A tavaly évben több nagy múltú újságot is megszüntettek vagy határozatlan időre felfüggesztették a kiadását, ráadásul a talpon maradók lapeladási is jelentősen visszaestek az egy évvel korábbihoz képest.
A 2022-es esztendő minden bizonnyal a magyar médiapiac egyik legsötétebb évének tekinthető. A háború okozta infláció, valamint a kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt ugyanis a médiavállalatok sorra jelentették be, hogy bizonytalan időre felfüggesztik, vagy végleg beszüntetik egyes nyomtatott lapok kiadását.
Áprilisban először a FourFourTwo című futballmagazin magyar nyelvű kiadásáról derült ki, hogy végleg lekerül a standokról. Nyáron aztán a Mediaworks jelentette be, hogy megszűnik a Világgazdaság, valamint a Figyelő című lapok nyomtatott kiadása. A Széles Gábor üzletember tulajdonában lévő Magyar Hírlap napilap print verzióját szintén felfüggesztették, ahogy a 168 Órát kiadó Michaeli, Schwartz & Brit Média Holding Zrt. is hasonló döntésre kényszerült az energia-, valamint a papír árának drasztikus emelkedése miatt.
A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (MATESZ) tavalyi évről szóló jelentéséből azonban az is kiolvasható, hogy a talpon maradó lapokat sem kímélte a gazdasági helyzet. A magyar lappiacon ugyanis brutális példányszám-csökkenés volt tapasztalható az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Bár a bulvárlapok eladási számai még mindig jelentősnek mondhatóak a komolyabb, közéleti újságokéhoz képest, ugyanakkor a legnagyobb visszaesés éppen ebben a szegmensben volt leginkább tapasztalható. A Central Médiacsoporthoz tartozó Story 23, míg a Best 26,4 százalékot esett az egy évvel ezelőtti lapeladásaihoz képest. A Ringier Axel Springer Magyarországhoz tartozó Blikk 14,8 százalékot, míg a Mediaworks által kiadott Bors 19,4 százalékos visszaesést produkált.
Az úgymond “komoly” lapokból is kevesebb fogyott 2022 év végén, mint egy évvel korábban: a HVG a maga 24427 eladott példányával még piacvezetőnek számít, ugyanakkor 2021 azonos időszakában ez a szám még 25809 volt, így itt is egy 5,4 százalékos visszaesésről lehet beszámolni. 6 százalékot esett a Magyar Demokrata is, ők 2021-ben még 7500 átlagos eladott példányszámmal rendelkeztek, 2022 év végére ez már csupán 7051 volt. A print Forbes eladásai szintén csökkentek 10,7 százalékkal, a nyomtatott lapot átlagosan 13843 példányban vitték tavaly, míg korábban ez a szám 15510 volt. A Népszava szintén jelentős, 12,6 százalékos visszaesést könyvelhetett el, a baloldali napilapból 2022 év végén átlagosan 13110 példány kelt el, 2021-ben azonban még 15 ezret adtak el belőle.
Bár több jelentős közéleti orgánum, többek között a Magyar Hang sem auditáltatja magát a MATESZ-nél, az ő eladásaik szintén visszaestek egy év alatt a saját bevallásuk szerint. Míg 2021-ben átlagban 11461 fogyott a kormánykritikus hetilapból, addig 2022-ben ez már csak 10760 volt, ez pedig 6,1 százalékos példányszám-csökkenést jelent.
Nem csak a válság a baj
A nyomtatott lapok példányszámainak csökkenése azonban nem újkeletű jelenség. Bár a jelentősebb mértékű visszaesések mindig összefüggnek a gazdaság állapotával (2008-as világgazdasági válság, 2020-as COVID-válság, most a háború okozta inflációs helyzet), a médiafogyasztási szokások megváltozása is szerepet játszik abban, hogy egyre kevesebb print újságot vásárolnak az emberek: az okoseszközök egyre szélesebb körű megjelenése miatt ugyanis világszerte az “ingyenes”, online orgánumok felé fordul a hírfogyasztó közönség. Ráadásul a nyomtatott napilapokkal szemben ezek a médiumok nem csupán olcsóbbak, de gyorsabbak is, hiszen néhány perccel vagy órával később már hozzá lehet férni az információkhoz az interneten, nem kell arra várni, hogy másnap reggel az újságárus standokra kerüljön a friss lapszámból, hogy az olvasó abból tájékozódjon a világ eseményeiről.
