A Fideszes médiatúlsúly mítoszáról: a kormánykritikus weboldalak az olvasók kétharmadát érik el

Régóta toposz a magyar közéletben az úgynevezett ”Fideszes médiatúlsúly”. Tényleg túlsúlyban van a kormánypárti média? Röviden: nem. Hosszabban: a kormánykritikus weboldalak az olvasók több mint kétharmadát érik el. Az olvasottság tehát fordítottan arányos a választási eredményekkel.  

A 2022-es országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát szerezte meg. A politikusokat és választókat is váratlanul érte, de talán a közvéleménykutatók szeme kerekedett ki az eredmény láttán. A váratlan eredmény miatt sokféle magyarázatot találtak az ellenzéki oldalon a vereségre: Márki-Zay Péter, Gyurcsány Ferenc, az orosz-ukrán háború, a választási törvény, a rossz ellenzéki politizálás, valamint a már-már toposszá váló „Fideszes médiatúlsúly”. A hazai médiahelyzettel foglalkozó Transzparens Újságírásért Alapítványnak ez utóbbi komponenssel érdemes komolyabban is foglalkoznia. Igyekeztünk számszerűleg utánajárni annak, hogy tényleg túlsúlyban van-e a kormánypárti média a kormánykritikus médiával szemben. 

Többek között maga Márki-Zay Péter az április harmadikán este, a választások eredményének tudatában tartott beszédében is a médiatúlsúlyt tette felelőssé a vereségért. A volt Egységben Magyarországért volt miniszterelnök-jelöltje az eredményt jórészt a kormánypárti médiatúlsúlynak és az általuk megfogalmazott elferdített üzeneteknek tulajdonította, szerinte a választást az „agymosás és a hazugságpropaganda” döntötte el. Márki-Zay Péter jobbkezének számító Lukácsi Katalin a választás utáni Kötöttfogás című műsorban is hasonlókat fogalmazott meg. Szerinte is a vereség jórészt a médiatúlsúlynak tulajdonítható: „Nem tudunk ennél többet tenni, mert nincs olyan médiánk (…), volt üzenetünk, de nem jutott el hozzájuk” – fogalmazott Lukácsi.

Felmerül a kérdés, hogy mi számít médiatúlsúlynak. Tekintve, hogy a média célja az emberek elérése, médiatúlsúlynak (vagy inkább médiafölénynek) tekinthető az, ha egy sajtótermék több embert ér el egy másik sajtóterméknél. Hamis magyarázat a médiatúlsúlyra az, hogy számszerűleg több sajtótermék köthető az egyik, vagy másik oldalhoz. A vereséget értelmezni kívánó ellenzéki politikusok, vagy megmondóemberek gyakran szokták a kormánypárti médiatúlsúlyt magyarázni úgy, hogy darabra „több médiája” van a kormánypártoknak. Lehet, hogy így van, de talán Lukácsi Katalin magyarázata közelebb áll a valósághoz: médiafölény az, ha egy média több embert tud elérni.  

Emiatt vizsgáltuk meg, hogy 2022. januárjában, februárjában és márciusában a kormánypárti és a kormánykritikus online hírportálok mennyi embert értek el, azaz milyen arányban tudták elérni a hazai olvasóközönséget. Segítségünkre a Gemius, Közép-Kelet-Európa legnagyobb online kutatóintézete volt. A Gemius adatokat szolgáltat az internet-felhasználók weboldal-használati szokásairól. Kiderül általuk, hogy egyes online sajtótermékek, weboldalak milyen mértékben érnek el olvasókat. A Gemiuson megvizsgáltuk az első 200 leglátogatottabb magyar online hírportált, és a 200-ból azokkal foglalkoztunk, amik közélettel, politikával foglalkoznak. 24 weboldal képezte a korpuszunkat. Két csoportra osztottuk őket, a kormánypárti, és kormánykritikus csoportra. A kormánypárti weboldalak a következők: origo.hu, ripost.hu, vg.hu, mandiner.hu, hirado.hu, magyarnemzet.hu, metropol.hu, hirtv.hu, pestisracok.hu, 888.hu. A kormánykritikus weboldalakhoz soroltuk a következőket: 24.hu, index.hu, portfolio.hu, telex.hu, hvg.hu, 444.hu, 168.hu, rtl.hu, hirklikk.hu, hang.hu, azonnali.hu, alfahir.hu, magyarnarancs.hu, atlatszo.hu. Négy fontos mutatót vettünk számításba: 

Real users: belföldi internetezők – azon internetezők száma, akik meglátogatták az adott tartalmat a vizsgált időszakban.  

Views: kontaktusok száma a vizsgált tartalomnál, ez weboldalak esetében az oldal megnyitása. 

ATS (average time spent): átlagosan eltöltött idő, a vizsgált tartalom közönségének a tartalmon eltöltött átlagos ideje a vizsgált időszakban. 

Visits: látogatások – a vizsgált tartalmon a folytonos látogatások teljes száma – 30 percnél hosszabb idő után újrakezdődik. 

Minden weboldalnál rögzítettük ezeket a mutatókat, és összesítettük őket. Eredményként az jött ki, hogy minden mutatóban fölényben van az online térben a kormánykritikus média

A nyomtatott sajtót és a televízió általi eléréseket nem vizsgáltuk. Azonban a nyomtatott sajtó, a televízió és az online hírportálok közül a legnagyobb hatással egyértelműen a harmadik bír az emberekre. Az NMHH adatai szerint a 15 év feletti lakosok 77,52 százaléka használt internetet a 2021. IV. negyedévben. A 57-75 éves korosztály 61,8 százaléka internethasználó, míg a 76 évesnél idősebb korosztály 6,5 százaléka használ internetet. Elmondható, hogy az idősebb generáció inkább a televízióból és a nyomtatott sajtóból informálódik. Azonban a televízió tekintetében sem lehet túlsúlyról beszélni egyik oldalon sem, ugyanis az RTL Klub és az ATV kormánykritikusnak nevezhető, a Hír TV, TV2 és az M1 kormánypártinak tekinthető. Az RTL Klub híradója és a TV2 Tények című műsora egyébként hétről-hétre közel azonos nézettségi adatokat produkál.

Nagyon úgy tűnik, hogy Lukácsi Katalin szavai nem igazolhatók („Nem tudunk ennél többet tenni, mert nincs olyan médiánk (…), volt üzenetünk, de nem jutott el hozzájuk”). A kormánykritikus hírportálok segítségével az Egységben Magyarország tudta volna, sőt tudta is közvetíteni az ”üzeneteket”. 

Részletes adatok:

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin