Hajléktalanok reprezentációja a hazai sajtóban: áldozatok vagy bajaink forrásai

Összehasonlító elemzésünkben a hajléktalanok sajtóbéli reprezentációit vizsgáltuk. Ennek során eltérő mintázatokra lettünk figyelmesek. A polarizált hazai médiában teljesen eltérő nézőpontból és hangsúllyal mutatták be a hajléktalanok helyzetét: egyik oldalon a főváros egyik legnagyobb problémájaként vannak feltüntetve, másik oldalon pedig alapvetően a magyar társadalom által okozott állapotként írják le a hajléktalanok viszontagságokkal teli életét.

A 21. század újságírása egyre inkább átpolitizált. Ebből következik, hogy a közélettel kapcsolatos témában megjelenő cikkek is komoly politikai-ideológiai arcélt kapnak. Az egyházakkal kapcsolatos előző elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyházak megítélése közötti véleménykülönbség a pártpolitikából leszivárog-e az újságírás világába. Most ugyanezt vizsgáltuk meg a hajléktalanság témakörén belül. Elemzésünkben másfél évig terjedő ciklusban vizsgáltuk (2021. január 1. és 2022. június 25 között), hogy a nagyobb hazai médiumok – beleértve a kormánypártinak tartott, valamint a nem kormánypártinak tartott hírportálok – hogyan polarizálódtak az hajléktalanügy körül. Adatgyűjtésünk alapját a tagelemzés módszertana, valamint a címekben és leadekben fellehető kulcsszavak narratíva-elemzése jelentette. A vizsgált sajtótermékek az Origo, Magyar Nemzet, Index, Telex, 444.hu és a Mérce voltak. Elemzésünkben a két kormánypártinak tartott orgánum (Magyar Nemzet, Origo) mellett, négy, a jelenlegi magyar kormányzattal szemben inkább kritikus médiumot vizsgáltunk. A vizsgált, féléves időszakban a hajléktalanságot érintő kérdéskörben összesen 260 cikk látott napvilágot. A legtöbb cikket a témakörben a Magyar Nemzet jegyezte, (62 db) azonban tőle nem sokkal maradt el az Origo és az Index szerkesztősége, mely 53-53 db cikket közölt a vizsgált időszakban.

A kormánykritikusnak tartott sajtóban a hajléktalanok áldozatok

A különböző hírportálokon megjelent cikkeket hangvételük alapján alapvetően három kategóriába lehet sorolni. Az első fő csoportba (együttérzést keltő) azok a cikkek kerültek, aminek célja a hajléktalanok áldozatként való feltüntetése, jellemzően együttérzést keltő hangnemben íródott cikkekben. A második kategóriába (segítség) azok az írások kerültek, amik arról számolnak be, hogy valaki(k) főként anyagi (pénz, vagy lakhatás) támogatással segítették az utcán élőket. A vizsgált időszakban írt cikkek harmadik csoportjába azok tartoznak, amik jellemzően a hajléktalanokat, mint problémák forrását.

A kormánykritikusnak tartott médiumok jellemzően áldozatszerepbe helyezik a hajléktalanokat: a hajléktalanság témakörén belül írott cikkeik 82 százaléka ugyanis ebbe a kategóriába sorolandó. A legjellemzőbb példa erre a Mérce, ahol 0 darab cikk született arról, hogy a hajléktalanokkal kapcsolatban van bármiféle probléma, 4 cikk számoltak be valamilyen hajléktalanokat érintő segítségről, és 29 cikkben voltak áldozatként beállítva. Általában a úgy tüntetik fel a hajléktalanokat, mint akik egyáltalán nem felelősek azért, hogy rossz körülmények közé kerültek. Egyik ilyen cikkükben például azt állították, hogy „az ellátórendszer helyett a munkaerőpiactól függ, fedél kerül-e a hajléktalan emberek feje fölé”, és az egyén döntései véletlenül sem játszanak szerepet a kérdésben. Egy másik írásukban pedig azt taglalják, hogy „A hajléktalanság csökkentéséhez nem rendőrökre, hanem kőművesekre van szükség”, de azt nem teszik hozzá, hogy talán szükség lenne arra is, hogy a hajléktalanok tegyenek azért, hogy ne az utcán éljenek. A Mérce arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a médiában szélsőségesen negatívan, uszító módon vannak reprezentálva a hajléktalanok, ugyanis állításuk szerint „a különböző kormányközeli médiumokban egyre sűrűbben, látszólag kampányszerűen kezdtek el megjelenni a hajléktalan emberek elleni uszító, gyűlöletkeltő tartalmak”. Az Index, a Telex és a 444 lényegében az összes olyan hírről beszámolt, ami a Mércén megjelent, és jellemzően áldozatként tünteti fel a hajléktalanokat, vagy valamilyen segítségnyújtásról ad hírt. Sokatmondó, hogy a koronavírus-járvány miatti lezárások idején határozott lezáráspárti álláspontot képviselő 444.hu egyik, a hajléktalanokat problémásnak bemutató cikke is a koronavírus-járványhoz köthető. Beszámoltak ugyanis arról, a járvány tombolásakor egy kéregető többekre direkt ráköhögött, akik nem adtak neki pénzt, ezért letartóztatták. A másik példa egy bulvárba hajló, bizarr eset: a SzegedMA nyomán írtak a több bulvárjellegű portálon csak „szegedi mankós fosórémnek” aposztrofált hajléktalanról, meglehetősen problémásnak állítva be az illetőt, aki az egyik szegedi bevásárlócsarnok területén – a cikk tanulsága szerint – évek óta „rendszeresen odafosik egy üzlet ajtajára vagy elé”. A SzegedMA az „eredeti” cikkben egyébként úgy fogalmaz, „nem válogat a mankós” (a szegedi hírportál hajléktalanokkal foglalkozó cikkeire érdemes lesz még visszatérni később). A Telex ide vonatkozó cikkei főként a tömegközlekedésen problémákat okozó hajléktalanokat mutatja be.

A kormánypártinak tartott sajtóban korántsem áldozatok

A vizsgált kormánypárti sajtótermékek (Origo és Magyar Nemzet) a fentiekhez képest teljesen más hangvételben írtak a hajléktalanokról. Míg a kormánykritikus sajtótermékek esetén a cikkek 82 százaléka áldozatként mutatta be az utcán élőket, addig a kormánypárti sajtótermékek 81 százaléka problémásnak írta le a hajléktalanokat. A Magyar Nemzet 50, az Origo pedig 38 cikkben ír a hajléktalanságról problémaként.

Az is elmondható, hogy igen sok cikk abban a kontextusban született, hogy Budapesten a hajléktalanhelyzet romlik, egyre több ember él az utcán, ezt a helyzetet pedig előszeretettel kötötték össze a Karácsony Gergely féle városvezetéssel. A Magyar Nemzet például fotóriportot jelentetett meg az „egyre romló budapesti állapotokról”, amiben vizelő, padon fekvő, aluljáróban élő hajléktalanokat mutatnak be. Azzal is ijesztgették olvasóikat, hogy Budapest San Francisco mintájára fog leépülni, ezt egy hirado.hu cikkre alapozva írták, ami az amerikai metropoliszokat mutatja be, amelyeket „a liberális vezetésnek köszönhetően a bűnözők, a kábítószer-kereskedők és a hajléktalanok foglaltak el”, és szerintük erre a sorsa juthat Budapest is.

Mint már említettem fentebb, érdemes egy pillantást vetni a SzegedMA nevű, Szegeden működő, városi hírportál a tárgykörben írt cikkeire. Nyugodtan elmondhatjuk róluk, hogy kitüntetett figyelemmel kíséri a szegedi hajléktalanhelyzetet. A portál a Mediaworks Hungary Zrt. tagja, jellemzően a helyi Fidesznek kedves témákkal foglalkozik, így a valós, évek óta egyre rosszabb szegedi hajléktalanhelyzetet is fontos problémaként érzékeli, amit természetesen összeköt a Botka László féle városvezetéssel. A város jó hírnevét nem, viszont Botka László negatív megítélését igencsak öregbíti például az a cikk, ami hajléktalanokat interjúvol meg. Az alanyok döntően úgy nyilatkozták, hogy Szeged a legvonzóbb városok egyike, mert „Botka engedi, hogy kukázzunk”. Szemléztek egy vlogot is, ami több, hazai nagyvárosban élő hajléktalannal foglalkozik (így Szegeddel is), a vlogból pedig azt emelték ki, hogy „Szeged a csövesek Mennyországa”. Valamint hírt adtak arról a kerekesszékes kéregetőről is, aki előszeretettel áll fel kerekesszékéből, ha valami váratlan akadályba ütközik, és felváltva „dolgozik” Szegeden és Budapesten. A hírportál széles spektrumon számol be a problémáról: Hepatitiszes, kirakatot oldalba székelő, vagy autóban élő hajléktalanról is találtunk tudósítást.

Mindkét oldalt összevetve azt látjuk, hogy jelentősen eltérő állapotokat írnak le a különböző hírportálok. Lényegében vagy áldozat szerepben, vagy problémaként tüntetik fel a hajléktalanokat a témával foglalkozó cikkekben, arany középúttal nem találkoztunk az elemzésünk során.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin