A Nemzeti Kibervédelmi Intézet arra figyelmeztet, hogy az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) már 2023-ban is reális veszélyként kezelte a Threat Landscape (Fenyegetettségi körkép) című jelentésében a 2024 júniusában esedékes európai parlamenti választások mesterséges intelligencia általi befolyásolását. Elsősorban az AI chatbotok és az információk manipulálásának bomlasztó hatásai miatt fejezték ki aggodalmukat. Cikkünkben összegyűjtöttük, hogy milyen módszerekkel kísérelhetik meg a voksolás manipulálását.
Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (European Union Agency for Cybersecurity, röviden ENISA) a 2023 októberében publikált sajtóközleményében részletesen összefoglalta, hogy a mesterséges intelligencia részéről milyen veszélyek leselkednek a 2024 nyarára kitűzött európai parlamenti választásokra. A 2022 júliusa és a 2023 júniusa között eltelt egy évben ugyanis összesen 2580 incidenst rögzítettek, az általuk megcélzott legfőbb területek között pedig 19 százalékos aránnyal magasan kiemelkedett a közigazgatás szférája. Ezt követték 11 százalékkal a személyek elleni célzott támadások, míg a dobogó harmadik fokára az egészségügy került fel 8 százalékkal. Ráadásul közel 25 ezer sebezhetőséget és kitettséget regisztráltak, ami majdnem 3 ezerrel haladja meg a 2021 és 2022 júliusa közötti időszak statisztikáját. A kölcsönhatások, szaknyelven az interdependencia miatt azonban nem zárható ki, hogy egyetlen ilyen incidens akár egyszerre több ágazatot is érintsen, hiszen az ENISA által azonosított támadási kísérletek 6 százaléka szimultán módon az EU gyártási, közlekedési és pénzügyi ágazatára is hatással volt. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség szerint konkrétan milyen jellegű fenyegetésekkel próbálhatják meg befolyásolni az EP-választások végkimenetelét.
Ami a pszichológiai manipulációt (social engineering) illeti, ebben az esetben nem a technológia, hanem az emberi tényező sebezhetőségére apellálnak. Megtévesztő, manipulatív viselkedéssel csalnak ki információkat, adatokat vagy a rendszerbe való belépést egy jogosultsággal rendelkező személytől. Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség által regisztrált ilyen támadások 30 százaléka az EU lakosságát, 18 százaléka a közigazgatását célozta meg, 8 százaléka pedig az összes szektor ellen irányult. Hasonló arányok rajzolódtak ki az információmanipulációs kampányok esetében is, amelyeket az idei európai parlamenti választások tekintetében az egyik legfőbb veszélyforrásként tartanak számon. Mindezidáig ezek 47 százaléka az uniós állampolgárokat, 29 százaléka a közigazgatás területét, 9 százaléka a védekezést, míg 8 százaléka a média és a szórakoztatás terrénumát vette célkeresztbe.
Az elsősorban pénzügyi haszonszerzés céljával bevetett zsarolóvírusok (ransomware) sem hiányozhatnak az ENISA listájáról, hiszen az ilyen típusú támadásoknak számos más oka is lehet, mint például a bomlasztó hatás és a megzavarás. Ezek valójában minden egyes ágazatra egyformán nagy veszélyt jelentenek, az élmezőnyben azonban a gyártás (14 százalék), az egészségügy (13 százalék) és a közigazgatás (11 százalék) végzett. Szintén kockázati tényezőnek számítanak a DDoS (Distributed Denial of Service), vagyis az ún. elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadások, amelyek az informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítását eredményezik. Ilyenkor egy egész géppark vesz részt a műveletben, ezért is nehezebb kivédeni a szimpla DoS támadásoknál, ahol csak egy számítógépet uszítanak az adott webszerverre, amivel túlterhelést idéznek elő. Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség adatai szerint a DDoS támadások 34 százaléka a közigazgatást vette célba, 17 százalékban a közlekedés ellen irányult, 9 százalékban viszont a pénzügyi és a bankszektort célozta meg. Az internet elérhetőségével kapcsolatos fenyegetések főként a digitális infrastruktúrát és a szolgáltatókat érintették. A júniusra tervezett európai parlamenti választások szempontjából az ellátási lánc elleni támadások hatásának mértéke is komoly aggodalomra ad okot, mert ezeknek az incidenseknek a célpontját többnyire a közigazgatás és a digitális szolgáltatók jelentették.
A mesterséges intelligenciával való visszaélések terén a deepfake technológia szerepe sem elhanyagolható a választások manipulálásában, ugyanis az általa előállított hamis képek, videók vagy hangfelvételek táptalajt nyújtanak az álhírek létrehozásához és a dezinformáció terjesztéséhez. A deepfake egyéni és társadalmi szintű kockázatára már a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) is felhívta a figyelmet, mivel az eljárás alapja, hogy a kiválasztott személy arcát, mimikáját és hangját rávetítik egy másik személyre. Így fordulhat elő például, hogy egy politikus hirtelen egy erotikus film főszereplőjévé válik. Ezzel a technológiával került bele egy orosz cég reklámjába Bruce Willis, akinek az arcát rámásolták az eredeti szereplő, egy helyi színész arcára. Gyakran vetik be hírességek lejáratására, pontosan ezért tökéletesen alkalmas arra is, hogy az EP-képviselői posztra pályázó politikusokról is hamis információkat gyártsanak, amelyek nagymértékben befolyásolhatják az esélyeiket és hatással lehetnek a választás eredményére is. A deepfake technológiával létrehozott tartalmak ugyanis nagyon élethűnek tűnnek, ezért is nehéz bizonyítani, hogy nem valódiak. További óvatosságra ad okot, hogy már arra is volt precedens, hogy politikai pártok az ellenfeleik lejáratására használták, például olyan felvételeket rendeltek, amelyekkel hamis kijelentéseket adtak a riválisaik szájába, amivel alkalmasnak bizonyultak mind a rágalmazásra, mind pedig a manipulációra. Henry Adjer, a Cambridge-i Egyetem deepfake tanulmányozására szakosodott vendégkutatója arra emlékeztetett, hogy az előállításához szükséges alkalmazások régebben olyan sokba kerültek, hogy hétköznapi ember számára nem voltak hozzáférhetők, mostanra azonban már könnyen, olcsón, sőt akár ingyen is elérhetőek.
Külön kihangsúlyozták a chatbotok használatát, vagyis azokét a fejlett szoftverekét, amelyek egy valós személy beavatkozása nélkül is képesek az emberekéhez rendkívül hasonló beszélgetésre és interaktív kommunikációra. Alkalmazásuk most már szinte mindennaposnak számít a webáruházakban, a közösségi média platformokon és egyes céges honlapokon is. Külön előnyük, hogy egyszerre korlátlan számú ügyfél kiszolgálását is el tudják látni. Egyes chatbotoknak már olyan széles a tudástáruk és a szókincsük, hogy a velük folytatott interakció során talán meg sem fordulna a fejünkben, hogy nem egy húsvér emberrel kommunikálunk. Adathalász kísérletek, információmanipuláció és a kiberbűnözés kategóriájába tartozó egyéb visszaélések esetében is gyakran vetnek be chatbotokat.
A nagy nyelvi modellek (Large Language Models, röviden LLM) komplexitása is kiemelt figyelmet kapott az EP-választások potenciális befolyásolási módszerei között. Ez egy olyan mesterséges intelligencia rendszer, amit óriási mennyiségű szöveges adatokon, például könyveken vagy weboldalak tartalmán keresztül tanítottak be, ezért alkalmas különféle nyelvi feladatok (szövegértés és generálás, fordítás) végrehajtására is. A nagy nyelvi modelleket chatbotokhoz, programozáshoz, cikkek írásához, tartalomelemzéshez és más egyéb feladatok elvégzéséhez is használják, a kiberbűnözés szemszögéből nézve pedig akár a voksolások befolyásolására is alkalmasak lehetnek.
Az EP-választások közeledtével számolni kell az olyan régebbi technikák reneszánszával is, mint a keresőmotor-optimalizálás mérgezése (Search Engine Poisoning, röviden SEP), ami azt jelenti, hogy elavult weboldalakat feltörve elhelyeznek ott egy olyan kódot, ami automatikusan átirányítja a látogatókat egy olyan webhelyre, ahol megtévesztő találatok, például hamis információk szerepelnek. Ezzel a módszerrel gyakorlatilag „megmérgezik” a keresőmotorok találati listáit. Az old-school metódusok kategóriájába sorolható még a malvertising, vagyis az online hirdetési hálózatok rosszindulatú és kártékony szoftverek terjesztésére való felhasználása is, amikor az esetek többségében magában a hirdetésben található a megfertőződést kiváltó programkód, ami egyébként attól válik különösen veszélyessé, hogy megbízható besorolású weboldalakon is megjelenhet, ahol senki sem számítana hasonló támadási kísérletre. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség adatai alapján a 2022 és 2023 közötti fenyegetések 34,1 százaléka zsarolóvírusoknak volt tulajdonítható, 28,2 százaléka DDoS támadás, 17,2 százaléka adathalász kísérlet, 8,8 százaléka pszichológiai manipuláció, 5 százaléka kártékony szoftverek (vírusok, trójaiak, férgek) alkalmazása, 2,9 százaléka pedig információmanipuláció volt.
A dezinformációt, vagyis az ártó céllal történő szándékos félretájékoztatást is evidens veszélyforrásként kezelik az európai parlamenti választások vonatkozásában. A legutóbbi 2019-es voksolás előtt az Európai Bizottság már 2018 decemberében külön akciótervet indított az internetes propaganda ellen. Az óvintézkedések részeként fokozták az orosz forrású tartalmak elleni védelmet, míg az akkori Twitteren beállításra került egy olyan funkció, aminek a révén a felhasználók jelenthették, ha tévinformációkat észleltek a választás kapcsán. Ezzel összefüggésben a Facebook megtiltotta azokat a kampányhirdetéseket, amelyeket a politikai jelöltek országán kívülről finanszíroztak. 2019 februárjában pedig transzatlanti kezdeményezés született az európai parlamenti választások tisztaságának biztosítása, az álhírek és a dezinformációs műveletek kiszűrése érdekében, valamint az átláthatatlan eredetű kampánypénzek ellen. A Münchenben megrendezett biztonsági konferencián az is kiderült, hogy az akkori voksoláson induló politikusoknak alá kellett írniuk egy dokumentumot, amelyben esküt tettek a fent felsorolt kritériumok teljesítésére.
A Politico tavaly októberi cikke is felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia választásokra gyakorolt potenciális veszélyeire. Mint rámutattak, az ezzel a módszerrel létrehozott tartalmak már így is hozzájárultak ahhoz, hogy politikailag erősen polarizált vitákat szítsanak, nem beszélve a külföldi befolyásolási kísérletekben és az álhírekben rejlő kockázatokról. Ezért írásukban annak a véleménynek adtak hangot, hogy a tagállamok kormányainak és a média képviselőinek is fokozottan résen kell lenniük az EP-választások közeledtével a mesterséges intelligencia eszközével generált dezinformáció elleni küzdelemben. A lap arra emlékeztetett, hogy 2023 őszén, a lengyelországi és a szlovákiai választási kampány keretében is felbukkantak deepfake technológiával kreált hamis felvételek, míg Keir Starmer brit politikust, a Munkáspárt vezetőjét egy mesterségesen összevágott hangfelvétellel próbálták lejáratni, amelyen állítólag a kollégáit szidalmazta. Donald Trump korábbi amerikai elnök sem úszta meg, hogy a deepfake technológiával hamisított fotókat állítsanak elő róla, melyeken látszólag ellenáll a letartóztatásnak és megpróbál kereket oldani a rendőrség elől. A képeket egyébként Eliot Higgins, a Bellingcat nevű oknyomozó portál alapítója készítette egy mesterséges intelligenciát használó szoftverrel.
A deepfake technológia termékeként tavaly tavasszal pedig egy olyan fotó látott napvilágot Ferenc pápáról az akkori Twitteren, ahol egy hosszú fehér Balenciaga-dzsekit viselt Nike edzőcipővel. A puszta poénnak szánt kamuképet, ahol divatikont kreáltak a katolikus egyházfőből, egy Pablo Xavier nevű chicagói fiatalember hozta létre ugyanazzal a programmal, amivel a Donald Trumpról készült hamis felvételeket állították elő. Ennek apropóján idén januárban, az újságírók védőszentjének számító Szalézi Szent Ferenc emléknapján Ferenc pápa reflektált is a mesterséges intelligencia lehetséges veszélyeire. A tömegtájékoztatás 58. világnapjára írt üzenetében úgy fogalmazott, hogy „a mesterséges intelligencia ugyanakkor eszköze lehet a »szellemi környezetszennyezésnek», a valóság megmásításának, amikor részben vagy egészében hamis narratívákat használnak, amelyekről mégis azt hiszik – és így adják tovább –, hogy igazak.” Mint kiemelte, csakis az embereken múlik, hogy jóra vagy rosszra használják, ezért „megelőző intézkedésekre van szükség, hogy olyan etikai szabályokat részesítsünk előnyben, amelyek megfékezik a mesterséges intelligencia-rendszerek káros és kirekesztő, társadalmilag igazságtalan következményeit”.
A téma jelentőségét és aktualitását nemcsak a júniusra kitűzött európai parlamenti választások hozták előtérbe, ugyanis 2024 novemberében kerül sor az amerikai elnökválasztásra. Idén valószínűleg az Egyesült Királyságban is kiírják a választásokat, Magyarországon pedig júniusban nemcsak az EP-képviselőkre voksolhatnak, hanem az alaptörvény tizenegyedik módosítása értelmében 2024-től ezzel egy időben tartják az önkormányzati választásokat is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy 2024-ben tovább fokozódhatnak a kibertámadások, amelyeknek az eszköztárában már a mesterséges intelligencia is megtalálható.