A hazai közvélemény-kutatók eredményei a választások fényében

Ahogyan azt a cikksorozatunk előző részében bemutattuk, a közvélemény-kutatásokról ma már általános vélekedés, hogy nemcsak mérik, hanem alakítják is a közvéleményt. Ilyen értelemben párhuzamba állíthatóak a közéleti médiumokkal, amelyek nemcsak kiszolgálják az olvasók politikai véleményét és hírfogyasztását, hanem meg is határozzák azt. Ebben az elemzésben azt vizsgáltuk meg, hogy a legnépszerűbb online hazai médiumok a választásokat megelőzően melyik közvélemény-kutató eredményeiről számoltak be előszeretettel.

Miért érdemes foglalkoznunk azzal, hogy egy-egy közvélemény-kutató eredményei milyen mértékben jutnak el az olvasókhoz? Röviden összefoglalva azért, mert az mostanra bizonyított társadalomtudományi állásponttá vált, hogy a kutatási eredményekkel lehet mozgósító hatást elérni. Ahogyan a közéleti médiumok, úgy a közvélemény-kutatók esetében is releváns kutatási kérdés lehet, hogy milyen politikai vonatkozású szubjektív trendek rajzolódnak ki a munkájuk kapcsán. Mert bár a közvélemény-kutatók elsősorban meghatározott szakmai alapelvek mentén dolgoznak, mégis mint minden társadalomtudományi terület, az emberi szubjektum megkerülhetetlen tényező marad a képletben. Különösen érdekes kérdés a két terület párhuzamba állítása, azaz megnézni azt, hogy miként működnek együtt az újságírók és a közvélemény-kutatók az olvasók esetleges befolyásolásában, valamint milyen következtetéseket vonhatunk le ezeknek a befolyásolási kísérleteknek a jellegére vonatkozóan?

A kutatási kérdésünk tehát ebben az esetben az, hogy a legfontosabb közéleti médiumok milyen közvélemény-kutatási eredményekről számoltak be a leggyakrabban az olvasóiknak. A vizsgált időszak a 2022-es országgyűlési választást megelőző hónap, azaz a 2022.03.04. és a 2022.04.03. közti időszak. Közvélemény-kutatásokról a televízió, a rádió és a nyomtatott sajtó is beszámol, mi ebben a kutatásban azonban a kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró online sajtóra, nevezetesen a nem kormánypártinak tartott 444.hu, Telex, 24.hu és Index, valamint a kormánypártinak tartott Mandiner és Origo ötösre fókuszáltunk. Az adatgyűjtés alapját a tagelemzés módszertana jelentette, tehát olyan cikkeket kerestünk ezeken a felületeken, amelyek legalább részben témájukként jelölték meg a közvélemény-kutatás címkét. (Megjegyzés: Ez alól kivételt jelentett az Origo felülete, ahol a taghasználatban jelentős különbséget véltünk felfedezni a többi portálhoz képest: a vizsgált időszakban rendkívül alacsony számú, összesen 2 db cikk volt ezzel a címkével megjelölve, míg az Indexnél ez a érték például 28 volt. A vizsgálati eredmények torzítását elkerülendő tehát az Origo esetében bővítettük a vizsgált cikkek körét azokkal a cikkekkel, amelyek egyértelműen a többi médium eredményei alapján legnépszerűbb 7 közvélemény-kutató valamelyikének eredményeivel foglalkoznak. Így is összesen 11 cikket találtunk, amely továbbra is a legalacsonyabb a vizsgált médiumok közt.)

Elképzelhető tehát, hogy a címek és leadek komplexebb vizsgálatát követően más írások kapcsán is lehet amellett érvelni, hogy a közvélemény-kutatások témája ezekben mellékesen megemlítésre került, a kutatásba csak azokat cikkeket kerültek be, amelyek (az Origo kivételével) a tagelemzés alapján számszerűsíthetővé váltak. Azt látjuk, hogy amíg a 24.hu, a Telex, az Index és a Mandiner viszonylag sokszor, nagyjából naponta egyszer írtak valamilyen közvélemény-kutató eredményeivel foglalkozó cikket, addig a 444.hu például csak 14-szer, az Origo pedig a legkevesebbszer, 11-szer tett közzé ilyen írást a vizsgált időszakban.

Miután szelektáltuk a közvélemény-kutatásokkal foglalkozó cikkeket, csoportosítjuk azokat aszerint, hogy melyik közvélemény-kutató eredményeit mutatják be. Ezt elsősorban a kapcsolódó tag-ek, másodsorban a címek és a leadek, harmadsorban pedig a teljes szöveg alapján tesszük meg. Amennyiben egy cikk több intézet eredményeit együttesen és egyenrangúként mutatja be (tehát nem csak mellékesen említ meg egy másik kutatóintézetet), akkor azt a cikket több elemként rögzítettük az adatbázisunkban.

A kategorizálást követően azt láthatjuk, hogy a vizsgált összes 139 cikk alapján az adott médiumok körében és időszakban a 7 legjobban reprezentált közvélemény-kutató a Závecz Research, a Publicus Intézet, a MEDIÁN Közvélemény- és Piackutató Szolgáltató, a Nézőpont Intézet, a Századvég Alapítvány, az IDEA Intézet és a Republikon Intézet voltak. Az „Egyéb” kategória vagy más hazai, a fentieknél jóval kevesebbszer megemlített közvélemény-kutatókat, vagy inkább külföldi, a magyar választási eredményekhez nem kapcsolódó, egyéb kérdést vizsgáló közvélemény-kutatókat tartalmaz.

A kutatásunk hipotézise természetesen az, hogy a kormánypártinak tartott médiumok körében a kormánypártinak tartott közvélemény-kutatók, míg hasonló logika alapján a nem kormánypártinak tartott médiumok körében a nem kormánypártinak tartott közvélemény-kutatók eredményei vannak felülreprezentálva a másik csoporthoz képest. Ennek a hipotézisnek a tesztelése érdekében megvizsgáltuk az adott közvélemény-kutatók hivatkozásának gyakoriságát médiumonkénti bontásban. Az „Egyéb” kategóriát kivéve a számításokból, azt néztük, hogy egy-egy közvélemény-kutatóról mekkora arányban írt a saját összes vizsgált cikkeinek számához képest az adott médium. Például a Telexnél látható 25%-os értéke a Publicusnak tehát azt jelenti, hogy a Telex vizsgált időszakban közzétett összes (29 db) cikkei közül minden negyedik a Publicus eredményeiről számolt be valamilyen formában.

A kutatási eredmények alapján jól látszik, hogy a Telexnél, a 24.hu-nál, a 444.hu-nál és az Indexnél a legtöbbet a Závech Research és a Publicus Intézet kutatásairól számoltak be. Kifejezetten felülreprezentált ez a két közvélemény-kutató a 444.hu és a 24.hu esetében. A kormánypártinak tartott médiumok közül az Origo kifejezetten sokszor írt a Századvég és a Nézőpont kutatásairól, míg a Závech Research és a Medián eredményeiről jóval kevesebbet, a Publicus, Republicon és Idea hármasról pedig ebben az időszakban nem publikált. (Igaz az Origonál az átlagnál jóval alacsonyabb cikkszám befolyásolhatja az eredményeket.) A leginkább kiegyenlített képet a számok alapján Telex és a Mandiner mutatják, az egyes kutatóintézetek megemlítésének relatív gyakorisága alapján számolt szórás például ennél a két médiumnál a legalacsonyabb, de láthatjuk is, hogy mind a Telex viszonylag sokszor (14%) beszámolt például a Századvég, mind a Mandiner viszonylag sokszor (19%) beszámolt például a Medián eredményeiről. Azt azonban mindenképpen meg kell itt jegyezni, hogy ez a kutatás egyszerűen számszerűsíti az adott közvéleménykutatók reprezentációját, nem vizsgálja azt, hogy az adott megjelenés milyen hangvételű volt, vagyis az adott portál milyen értelmezési kerettel ruházta fel a közölt eredményeket, milyen mögöttes tartalmakat társít hozzájuk és milyen gondolkodási sémába illeszti be azokat. Érdemes lenne tehát a puszta számszerűségen túl az ún. narratívaelemzés módszerével hosszútávon is megvizsgálni azt, hogy egy-egy médium milyen színben tűntet fel egy-egy közvélemény-kutatót, törekszik-e például annak  diszkreditálására?

A kutatási eredményeket összefoglalva tehát elmondhatjuk, hogy a médiumok többségének esetében beigazolódott az a feltevésünk mely szerint egy-egy portál az inkább számára politikai értelemben narratívába illő közvélemény-kutatási eredményekről számol be. Hogy ez egyszerű szelekciós részrehajlás, az adott intézettel ápolt jó viszony vagy tudatos manipuláció persze továbbra is kérdés marad.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin