz hasonló politikai tesztté válhat Vučić hosszú uralmáról.
Vučić alkotmányosan valóban nem indulhat harmadszor elnöknek. Második mandátuma 2027 májusában járt volna le, de ő korábban távozik, hogy részt vehessen az októberi parlamenti kampányban. A miniszterelnöki indulást a szerb alkotmány nem tiltja. Tehát jogilag nincs abban önmagában semmi rendkívüli, hogy egy volt elnök később miniszterelnök legyen. Vučić maga is ezzel védekezett a CNN-en, amikor Vlagyimir Putyin 2008-as elnök–miniszterelnök váltásához hasonlították. Azt mondta, más európai országban is volt már példa hasonló tisztségváltásra.
Beszédes, hogy a külföldi lapok szinte automatikusan hozzáteszik Vučić nevéhez a „populista” jelzőt. A Reuters, AP és Guardian mind így helyezi el őt. Az RTS természetesen nem használ ilyen ideológiai besorolást, a magyar MTI-alapú hírek többsége pedig egyszerűen szerb elnökként hivatkozik rá.
Az ellenzéki és nemzetközi lapok további hátteret is hozzátesznek. Korrupciós vádakat, demokratikus visszalépést, a kritikus média helyzetét és az orosz szankciókhoz való viszonyt. Az állami RTS inkább Vučić gazdasági mérlegét és saját búcsúbeszédét ismerteti.