Október 7-én a terrorszervezetként jegyzett Hamász Izrael elleni támadásával ismét fellángolt az évtizedek óta tartó palesztin-izraeli konfliktus. Nemrég megjelent elemzésünkben áttekintettük, hogy a Telex nevű hírportál cikkei milyen képet festenek a történtekről. Az adatok alapján kiderült, hogy a témáról szóló írásaik alkalmasak a palesztin fél iránti szimpátiakeltésre. Ezúttal azt vizsgáltuk meg, hogy az október 9. és 15. közötti időszakban hogyan interpretálták a fejleményeket az Index cikkei.
A cikkeket 3 nagy kategóriába soroltuk be: a palesztin félben szimpátiát keltő cikkek (1.), az izraeli félben szimpátiát keltő cikkek (2.), valamint a semleges cikkek (3.). Az 1. kategóriát két részre lehetett osztani: a palesztin felet pozitív színben feltüntető cikkekre (1.1.), valamint az izraeli felet negatív színben feltüntető cikkekre (1.2.). A 2. kategóriát is két részre tudtuk elkülöníteni: az izraeli felet pozitív (2.1.), a palesztin felet negatív színben feltüntető (2.2.) írásokra. A semleges cikkek kategóriájába jellemzően olyan cikkeket soroltunk, ami mindkét fél véleményét közli, vagy egy semleges állam közleményét idézi, vagy például a területen rekedt magyarok és más állampolgárok kimentéséről szólnak, vagy az izraeli belpolitikai helyzetről szól. Az Index már a Hamász támadásának kezdete, vagyis október 7-e óta aktívan nyomon követi az izraeli történéseket, azonban percről-percre rovatot csak napokkal később, október 11-én nyitott a kiújult konfliktussal kapcsolatos hírek számára. A palesztin-izraeli ellentétről szóló, október 9. és 15. közötti cikkekről összességében elmondható, hogy ebben a közel egyhetes periódusban az Index 271 írást jelentetett meg a témáról. Ezeket kategorizálva kijelenthetjük, hogy közülük 100 cikk inkább semleges hangvételű volt, 117 ébreszthetett szimpátiát és együttérzést Izrael iránt, míg 54 híradás hozzájárulhatott a palesztin fél iránti rokonszenv és empátia elmélyítéséhez. Ebből következtetve nagyjából kétszer annyi olyan cikket publikáltak, amelyek Izraelt helyezték kedvezőbb fénybe a palesztin féllel szemben, viszont a 37 százaléknyi semleges írásból is jól kivehető az orgánum tényszerűségre való törekvése.
A vizsgált időintervallum első napján, október 9-én egészen konkrétan olyan témákat érintettek, mint Izrael kilátásai, melyekről az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Demkó Attila nyilatkozott, aki kijelentette, hogy a megtámadott állam nehéz helyzetben van, s bár rengeteg a palesztin áldozat is, az ő esetükben sokkal nagyobb a veszteségtolerancia, mint az izraelieknél, akik nem szoktak hozzá ilyen mértékű pusztításhoz a saját területükön. Demkó kiemelte az izraeli vezetés hibáit és Benjamin Netanjahu jóslatát, aki előre megmondta, hogy a Gázai övezet könnyen „terrorfészekké” válhat. A szóban forgó cikk még beszámolt az Izraelben tartózkodó magyar állampolgárok kimentését lebonyolító akcióról is, leszögezve, hogy Novák Katalin köztársasági elnök és a kormány egyaránt elítélte az Izrael elleni terrortámadást.
Az október 9-re datált írások között találunk egy hosszabbat is, amelynek már a címe is roppant felkavaró, ugyanis Mahmúd al-Zahar Hamász-vezetőt idézik, amint éppen azt deklarálja, hogy Izrael csak az első célpont volt és „a mi törvényeink lesznek érvényben az egész bolygón, nem lesznek többé zsidók”. Deborah Lipstadt professzor asszonyra, az Egyesült Államok antiszemitizmus elleni megbízottjára hivatkozva azt olvashatjuk, hogy „a holokauszt óta most érte a legnagyobb csapás a zsidókat”. A cikk hangvétele alapján azt mondhatjuk, hogy egy olyan narratíva rajzolódik ki belőle, miszerint Izrael az áldozat, míg a palesztin terrorszervezet az agresszor, amely egyúttal világuralmi törekvéseket is dédelget.
Egy másik cikkben Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter bejelentése alapján azt is megírta az Index, hogy Gáza ostrom alatt áll, nem lesz áram, nincs élelmiszer és üzemanyag, minden le van zárva, ennek ellenére szó sincs kifejezett palesztin-szimpátiáról, hiszen Gallantot idézve rögtön meg is indokolják, hogy miért volt szükség az első hallásra kegyetlennek tűnő intézkedésekre. A tárcavezető ugyanis közölte, hogy „vadállat módjára viselkedő emberekkel harcolunk, és ennek megfelelően járunk el”. Az október 9-én közölt cikkek sorában egy olyan is megjelent, amelyet a címben úgy vezettek fel, hogy „a Hamász célja, hogy destabilizálja Izraelt és terrorban tartsa a lakosságot”. Tárik Meszárra, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet kutatójára hivatkozva azt állították, hogy az Izrael elleni támadás célja, hogy újra ráirányítsák a nemzetközi közvélemény figyelmét a palesztin ügyre, miközben Irán a háttérből befolyásolhatja az eseményeket, hiszen politikájának szerves részét képezi Palesztina felszabadítása. Meszár azt is kifejtette, hogy a támadás felkészületlenül érte a hamis biztonságérzetben ringatózó Izraelt, s emellett háttérbe szorította a 2022 februárja óta a médiafigyelem középpontjában álló orosz-ukrán háborút, hiszen az egyes médiumok fókusza mindig a világeseményeket követve változik. Az Index egy újabb cikkéből már arról is értesülhetünk, hogy a Hamász ultimátumot adott: amennyiben Izrael nem hátrál, és nem fejezi be a Gázai övezetben élő civilek otthonai elleni légicsapásokat, akkor kivégzik a túszokat. Ezután a cikkben azt is összesítik, hogy hány külföldi hunyt el vagy tűnt el eddig a terrorszervezet támadásai folyamán. Beszámolnak az Európai Bizottság döntéséről is, miszerint azonnali hatállyal felfüggesztik a palesztinok anyagi támogatását, valamint arról is, hogy október 8-án este Budapest-szerte felbukkant az izraeli zászló, a Lánchíd pedig kékbe borult, amit az Izrael Magyarországon Facebook-csoport úgy értelmezett, hogy hazánk Izrael mellett áll.
A magyar állampolgárok kimenekítését lebonyolító akciót a HVG október 9-én megjelent cikke egyébként a Külügyminisztérium sikerpropagandájaként festette le, ráadásul egy informátorra hivatkozva azt állították, hogy megfelelő összeköttetések nélkül nem lehetett feljutni a mentesítő járatokra. Az Index is beszámolt a nagy port kavart cikkről, amelynek kapcsán Menczer Tamás külügyi államtitkár kijelentette, hogy a HVG elérte a magyar újságírás mélypontját, mert már az emberéletre sincs tekintettel, mint ahogy mindazok áldozatos munkájára sem, akik megszervezték az Izraelben rekedt magyarok kimentését. Az Index által október 9-én megjelentetett 11 cikkről összességében elmondhatjuk, hogy 5 inkább semleges hangvételű volt, míg a maradék 6 egyértelműen Izrael iránt ébresztett szimpátiát.
Október 10-én egy olyan cikkel nyitották meg újra a palesztin-izraeli konfliktus témakörét, ahol Joe Biden közleménye alapján megírták, hogy az Izrael ellen indított támadásnak már egyre több amerikai áldozata van. Ugyanakkor a cikk címe eléggé félrevezető, mert úgy fogalmaznak, hogy „egyre több amerikai áldozata van az izraeli támadásnak”, ahelyett, hogy pontosították volna, hogy az Izraelt ért támadásról van szó. Az Indexnek azon a híren is megakadt szeme, ami arról szól, hogy a libanoni származású amerikai pornószínésznővel, Mia Khalifával szerződést bontott a Playboy, mert a közösségi médiás posztjaiban a Hamász Izraellel szemben indított akcióját támogatta és azt hangoztatta, hogy a palesztinokat elnyomják az izraeliek, ezért ha „nem a palesztinok oldalán állsz, akkor az apartheid rendszer rossz oldalán vagy”.
Egy másik cikkben egy magyar házaspár tapasztalatait mutatják be, akik a TV2 Tények című műsorának nyilatkoztak az izraeli állapotokról, majd annak a nőnek a történetét is ismertetik, aki kimentette a magyar DJ Weghát a támadás poklából. Noa Beer elmondta, hogy „tíz másodperc alatt több halált láttam, mint egész addigi életemben”. Ezt a tematikát folytatva a Szabad Európának nyilatkozó, Izraelben élő magyarok narratíváját is közlik, hogy ők miként élték meg a támadást. Ebből kiderül, hogy a palesztinok az utcákon üdvrivalgással fogadták a hírt, a mészárlások szemtanúi pedig komoly traumákat szenvedtek el. Egy szintén október 10-én közölt cikkben beszámolnak egy fiatal izraeli házaspár meggyilkolásáról, akiket egy kibucban támadtak meg a Hamász terroristái. A család még el tudta rejteni 10 hónapos ikreiket az óvóhelyen, a csecsemőket pedig sikerült megmenteni. A cikkben számos olyan kegyetlenséget sorolnak fel, amelyeket a palesztin terrorszervezet számlájára írnak.
Az Index most sem feledkezett meg a konfliktusban érintett médiaszemélyiségekről. Ezúttal a Netflix Fauda című sikersorozatának főszereplőjéről, Lior Raz színészről cikkeztek, aki korábban Arnold Schwarzenegger testőre is volt, majd idén meghívták az esztergomi MCC Fesztre is, de Raz végül lemondta a szereplést. Az általa megformált karakter miatt „az izraeli James Bondként” is emlegetett színész részt vett egy olyan küldetésben, aminek a célja az volt, hogy kimentsenek két családot a dél-izraeli Szderót városából. Egyébként maga a Fauda című széria is a palesztin-izraeli konfliktust dolgozza fel, amely könyörtelen őszinteséggel mutatja be, „hogy az egymással harcoló felek közül egyikről sem lehet egyértelműen megmondani, hogy ki végső soron a gonoszabb”.
Október 10-én külön cikket szenteltek az izraeli elektronikus zenei fesztiválról elrabolt fiatal nő történetének, akit súlyos sérülésekkel ápolnak egy kórházban. Bejárták a világsajtót azok a megrázó videók és képek, ahol az izraeli és német állampolgársággal is rendelkező Shani Louk félmeztelenül fekszik egy teherautó hátulján, a palesztin fegyveresek pedig a gázai utcákon mutogatták, miközben a testén gúnyolódtak. Ugyanezen a napon megjelent a hírportálon egy cikk, ahol arról írtak, hogy az Izrael elleni terrortámadás összekovácsolta a magyarországi zsidó szervezeteket, amelyek viszonya nem volt éppenséggel konfliktusoktól mentes. A Lánchíd budai hídfőjénél lévő Jeruzsálem parkban több százan gyűltek össze és közös imára hívták mindazokat, akik kiállnak a megtámadott ország mellett. Az eseményen jelen voltak magyar politikusok is, többek között Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő és Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár is. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a Hamász terroristái nemcsak Izrael államot akarják eltörölni a föld színéről, de minden zsidót az ellenségüknek tekintenek, ezért most mindennél fontosabb a vallási vagy politikai irányzattól független összefogás és szolidaritás. Szalay-Bobrovniczky Vince összefoglalta a magyar kormány álláspontját is, kifejtve, hogy az „mélységesen elítéli azt az aljas és sunyi terrortámadást”, amely Izraelben történt, majd azzal folytatta, hogy „Izraellel együttérzünk, támogatjuk őket, amiben tudjuk”.
Az Index október 10-i tematikus cikkei között megjelent egy hosszabb írás is, amely semleges hangnemben mind a két érintett fél helyzetét és veszteségeit bemutatja. Itt kifejtik, hogy Izrael felhagy a figyelmeztető célú kopogtatóbombák használatával és még a túszul ejtett állampolgárai életét sem tartja prioritásnak azzal szemben, hogy leszámoljon a palesztin terrorszervezettel és megfossza azt minden katonai potenciáljától. Benjamin Netanjahu úgy fogalmazott, hogy „Gázából nem lesz Hamásztán”. Ezen a napon az Index összesen 13 cikket szentelt a palesztin-izraeli konfliktusnak, amelyek közül 3 semlegesebb hangnemet ütött meg, míg a többi 10 inkább az Izrael iránti szolidaritásra sarkallhatta az olvasókat.
Másnap egy olyan hírrel folytatták a palesztin-izraeli konfliktus feldolgozását, ahol rámutattak, hogy a jelenlegi harcok elterelték a figyelmet Ukrajna helyzetéről, amelyből Vlagyimir Putyin orosz elnök igyekszik előnyt kovácsolni. Ráadásul felmerült, hogy Amerika az újabb közel-keleti összecsapások miatt kevesebb fegyvert tud szállítani a háborút vívó ukránoknak. Október 11-én az Index egy olyan cikket is közzétett, ahol pártatlan módon mindkét fél álláspontját ismertették Horvátország izraeli, illetve iráni nagykövetségének nyilatkozata alapján. Utóbbi azt állította, hogy az izraeli „apartheid rezsim a fő oka minden közel-keleti problémának. Izrael, mint megszálló, nem áldozat, hanem elnyomó”.
Október 11-én már az Index is elkezdte szinte percről percre követni az Izrael megtámadását követő fejleményeket, hangsúlyozva, hogy már több mint 1200 izraeli esett áldozatul a Hamász terrorjának, akiknek a többsége ráadásul civil volt, míg a sebesültek száma a 3000-et is megközelítette. Ezen kívül a palesztin veszteségeket is közölték, ahol 900 halottat és 4500 sérültet regisztráltak. Ebben az összefoglaló anyagban azt is hírül adták, hogy civileket ért légicsapás a Gázai övezetben, ami első hallásra a palesztinok iránti részvétet ébreszthet, de aztán meg is indokolják, hogy mi volt a támadás oka, ugyanis az izraeli légierő szerint „ez egy terrorista gócpont volt, ahonnan a Hamász kidolgozza és végrehajtja támadásait”. A BBC közzétett egy videót, ahol Joe Biden és Benjamin Netanjahu telefonon egyeztetnek egymással. Mindkettejük kijelentéseit idézi az Index, amelyek az izraeli fél iránti szimpátiát növelik. Netanjahu leszögezte, hogy a Hamász támadása „a zsidók elleni legsúlyosabb támadás volt a holokauszt óta”, míg az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy a palesztin támadók „rosszabbak, mint az ISIS”. Ezt követően szinte félóránként értesülhetünk néhány újabb fejleményről, amelyek egy része semleges hangvételben ecseteli az aktuális híreket, míg mások az Izrael iránti együttérzést erősítik, pontosan körülírt indokokkal magyarázva az izraeli akciókat. Idézik Nazif Yılmaz török oktatásügyi miniszterhelyettest is, aki az X-en egy olyan bejegyzést tett közzé, melyben azt üzente Benjamin Netanjahunak, hogy „egy napon téged is le fognak lőni. Meg fogsz halni.”
Ezúttal azonban találunk olyan rövidebb híradásokat is az október 11-i hírösszefoglalóban, amelyek a Gázai övezetben élő palesztin lakosság nehéz helyzetét részletezik, és kifejezetten szolidaritást ébreszthetnek irántuk, hiszen kiderül, hogy veszélybe került az áramszolgáltatás, kívülről nem kaphatnak élelmiszert, vizet és áramot, tehát teljes sötétségbe borult a terület, ahol az információkhoz való hozzáférés is nehezebb lesz, ráadásul a kórházak tartalék generátorai sem bírják néhány napnál tovább. Ezen kívül azt is megtudjuk, hogy az izraeli csapások miatt eddig 1000 palesztin hunyt el és 260 ezren voltak kénytelenek elhagyni a lakhelyüket. Recep Tayyip Erdoğan török elnököt is idézik, aki aránytalannak nevezte a Hamász ellen indított izraeli válaszcsapást, amely szerinte felért egy mészárlással és az elfajult konfliktus megsértette a háború erkölcsiségének elveit. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszternek az ENSZ illetékeseivel folytatott tárgyalásait is megemlítik, amelyek célja a palesztin menekültek megsegítése és a veszélyes humanitárius helyzet kezelése. Az egyik hosszabb cikkükben, ami semleges módon mutatja be az eseményeket, arra is felhívják a figyelmet, hogy névtelenséget kérő egyiptomi tisztviselők előre figyelmeztették az izraeli vezetést, hogy készül valami az ország ellen, de az Netanjahuval az élen közömbösen reagált.
Az október 11-én publikált cikkekben azt is részletesen bemutatták, hogy kik váltak a palesztin terrorszervezet túszaivá, rámutatva, hogy nemtől és kortól függetlenül bárkit elhurcoltak, beleértve egy nyugdíjas tanárnőt, kisgyerekes szülőket vagy fesztiválozó turistákat. Az Index palesztin-izraeli konfliktusról szóló cikkeinek október 11-i mérlegét tekintve összesen 44 anyagot írtak a témában, amelyeknek körülbelül a fele inkább az Izraellel való rokonszenvezés felé orientálja a portál olvasótáborát, ugyanakkor 21 semleges hangvételű cikket is találunk, s emellett már 3 olyat is, amelyek a palesztin fél iránti szolidaritást mozdíthatják elő.
Október 12-én egy olyan cikkel folytatták a téma tárgyalását, ami szintén az izraeliekkel való együttérzést növeli. Bár a címben Benjamin Netanjahut idézve azzal indítanak, hogy „a Hamász minden tagja halott ember”, felsorakoztatják a pontos okokat is. Az izraeli miniszterelnök azzal érvelt, hogy kegyetlenség tekintetében a palesztin terrorszervezet tagjai még a rettegett Iszlám Államot is túllicitálták, Joáv Gallant védelmi miniszter pedig hozzátette, hogy „Izraelt a világ történetének legnagyobb terrortámadása érte, és 1945 óta nem történt ilyen a zsidó néppel, mint most”. Abban a cikkben, ahol beharangozzák, hogy Izrael minden idők legbrutálisabb támadását indítja el, olyan érvek és adatok szerepelnek, amelyek legitimálják a készülő katonai fellépést. Gilad Erdant, az ország ENSZ-nagykövetét is idézik, aki úgy fogalmazott, hogy „a vademberekkel való érvelés kora lejárt”.
Az október 12-én percről-percre frissülő híradások között arról is beszámolt az Index, hogy az osztrák hatóságok nem engedélyezték az előző nap este Bécs belvárosában tervezett palesztinpárti szimpátiatüntetést, ennek ellenére mégis több száz tüntető gyűlt össze, a helyzet pedig pattanásig feszült, ami kissé negatívabb színben tünteti fel a palesztin felet. Ezt csak fokozza a következő rövid hír, amely a Hamász áldozatainak izraeli temetéséről szól, ráadásul azt is megtudhatjuk, hogy a palesztin szervezet fegyveresei egy ISIS-zászlót hagytak hátra az általuk feldúlt Szufa kibucban. A hírfolyamból az is kiderül, hogy kegyetlenül megkínzott izraeliek holttestére bukkantak, akiken soha nem látott brutalitás nyomait vélték felfedezni. Jichák Herzog izraeli elnököt is idézik, aki leszögezte, hogy „Izrael a világ egyik legkegyetlenebb ellenségével áll szemben”. Mindez arra utal, hogy egyre több olyan hír jelent meg a portálon, amelyek nem pusztán az izraeli fél iránti szimpátiát növelik, de kifejezetten negatív képet mutatnak a palesztin félről. Ugyanakkor elvétve az Izrael felelősségét firtató cikkeket is találunk, például kiderül, hogy Egyiptom hiába figyelmeztette napokkal korábban a közel-keleti államot egy lehetséges nagyszabású támadásra, ráadásul az izraeli hírszerzés kudarcát is tükrözik a történtek.
Ezt követően arról is értesülhetünk, hogy milyen elkeserítő körülmények uralkodnak a humanitárius válságba sodródott Gázai övezetben, ahol az élelmiszer-, a víz- és az áramhiány miatt már több százezren kényszerültek lakóhelyük elhagyására, miközben 1200 palesztin hunyt el az izraeli légicsapásokban, ezért a Vöröskereszt is attól tart, hogy „a gázai kórházak hullaházakká változhatnak az áramellátás ingadozása vagy megszűnése miatt”. A palesztinok iránti együttérzésre ösztönöz az a hír is, ahol az idézett ENSZ-szakértők ugyan mindkét fél bűneit elítélik, de mégis Izrael vonatkozásában használnak erőteljesebb kifejezéseket, például a palesztinok éheztetését az emberiesség elleni szándékos bűncselekményként könyvelik el. A hírekből azt is megtudhatjuk, hogy Irán külügyminisztere népirtásnak minősítette a Gázában történteket, úgy interpretálva az eseményeket, hogy a cionisták nemcsak a Hamász, hanem minden palesztin ellen harcolnak. Mint láthatjuk, ezek a hírek inkább a palesztinok iránti rokonszenv táplálására alkalmasak és csökkentik az Izrael iránti szimpátiát.
A korábbi napok mérlegéhez képest, az október 12-én megjelent 57 híradás között 19 semleges hangvételű cikket találunk, amelyek mindkét fél álláspontját vagy veszteségeit bemutatják. Az Izrael iránt szimpátiát ébresztő írások száma viszonylag most is magas volt: 20 ilyen cikkről beszélhetünk, ugyanakkor összességében már jóval vegyesebb képet mutat a hangvételük, hiszen 8 inkább a palesztinok iránti rokonszenvet fokozhatja, de elkülöníthetünk 5-5 olyan hírt is, amelyek kifejezetten negatív színben ábrázolják vagy a palesztin, vagy pedig az izraeli felet.
Október 13-án az Index egy olyan hírrel kezdte a palesztin-izraeli konfliktus aktuális fejleményeinek bemutatását, ahol összegezték az izraeli hírszerzés mulasztásait, amelyek a Hamász eredményes támadásához vezettek. Napvilágot látott egy olyan cikk is, ahol ismertették annak a szűk körű, alig 620 fős közvélemény-kutatásnak az eredményét, amely arra irányult, hogy feltárja a Hamász támadásának izraeli felelőseit. A válaszadók többsége a Netanjahu-kormány kudarcaként értékelte a történteket és a politikai vezetés felelősségét hangoztatta. Izrael kedvező megítélését az a cikk sem segítette elő, mely bemutatta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontját a Gázai övezet északi területeinek kiürítéséről, ami lehetetlenné teszi a súlyosan sérült vagy beteg palesztinok kimenekítését. Október 13-án kijött egy olyan cikk is, ami részletesen összefoglalja az izraeli válaszcsapás által érintett gázai részeken élők rettenetes körülményeit, beleértve a határok lezárását, a víz-, áram- és élelmiszerhiányt, a kórházak és a temetők túlzsúfoltságát, nem beszélve a másfélezer palesztin áldozatról és a több mint 6000 sérültről. Mindez kedvezőtlen képet rajzol a terroristákkal küzdő közel-keleti államról.
Ezt követően Orbán Viktor Kossuth Rádiónak adott interjújának vonatkozó részeit is ismertették. A magyar miniszterelnök lándzsát tört a terrorizmus elleni fellépés mellett, hangsúlyozva Magyarország és Izrael szövetségét. A kormányfő megemlítette a palesztinokkal kapcsolatos európai szimpátiatüntetéseket is, amiket a terroristák melletti kiállásként interpretált, majd közölte, hogy Magyarországon nem engedélyeznek hasonló megmozdulásokat, mert azok a terrorizmus melegágyai, tehát ebből a cikkből is Izrael kerül ki pozitívabb színben. Ezzel ellentétben abban a híradásban, amely arról szól, hogy Izrael elrendelte a Gázai övezet északi részének evakuálását, megint a palesztinok felé billen a szimpátia mérlegének nyelve, mivel mindössze 24 órát adtak az 1,1 millió lakosnak a terület elhagyására. Stéphane Dujarric, az ENSZ főtitkárának szóvivője egyenesen embertelennek nevezte az izraeli hadsereg utasítását.
Egy másik cikkben Vlagyimir Putyin orosz elnök szerepét boncolgatják a palesztin-izraeli konfliktus ismételt aktiválásában. Olyan olvasattal találkozhatunk, miszerint Putyin Iránt és a Hamászt használta fel a céljaira, hogy elterelje Amerika figyelmét Ukrajna támogatásáról. Ez a narratíva egyértelműen Izrael megítélésének kedvez. Az Index hírül adta egy nyolcéves izraeli kislány meggyilkolását is, akivel a Hamász fegyveresei végeztek. A gyászoló apa úgy vélte, hogy a halál áldás volt gyermeke számára azokhoz a szörnyűségekhez képest, amelyek szerinte a terroristák foglyaként vagy túszaként vártak volna rá. A megrázó cikk egyébként korhatáros besorolású tartalomként szerepel, és rendkívül megrendítően ábrázolja az izraeli áldozatok helyzetét, kidomborítva a Hamász tagjainak kegyetlenségét.
Október 13-án, pénteken a hírportál arról is tájékoztatta olvasóit, hogy a Momentum elnöke, Gelencsér Ferenc levélben fordult az országgyűlési csoport elnökéhez, Fónagy Jánoshoz, hogy az Országház épületét is megvilágítsák az izraeli zászló színeivel, hogy Magyarország ezzel is nyíltan kifejezze Izrael támogatását. A vizsgált napon az Izraelt ért támadással kapcsolatos cikkek közé bekerült egy „kakukktojás” is, amelynek semmi köze a tárgyalt konfliktushoz, hiszen egy keresztény pakisztáni szépségkirálynő történetét mutatja be, akit a hasonló megmérettetéseket egyébként sem támogató ázsiai ország a vallása miatt sem fogad el szívesen a saját képviseletében.
Ami az október 13-án megjelent cikkeket illeti, a korábbi napokhoz képest kevesebb, mindössze 18 írást publikáltak, de ezek általában hosszabb terjedelműek voltak és nem követték le szinte percről percre az eseményeket. A cikkek közül 7 semlegesebb hangvételű volt, 3 Izrael iránti szimpátiát keltett inkább, másik 3 a palesztinok iránti együttérzést fokozhatta, 3 negatívabban ábrázolta Izraelt és 2 olyat is találunk, amelyek viszont a palesztin felet tüntették fel kedvezőtlen színben.
Október 14-én az Index egy külön cikk erejéig részletesen foglalkozott a világ több pontján megszervezett Hamász-párti és Izrael-ellenes tüntetésekkel. A címben rögtön azokat a félelmetes képsorokat emelték ki, melyeken jól látszik, hogyan tomboltak a terrorszervezet szimpatizánsai az utcákon, majd a feszült franciaországi helyzetre is kitértek, ahol Európa legnagyobb muszlim és zsidó közössége él együtt. A kapcsolódó hírek között felbukkant a nemrég visszavonult török futballista, Mesut Özil Instagram-posztja is, ami nagy port kavart világszerte, ugyanis a sportoló Palesztina szabadságáért és a háború leállításáért szólalt fel, de azzal vádolták, hogy egy kalap alá vette a Hamász terroristáit és a megtámadott Izraelt. A terrortámadást elszenvedett közel-keleti állam iránti együttérzés elmélyítésére alkalmas az a cikk is, ahol Regős Gáborra, a Makronóm Intézet vezető elemzőjére hivatkozva arról írnak, hogy az izraeli gazdaságra jelentős ütést mérhet az esetleg háborúvá eszkalálódó konfliktus. Ezen kívül abban a cikkben, ahol a Gázai övezetben végrehajtott első szárazföldi műveletről adnak hírt, beszámolnak olyan képekről is, amelyeken a Hamász által elégetett és lefejezett izraeli csecsemők láthatóak. A palesztin fél megítélését az a cikk sem helyezte kedvezőbb fénybe, melyben a Fidesz EP-képviselője, Gál Kinga nyilatkozata alapján arról írtak, hogy a Brüsszel által Palesztinának nyújtott 691 millió eurós támogatásból a Hamász is részesülhetett, amely bomba- és rakétagyártásra fordíthatta az uniós pénzeket.
Az Index egy olyan hírről is tájékoztatta olvasóit, ami viszont az Izraelről alkotott képet tolta negatív irányba, ugyanis kiderült, hogy az izraeli hadsereg által Libanon határánál indított tüzérségi csapás következtében elhunyt a Reuters egyik újságírója, Issam Abdallah és többen is megsérültek. A BBC pedig azt állította, hogy újságíróira fegyvert fogtak izraeli rendőrök Tel-Avivban és korlátozták őket a tudósítói tevékenységükben is. Az október 14-én közölt, rendkívül tartalmas hírfolyamban olvasható rövid cikkeket követően megjelentettek egy életrajzi anyagot a Hamász támadása mögött sejtett rejtélyes El Deif, vagyis Mohammed Diab Ibrahim al-Masri életéről, aki a terrorszervezet egyik vezetőjeként tervelhette ki az Izrael elleni terrortámadást. A cikk betekintést nyújt a Hamász történetébe, és enyhén szólva sem fest hízelgő képet a palesztin szervezetről.
Az Index október 14-én összesen 73cikket tett közzé a palesztin-izraeli konfliktus témakörében. Ezek közül a semleges hangvételűek száma a legmagasabb (26). Ezt követik az Izrael iránti szimpátiát tápláló írások (18), a palesztinok iránt rokonszenvet ébresztő anyagok (11), a palesztinok iránti ellenérzéseket megerősítő tartalmak (10), végül pedig az Izrael negatív megítéléséről tanúskodó cikkek, amelyekből ugyan csak 8 darabot találunk, de ezek száma és aránya már messze magasabb a vizsgált időszak első napjaiban tapasztaltaknál, amikor ilyen írások még nem is születtek.
A vizsgált periódus utolsó napján, vagyis október 15-én már egyre több olyan hír jelent meg az Index felületén, amelyek elősegíthették a palesztinok iránti együttérzést. A vasárnapi hírfolyam egyik rövid cikkében idézték az Egészségügyi Világszervezet (WHO) álláspontját, miszerint határozottan elítéli Izrael ismételt evakuációs parancsát, mert az gyakorlatilag felérhet egy halálos ítélettel a gázai kórházakban ápolt páciensek számára. Ezt követően azt is megírták, hogy az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy „igazi rémálom vár 50 ezer várandós nőre Gázában”, akik a szüléshez közeledve rendkívül nehéz helyzetben vannak, mert a gázai egészségügyi rendszer gyakorlatilag az összeomlás szélén áll. Idézik Joe Biden amerikai elnököt is, aki kijelentette, hogy a palesztinok túlnyomó többségének semmi köze a Hamász támadásaihoz, ráadásul ők maguk is szenvednek miattuk. A hosszabb cikkek esetében különösen jellemző volt a semleges hangvétel. A vizsgált periódus utolsó napján, október 15-én 55 hírt közöltek a palesztin-izraeli konfliktus kapcsán. Ezek közül 19 többnyire semleges hangvételű volt, különös tekintettel a hosszabb, elemző jellegű írásokra, míg a percről percre rovat rövid híreinél már nagyobb volt a szórás, ott a neutrálisabb tartalmakon kívül több olyat is olvashatunk, amelyek Izrael vagy a palesztin fél iránt keltenek szimpátiát. A nap folyamán megjelent 55 cikkből azonban több, összesen 23 nevezhető inkább Izraelt kedvezőbb színben feltüntető írásnak, míg 11 pedig a palesztinok megítélését javította.
Az október 9. és 15. közötti időszakban az első két-három nap cikkeit vizsgálva két főbb kategóriát lehetett elkülöníteni, mégpedig az Izraellel szimpatizáló és a semleges cikkek halmazát. Körülbelül a negyedik napon, vagyis október 12-én kezdett egyre árnyaltabbá válni az Index írásainak hangneme, ugyanis ekkortól már további három kategóriát is bevezethettünk a neutrális és az Izraelnek kedvezőbb cikkek mellett. Ettől a naptól számítva már olyan írásokat is olvashattunk a portálon, amelyek kifejezetten pozitív vagy negatív színben mutatták be a palesztin felet, miközben Izrael kapcsán is megjelent néhány olyan híradás, amelyek nem túl előnyös képet rajzoltak a terroristák ellen küzdő országról. Az Index cikkeit áttekintve nem mindig volt teljesen egyértelmű, hogy egy-egy írás melyik kategóriába sorolható be, mivel világosan látszik az a szándék, hogy pártatlanul tolmácsolják az újra fellángolt közel-keleti konfliktus drámai és tragikus eseményeit. További konklúzióként azt is megállapíthatjuk, hogy a sajtóban már maga a témaválasztás is nagymértékben orientálhatja az olvasókat az érintettek iránti szimpátia vagy éppen a negatív kép kialakításában. Az újságírók elsősorban azt veszik figyelembe, hogy milyen történések bírnak hírértékkel és kelthetik fel az olvasók érdeklődését, ezért azokról a fejleményekről számolnak be, melyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak. Semlegesebb hangvételű és tényszerű cikkek akkor keletkeznek, amikor az összes érintett fél álláspontját, helyzetét és veszteségeit nagyjából egyforma mértékben ismertetik, miközben a szerzők tartózkodnak az állásfoglalástól. Mindent egybevetve tehát kijelenthetjük, hogy a korábbi elemzésünkben vizsgált Telexhez viszonyítva az Index esetében inkább az Izrael iránt szimpátiát ébresztő cikkek kerültek enyhébb túlsúlyba, miközben írásaikban világosan tetten érhető a tényszerűség és a semlegesség melletti elkötelezettség is, ami arra enged következtetni, hogy a szóban forgó hírportál kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújt a palesztin-izraeli konfliktusról.