A 2022 óta tartó háború mögötti problémakörnek és az interjúkészítő újságíró szerepének félreértéséről tett tanúbizonyságot Vörös Szabolcs, aki – miután exkluzív interjút készített Válasz Online számára Zelenszkij elnökkel – különböző fórumokon kényszerült arra, hogy kimagyarázza cikkének hiányosságait. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy – mint arra korábban rámutattunk – a kárpátaljai magyarok sorsánál még érintőlegesen sem foglalkozott az újságíró. A Partizán című műsorban az erre vonatkozó kérdésre így felelt a Válasz Online újságírója: „egyszerűen vannak nagyobb ügyek”. Ami persze a magyar kisebbséggel kapcsolatban igaz, ám az agresszív ukrán nacionalizmus tekintetben aligha tekinthető marginálisnak.
A Gulyás Márton kérdéseire adott válaszokból, az összefüggések felrajzolásából egyértelműen az derült ki, hogy Vörös Szabolcs nincs tisztában azzal a rendkívüli tehertétellel, amivel az ukrán nacionalizmus megnyomorítja az országban élő népek, s köztük maguknak az ukránoknak is az életét, ahogy nincs tisztában azzal sem, hogy a Kelet-Európában fellángolt sovén indulatok milyen sok nehezen kezelhető feszültséget generálnak a jellemzően vegyes etnikumú országokban, illetve országok között, s végső soron azzal sincs tisztában, hogy az erőszakos ukrán nemzetépítés nagymértékben járult hozzá a donbaszi polgárháború kirobbanásához, amelyre kiváltó okként hivatkozott az orosz vezetés a háború megindításakor.
Vörös a Partizánnak adott magyarázkodásában előbb azt állította, hogy egyszerűen időhiány miatt nem tudott rákérdezni a kárpátaljai magyarok sorsával kapcsolatos problémákra, majd arról beszélt – a kérdést egész kontextusát félreértve –, hogy a magyar–ukrán államközi viszony bonyolult és feszültségekkel terhelt kibontásra nem volt lehetősége. (Hiszen a probléma csak másodlagosan lett Kijev és Budapest vitája, elsődlegesen mégiscsak az ukrán beolvasztási törekvések és a kisebbségek önazonosság-megőrzésének szándékából eredő konfliktus.) Végezetül arról beszélt, hogy mérlegelnie kellett, mik azok az ügyek, amelyek egy globális jelentőségű (?) politikai interjúban prioritást élveznek. Úgy fogalmazott, hogy a háború kimenetele, Ukrajna jövője és a nemzetközi szövetségi viszonyok kérdéseihez képest a kárpátaljai magyarok témája nem elég világsajtó-kompatibilis. Majd hozzátette: „egyszerűen vannak nagyobb ügyek”. Ha azonban megnézzük, hogyan alakult a magyar kisebbség sorsa Ukrajnában, azt látjuk, hogy az ottani magyarságra nehezedő egyre nagyobb presszió párhuzamosan haladt az Ukrajnában élő egyéb kisebbségekre nehezedő teherrel.
Ukrajna jelentősen megkurtítja az országban élő orosz lakosság nyelvhasználatának jogait, az állampolgárai jelentős része számára vonatkoztatási kereteket jelentő orosz ortodox egyház működését erősen korlátozza. Az oroszellenes intézkedések nemzetközi jelentőségét tükrözi, hogy Moszkva számos alkalommal tiltakozott az ukránosítási törekvések ellen. A napokban az angol nyelvű Russia Todaynek adott nagyinterjút Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki elmondta, hogy a 2022. februárjában folytatott tárgyalásoknak egyik központi témája volt az, hogy kapja vissza jogait az orosz nyelv és az orosz pravoszláv egyház, hiszen mégiscsak elképzelhetetlen, hogy „Izraelben szabad az arab, Palesztinában szabad az újhéber, de Ukrajnában tilos az orosz nyelv, amelyet a lakosság háromnegyede beszél” – fogalmazott az elnöki tanácsadó.
Azt is érdemes látni, hogy nem csekély szerepe volt az ukrán nacionalizmusnak abban, hogy a Donbaszban elmérgesedett a többség is a kisebbség viszonya. Ukrajna végül katonai eszközökkel lépett fel az autonómiára vágyó ukrán állampolgárok ellen, s az autonómia-törekvések kategorikus elutasításával vállalta azt a kockázatot is, hogy orosz-ukrán háborús konfliktussá szélesedik a Donbaszban zajló polgárháború. Az említett Megyinszkij-interjúban az elnöki tanácsadó emlékeztetett arra, hogy a két donbaszi szakadár „népköztársaság” a minszki tárgyalások révén visszatérhetett volna Ukrajnába, amennyiben megkapják azt a lehetőséget, hogy elnöki kinevezett helyett maguk válasszanak kormányzót.
Ebben a kontextusban van értelme arról beszélni, hogyan romlott a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete. Az Ukrajnában hatalomra jutott politikai közösség 2014-es győzelme után hatályon kívül helyezte az állami nyelvpolitikáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy azokon a településeken és régiókban, ahol egy adott nyelvi közösség aránya eléri a 10 százalékot, úgy annak a közösségnek a nyelve is hivatalossá válik. A helyzet a 2017-ben Ukrajnában elfogadott oktatási törvény nyomán tovább romlott, hiszen az új jogszabályerőteljesen beszűkítette a magyar kisebbség lehetőségeit.
A törvény kimondja, hogy az 5. osztálytól kezdve a tantárgyak egy részét (évről évre növekvő arányban) államnyelven (tehát ukránul) kell oktatni. Leszögezhetjük: az országban élő kisebbségek elnyomása – szemben Vörös Szabolcs álláspontjával – igenis nagy jelentőségű kérdés, annak igenis helye van egy olyan interjúban, amely a háború kimenetelét, Ukrajna jövőjét és a nemzetközi szövetségi viszonyainak kérdéseit taglalja. Különösen akkor tarthatjuk fontosnak e kérdéseket, ha tisztában vagyunk azzal, hogy Ukrajna abba az Európai Unióba törekszik, amelybe nem szoktak beengedni a nemzeti, etnikai, vallási kisebbségekkel szemben türelmetlen, soviniszta rezsimeket, olyan országokat meg kivált nem, amelyeknek rendezetlen vitája van szomszédaival? És persze mindeközben azt is joggal feltételezhetjük, hogy a háborút lezárni aligha lesz lehetséges az ukrajnai orosz lakosság (és persze a többi Ukrajnában élő nemzetiség) jogainak megnyugtató rendezése nélkül.
Ez azon túlmenően is komoly súlyt és szimbolikus értéket ad a problémakörnek, mindamellett, hogy magyar újságíróként szakmai kötelessége lett volna Vörösnek, hogy megragadva az interjú nyújtotta lehetőséggel, erről is kérdezze Zelenszkijt, ne csak a számos külföldi interjúból már jól ismert panelek mentén haladjon, azzal adva csak lokális színt a beszélgetésnek, hogy megemlíti azt a nem túl eredeti tényt, hogy Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij eltérően vélekedik a konfliktus megoldásának mikéntjéről.