A magyar sajtó óvatosan viszonyult az amerikai abortuszkorlátozáshoz

Sokszor hatásvadász címekkel, de alapjában véve visszafogottan kezelte a magyar sajtó az amerikai Legfelsőbb Bíróság pénteki döntését, miszerint ismét a tagállami jogkörbe kerül az abortusz szabályozásának kérdése.

Történelmi jelentőségű döntést hozott az amerikai Legfelsőbb Bíróság (amely az Egyesült Államokban az alkotmánybírósági szerepet is betölti) június 24-én, pénteken, amikor felülírta a művi terhességmegszakítás kérdésében 1973-ban, a Roe vs Wade-ügyben hozott mérföldkőnek számító döntését. Míg az 1973-as döntés azt mondta ki, hogy alkotmányellenes az abortusz szabályozása az állami szintű törvényhozásban, az új határozat értelmében ez jog visszakerül a tagállamok hatáskörébe.  Az ötven tagállamból a várakozások szerint 20-ban léphet életbe jelentősen korlátozó terhességmegszakítási törvény. Ezeket a jogszabályokat már korábban elfogadták, és a tagállami szabályozás tilalmának megszüntetésével automatikusan életbe léphetnek. Amellett, hogy az új rendelet nagy mértékben befolyásolja amerikai nők millióinak döntési szabadságát, az abortusz kérdése világszerte régóta erkölcsi-filozófiai csatatér, így nem meglepő, hogy a nemzetközi média, így a magyar sajtó is kiemelten kezelte a hírt.

A Legfelsőbb Bíróság a korábbi döntést annak apropóján tűzte napirendre, hogy 2018-ban a Jackson Women’s Health Organization – ami lényegében Mississippi egyetlen abortuszklinikája – beperelte az államot azon abortusztörvény miatt, mely csak a terhesség első 15 hetében engedélyezi a terhességmegszakítást, szembe menve ezzel az 1973-as precedenssel. Az ügy a fellebbezéseket követően 2020 júniusában került a Legfelsőbb Bíróság elé.

Fontos megjegyezni, hogy a Legfelsőbb Bíróság az új döntéssel közvetlenül nem szigorítja az abortusz lehetőségét, „pusztán” annak szabályozását visszautalja a tagállamok hatáskörébe. Egyes államok korábbi nyilatkozatai és a Roe v. Wade-precedens elleni évek óta tartó jogi és politikai háború alapján azonban nyilvánvaló, hogy számos állam fog élni a szigorítás lehetőségével. Egyes tagállamok – például Dél-Karolina, vagy Georgia – a terhesség hatodik hetéig engedélyeznék csak az abortuszt, de Arkansas már 2019-ben bevezette a teljes abortusztilalmat, mely alól nem képez kivételt az erőszak és a vérfertőzés tényállása sem. A Roe-ügy felülírásával ezek a már meghozott törvények életbe lépnek (tagállamtól függően azonnali hatállyal, vagy 10, de maximum 30 nap múltán).

A Legfelsőbb Bíróság ítélete hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki Amerika szerte, felszólaltak a döntés ellen híres színészek, zenészek, számos közéleti szereplő (köztük Joe Biden elnök is), míg az előző elnök Donald Trump az új precedens mellett állt ki.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a magyar sajtó is kiemelt figyelmet szentelt az ügynek.

Elemzésünkben nyolc portált vizsgáltunk meg – 444, Telex, Index, Mérce, valamint Mandiner, Origo, Hirado.hu, Magyar Nemzet –, amelyeknek a péntektől hétfőig (június 30.) megjelenő cikkeivel foglalkoztunk.

A nyolc médiumon összesen 43 cikk született a témában, amelyből 22 (51 százalék) semleges ténybeszámoló volt. A kormányközelinek tartott portálok jóval többet foglalkoztak a kérdéssel, az összes megjelent írásból harmincat ők jegyeztek, míg a kormánykritikusnak tarott oldalak csak tizenhárom szövegben foglalkoztak a hírrel.

A legtöbb cikket (13) publikáló Mandiner négy cikkében volt érezhető az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntésének támogatása, emellett viszont közöltek négy olyan írást is, amelyek kritizálták az abortusz szabályozásának tagállami hatáskörbe utalását. Hasonlóan kiegyensúlyozott volt a Magyar Nemzet honlapja is, melyen a témában született tizenkét cikk közül három támogatta a döntést, míg három ellenezte azt, illetve hat állást nem foglaló tényszerű beszámoló is smegjelent a portálon.

A kormánykritikusnak tartott portálok közül az Index és a 444 foglalkozott legtöbbet a kérdéssel. Előbbi három semlegesnek mondható beszámoló mellett két, az ítéletet elítélő cikket hozott le. A 444 pedig egy semleges beszámolóval és három a Legfelsőbb Bíróság döntését kritizáló cikkben számolt be a hírről. A döntést támogató írás egyik portálon sem született.

Összességében az láthatjuk, hogy a magyar média óvatosan közelítette meg ezt a megosztó kérdést, a kormánykritikusnak tarott médiumok sem támadták erőteljesen a döntést, ahogyan a kormánypártinak tartott lapok sem hurráhangulatban tudósítottak az eseményről.

A visszafogottságnak talán az is oka lehetett, hogy valójában a Legfelsőbb Bíróság nem szigorította az abortusz lehetőségét, csak átruházta a szabályozás jogát tagállami hatáskörbe. Ezt azért is fontos kiemelni, mert ha valaki csak a kormánykritikusnak tartott médiumok cikkeinek címéből tájékozódik, akkor könnyen hiheti azt, hogy az Egyesült Államokban teljesen betiltották az abortuszt. A 444-en jelent meg egy írás „Biden az abortusztilalomról: Ez egy szomorú nap a bíróság és az ország számára” címmel, az ebben megjelenő „abortusztilalom” egyértelműen arra utal, hogy az országban a jövőben egyáltalán nem lehet abortuszt elvégezni. Hasonló a helyzet a Mérce „Nők millióit fosztották meg az USA-ban az abortuszhoz való jogtól, eltörölték a Roe vs. Wade-et” című cikkében is, ahol szintén arra asszociálhatunk, hogy az Egyesült Államokban nem lehet abortuszt elvégezni. (Lehet persze a címet azzal védeni, hogy a 167 millió amerikai nő töredéke is több milliós szám, de az olvasók aligha ilyen pedáns szellemben olvassák a címeket.)  Több portál (24.hu, hvg.hu) az alkotmányos abortuszjog eltörlését említi, ami alkotmányjogilag lehet, hogy precíz megfogalmazás, de szintén könnyen megtévesztheti az olvasókat. Ezzel szemben a kormánypártinak tartott portálok inkább éppen azt próbálták hangsúlyozni, hogy nem az abortusz teljes betiltásáról van szó. „Nem lesz alapjog az abortusz: hatályon kívül helyezett egy 49 éves törvényt az amerikai alkotmánybíróság” című hirado.hu-s cikk címéből egyértelműen kiderül, hogy nem a teljes betiltásról van szó, de még a Magyar Nemzet „Több amerikai nagyvárosban tüntetnek az abortuszhoz való jog korlátozása ellen” címmel megjelent írásából is kiderül, hogy csak korlátozásról és nem „abortusztilalomról” van szó az Egyesült Államokban.

Elmondhatjuk, hogy mindkét oldal alapvetően tényszerűen számolt be az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntéséről és annak visszhangjáról, az viszont előfordult, hogy kormánykritikus médiumok olyan hatásvadász címeket adtak, melyek akár félre is vezethetik az olvasót.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin