Brüsszelből és Washingtonból is támogatják a magyar médiumokat

Még december elején jelentette be az egyik legnagyobb hazai hírportál, a Telex.hu, hogy oktatótközpontot hoznak létre Telex Akadémia néven, ahol a média iránt érdeklődő fiatalok számára szeretnének képzéseket indítani. Az erről szóló cikkükből az is kiderült, hogy a projektet az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor – magyarul: Demokrácia, Emberi Jogok és Munkaügyek Hivatala) nevű szervezet támogatásával valósul meg. A DRL a washingtoni Külügyminisztérium egyik szerve, amely 740 ezer dollárral, azaz közel 300 millió forinttal járult hozzá a Telex Akadémia létrejöttéhez. 

Bár a portál azt állítja, hogy az amerikai kormányzati szervtől érkező pénzt teljes egészében az oktatóközpont beindítására fordítják, nem pedig a Telex szerkesztőségének működésére, az ügy mégis közéleti vitákat generált.

Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb politikai botránya ugyanis éppen abból kerekedett, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás korábbi miniszterelnök-jelöltje tavaly augusztusban a Magyar Hang egy podcastjában arról beszélt, hogyan kapott szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom pénzt az Egyesült Államokból a választási kampányban.

A korábban Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadójaként is dolgozó Korányi Dávid által vezetett Action for Democracy nevű szervezet a hírek szerint több milliárd forint támogatást kalapozott össze az Egyesült Államokban Orbán Viktor leváltására.

Míg Márki-Zay Péter semmi kivetnivalót nem lát a dologban, mivel állítása szerint az általa alapított civil mozgalmat támogatták külföldről, nem pedig a választáson induló ellenzéki pártokat, ezzel pedig nem követtek el jogsértést, addig a kormányoldal szerint tiltott pártfinanszírozás történt, amely az elmúlt 30 év legnagyobb politikai botránya. 

Ennek apropóján összegyűjtöttük, hogy az elmúlt években mely hazai médiumok kapcsán merültek fel kérdések a külföldi finanszírozás miatt. 

Rögtön itt van a Szabad Európa példája, amelyet az Egyesült Államok kormányzata hozott létre az adófizetők pénzéből még a hidegháború idején. Rádióként a sugárzását Magyarországon 1950-ban kezdte meg és egészen 1993-ig működött, majd 2020-ban bejelentették, hogy online formában ismét „visszatérnek” hazánkba, ahol egy hírportált indítottak ezen a néven. 

Bár nem a kormánytól, de amerikai befektetési alapokból származó pénz más magyar médiumokban is megtalálható. A Kreatív például még 2000-ben írt arról, hogy a Soros György alapítványa által támogatott Media Development Loan Fund (MDLF) 47 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Magyar Narancsot kiadó cégben. 

Ez az az amerikai befektetési alap egyébként, amely indulása után nem sokkal szintén beszállt a 444.hu finanszírozásába is. Ezt maga a portál jelentette be annak idején egy cikkében, amelyből azt írták, hogy az akkor már Media Development Investment Fund (MDIF) néven működő szervezet 20 százalékos tulajdonrészt vásárolt a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt-ben.

Nem csupán Washingtonban érzik azonban feladatuknak támogatni a magyar sajtó egy részét, Brüsszelből is érkezik pénz a hazai orgánumokhoz. A korábban az Indexen, majd a HVG-n működő Eurológus blog például az Európai Parlamenttől kapott pénzügyi támogatást, ahogy szintén az EP finanszírozza a 24.hu aloldalaként funkciónáló Europolit is, amely szintén uniós ügyekkel foglalkozik.

A 444-et is kiadó Magyar Jeti Zrt. egy másik kiadványát, a Lakmusz.hu tényellenőrző oldalt pedig az Európai Bizottság pénzeli részben. Ők nemrégiben számoltak be arról oldalukon, hogy újabb 30 hónapon át folytathatják a tevékenységüket ennek köszönhetően. 

Mint látható, a külföldi finanszírozás nem csupán a politikai szereplőkkel kapcsolatban vethető fel, ugyanakkor ennek megítélését mi az olvasókra bíznánk. Egy dolog azonban mindenképpen kihangsúlyozandó a médiatudatosság erősítése érdekében: minden esetben átláthatóvá kell tenni az ilyen viszonyokat.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin