A Budavári Palota „A” szárnyának rekonstrukciója leáll. A kivitelező ZÁÉV-nek szeptember végéig le kell vonulnia a munkaterületről, miközben a kormány még mindig vizsgálja a teljes Nemzeti Hauszmann Program jövőjét.
A kormány szerint az előző kabinet olyan szerződést kötött, amelyhez nem biztosított elegendő fedezetet, a jelenlegi megrendelés pedig amúgy is kifut; új közbeszerzés jön, és a beruházás később folytatódhat.
A jobboldali sajtó egy része viszont már most a történelmi újjáépítés leállításáról, félbehagyott világörökségről és a Tisza-kormány első „torzójáról” ír.

A Telex és a HVG viszonylag száraz címet választott. Mindkettő lényegében azt írta: a kormány leállítja a budavári palota újjáépítését, és új közbeszerzést ír ki. A szövegekben részletesen szerepel a minisztérium magyarázata is. A Tisza-kormány már június végén teljes körű felülvizsgálatot rendelt el a Nemzeti Hauszmann Programról, amelynek határideje szeptember 30. Ez nemcsak az építkezéseket, hanem a vállalkozói szerződéseket, az engedélyezési rendszert, a későbbi funkciókat és az állami intézmények várbeli elhelyezését is érinti. A minisztérium szerint ráadásul a most kifutó szerződés problémája már az előző kormány alatt kialakult, mert a szükséges fedezet nem állt rendelkezésre, és a kivitelező már akkor akadályközlést tett.
A Világgazdaság viszont egészen más hangnemet választott. Már az első nagy cikk címe úgy szólt: „Hivatalos: a Tisza-kormány leállítja a budai várpalota történelmi újjáépítését, Mészáros Lőrinc újabb cégével szakítanak”. Egy nappal később már „a Tisza-kormány első torzójáról” írt, és fotógalérián mutatta meg a félbehagyott építkezést. A felütés szerint „magyarok tömegeit sokkolta” a döntés, és a palota sorsa „túlmutat önmagán”. Ez már jóval több, mint az a tényszerű állítás, hogy a kivitelezés egy adott üteme leáll. A történet itt a kulturális örökség félbehagyásáról, egy történelmi helyreállítás megtöréséről és egy korábbi kormányzati vállalás feladásáról szól.
A minisztérium új közbeszerzést ígér, a teljes Hauszmann Program felülvizsgálata pedig még le sem zárult. Ettől persze az is teljesen valós kockázat, hogy az új közbeszerzés hónapokig elhúzódik, az eredeti tervek egy része eltűnik, vagy a beruházás kisebb léptékben folytatódik. De a „torzó” már a végállapotot nevezi meg akkor, amikor a folyamat még tart.
A Magyar Nemzet még egy lépéssel tovább ment, és az ügyet közvetlenül Magyar Péter hitelességéhez kötötte. A cím szerint „Magyar Péter újabb ígérete bizonyult hamisnak”, mert korábban azt mondta, hogy a kormány nem hagy torzókat maga után, a már megkezdett építkezéseket pedig költséghatékonyan befejezik.
Ez erős keret, de van tényszerű alapja. Magyar valóban azt mondta korábban, hogy áttekintik a várbeli beruházásokat, de félbehagyott épületeket nem szeretnének hátrahagyni.

Az Origo hasonlóan a „történelmi újjáépítés leállítását” tette a középpontba. A cikk persze közli a minisztériumi magyarázatot is, köztük azt, hogy új közbeszerzés várható, de a címben már kész tényként jelenik meg, hogy a Tisza-kormány leállította a palota történelmi rekonstrukcióját.
A Budapesti Városvédő Egyesület nyílt levélben figyelmeztette Vitézy Dávidot, hogy a már elkészült szerkezetek súlyosan károsodhatnak, ha az épületet a tél előtt nem védik meg megfelelően. Az egyesület elnöke egyetért azzal, hogy a funkciót és a költségeket újra kell gondolni, de szerinte „végzetes hiba” lenne úgy leállni, hogy a tető és a történeti falak csapadék- és fagyvédelem nélkül maradnak.
A Nemzeti Hauszmann Program saját bemutatkozása szerint a Budavári Palotanegyed „újjászületésének” projektje, amelynek célja a második világháború után elpusztított vagy átalakított századfordulós állapot részleges helyreállítása. Már elkészült a Szent István-terem, a Lovarda, a Főőrség, a Csikós udvar és több más rekonstrukció, miközben a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása még folyamatban van. A program saját nyelvezete eleve történelmi jóvátételként és nemzeti örökségként írja le a beruházást. Ezért amikor valaki azt írja, hogy „leáll a történelmi újjáépítés”, az nem egyszerű építőipari megfogalmazás. Átveszi a program saját önértelmezését is.