Májusban is több demonstráció zajlott a fővárosban az úgynevezett státusztörvény ellen. A főként fiatalokból is ellenzéki politikusokból álló tüntetők több alkalommal is összefesztültek a rendőrökkel mind a Karmelita kolostornál, mind pedig a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt. Bár a megmozdulások célja elviekben az volt, hogy az oktatási rendszer problémáira hívják fel a figyelmet, a különböző világnézetű sajtótermékek leginkább a tüntetések erőszakos cselekményeit emelték ki tudósításaikban. Abban ugyanakkor eltérő álláspontot képviseltek, hogy melyik oldal követett el agressziót.
Az egyik narratíva szerint az agresszív, trágár baloldali tüntetők agresszívan léptek fel a rendőrséggel szemben, amelyre a hatóság arányos mértékű fellépést tanúsítottak, míg a mások narratíva szerint a karhatalom ártatlan diákokat bántalmazott gumibotokkal, könnygázzal és sokkolóval a pedagógustüntetéseken.
Az általunk vizsgált médiatartalomból is kitűnik, a különböző pártállású vagy világnézetű sajtótermékek egészen szélsőségesen más módon számolnak be ugyanazakról az eseményekről.
Vegyük például a május 3-án, a Karmelita kolostornál történteket. Aznap a városban egy hivatalosan bejelentett tüntetés zajlott, amelyet az ADOM Diákmozgalom és az Egységes Diákfront szervezett. A demonstrálók a Bazilikánál gyűlekeztek, majd onnan először az Alkotmány utcához, később pedig a Clark Ádám térre vonultak. Az eseményt a rendőrség biztosította, hiszen korábban a szervezők ezt be is jelentették a hatóságnak. Itt még semmilyen atrocitás nem történt, ugyanakkor a tüntetés hivatalos vége után tovább folytatódott a vonulás Budapest utcáin. A tüntetők egy része végül a Karmelita kolostorhoz vonult, ahol a demonstrálók a rendőrség többszöri felszólítása ellenére is hozzálátott az ott felállított építési kordonok elbontásához. A be nem jelentett demonstráción többször is dulakodásra került sor a tüntetők és a területet védő rendőrség között, több embert is előállítottak hivatalos személy elleni erőszak miatt, a hatóság pedig könnygázt is bevetett a tömeg oszlatására.
A kormánybarát Mandiner az eseményről azzal a címmel számolt be, hogy “Agresszív tüntetők tomboltak a Karmelitánál, a rendőrségnek ismét könnygázt kellett bevetnie”. A cikkben baloldali tüntésként hivatkoznak az eseményre, amely “ismét erőszakba torkollt”, ezért a rendőrség “kénytelen volt intézkedni a rendbontokkal szemben”.
A szerző nélküli cikk írója továbbá megjegyzi, hogy információik szerint “a tüntetők törtek-zúztak, jelentős kárt okozva, valamint vasrudakkal inzultálták a rendőröket és sörrel dobálták őket, a könnygázt pedig amiatt kellett bevetniük, mert az építkezésen rengeteg kockakő és egyéb építési tárgy volt, ezért félő volt, hogy ha a demonstrálók hozzájutnak azokhoz, akkor a rendőrökre fognak támadni velük”.
A kormánykritikus Telex ugyanakkor oktatási reformokért küzdő diákokként hivatkozott tudósításában a demonstrálókra, akikkel szemben a rendőrség aránytalanul lépett fel. Már a videóriportjuk címében is igyekeztek orientálni az olvasóikat, anyaguknak ugyanis azt a címet adták: A NER egyik legerőszakosabb délutánja.
Beszámolójukban igyekeztek olyan képsorokat mutatni, amelyek együttérzést váltanak ki a nézőkből: síró és könnygáztól fuldokló fiatalokat, akiket vicsorgó rendőrök löködnek, a diákok testi épségéért aggódó pedagógus-családanyát, aláfestesésnek pedig a tömeg skandálása szól, miszerint “Gyerekeket bántasz!”.
A Telex másnap leközölte a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet közleményét is, amely szintén azt erősítette, hogy a rendőrség követett el valódi erőszakot, és nem az előre be nem jelentett demonstráción résztvevő, építési kordont megbontó tüntetők, akik dulakodtak az őket a területről kiszorítani igyekvő rendőrökkel.
Május 19-én aztán újabb tüntetést tartottak, a hivatalos esemény végeztével azonban ezúttal nem Orbán Viktor hivatala elé, hanem a Fidesz Lendvay utcai székházához vonultak a demonstrálók, ahol ismét egymásnak feszült a tömeg és a rendőrség.
A kormánybarát Mediaworks videóriportjában az hangzott el, hogy a demonstráción provokálták a tüntetők a rendőröket, valamint dobálták is őket. A felvételek tanúsága szerint a demonstrálók egy része rendszeresen szidalmazta a munkájukat végző rendőröket, ám a hatóságokkal ezúttal nem vettek be könnygázt a tömeg oszlatására. Az Origo, amely szemlézte a riportot, trágárnak és agresszívnak írta le a tüntetőket.
A 444 egészen máshogy keretezte az eseményeket. A kormánykritikus portál szintén készített videóriportot a tüntetésről, amely azt a címet kapta: “Könnygáz helyett rendőrrohamot kaptak a diáktüntetők a Fidesz-székháznál”.
A demonstrálók a riporter elmondása szerint már nem csak a pedagógusok fizetésemeléséért, hanem a “rendőri túlkapások” ellen is tüntettek, a Fidesz székház előtt zajló eseményeknek pedig végül a rendőrök egy “rohammal” vetettek véget.
Bár a rendőrség már éjszaka sajtótájékoztatót tartott, ahol több olyan eszközt is bemutattak, amellyel a rendőröket dobálták a demonstrálók (többek között vascsavarral, fémtermosszal és törött zászlórudaddal is), a 444 az erről szóló cikkükben idézőjelbe tette az erőszakos tüntetést, mellyel azt igyekeztek érzékeltetni, hogy az eseményeket nem tartják valójában annak.
Az általunk hivatkozott médiatartalmak alapján tehát nehéz eldönteni, hogy valójában melyik fél is tekinthető erőszakosnak, egy azonban biztos:
Hiába voltak jelen mind, egyazon helyszínen, a különböző sajtótermékek egészen más fénytörésben mutatták be beszámolóikban ugyanazon eseményeket.