Elemeztük a március 9-i, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő által tartott kormányinfót. A kormányinfón a hazai sajtótermékek egy-egy képviselői kérdezhetik – jellemzően Gulyás Gergelyt – a heti kormányülés eredményéről és az egyéb felmerülő témák kapcsán a kormány álláspontjáról. Korábban többször is elvégeztük ezt a feladatot.
Ezúttal is kíváncsiak voltunk arra, hogy a kormányinfón a kormánykritikus vagy a kormánypárti újságírók dominálnak. A kétórás kormányinfó elemzését követően az alábbi megállapításokat tehetjük:
- Összesen 19 újságíró 77 kérdést tett fel, egy újságíró tehát átlagban 4 kérdést tett fel
- Amíg 11 kormánypárti újságíró 37 kérdést, addig 8 kormánykritikus újságíró 40 kérdést tett fel: a kérdések 52 százalékát tehát kormánykritikus újságírók tették fel. Ez jelentősen kiegyenlített állapot a korábbi eredményekhez képest.
- Amíg egy kormánypárti újságíró átlagosan 3,5 kérdést tesz fel, addig egy kormánykritikus újságíró 5 kérdést.
- Egy kormánykritikus újságíró átlagosan 1 perc 40 másodpercet kérdez, míg egy kormánypárti újságíró 1 perc 15 másodpercet
Megvizsgáltuk azt is, hogy melyek voltak a kormánypárti, és kormánykritikus újságírók által leginkább pedzegetett témák. A kormánypárti újságírók nagyon széttartóan kérdeztek, nem volt olyan téma, ami körül csoportosultak volna. Legtöbbször (mindössze 5 alkalommal) a gyermekvédelmi törvényről kérdeztek.
A kormánykritikus újságírók esetén azokat a témákat vizsgáltuk, amik háromnál többször kerültek elő. A leggyakrabban vizsgált téma (10 db) a svéd-finn NATO csatlakozás kérdése volt, de a Magyar Orvosi Kamarai tagságról is 7 kérdést tettek fel Gulyás Gergelynek.
Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a március 9-i kormányinfón kiegyenlítettebbek voltak az erőviszonyok a korábbiakhoz képest. Az eddig vizsgált kormányinfókon döntően a kormánykritikus újságírók tettek fel kérdéseket, a kormányinfók jelentős százalékában az ő kérdéseik hangozhattak el.
