Mi Hazánk – a választás egyik nyertese lett a mainstream média kirekesztettje

Természetes, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt a média leginkább a két nagy tömbbel, a Fidesz-KDNP-vel és az Egységben Magyarországért nevű ellenzéki formációval foglalkozott. Ezek után sokan meglepődtek azon, hogy bejutott az országgyűlésbe a Mi Hazánk Mozgalom. Előrevetítve: nem meglepő, hiszen a kormánypárti és kormánykritikus sajtótermékek is -a választási eredményekhez képest- aránytalanul keveset írtak a Mi Hazánk Mozgalomról a többi, két nagy tömbön kívüli pártokhoz képest.

A választást megelőző 3 hónapot, 2022. január 1. és április 2. közötti foglaló időszakot elemeztük abból a szempontból, hogy a két nagy tömbön kívüli, országos pártlistát állított négy párttal (Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Megoldás Mozgalom, Normális Élet Pártja) mekkora mennyiségben foglalkoztak a hazai sajtótermékek. A két nagy tömböt azért nem vizsgáltuk, mert az ő tevékenységükről maradéktalanul beszámolt a hazai sajtó: szinte minden rezdülésükről, kijelentésükről, levegővételükről olvasni lehetett a hírportálokon.

Adatgyűjtésünk alapját a tagelemzés módszertana, valamint a címekben és leadekben fellehető kulcsszavak vizsgálata jelentette. A vizsgált sajtótermékek csoportja a kormánypártinak tartott Origo, Magyar Nemzet, Mandiner, Pesti Srácok és a hirado.hu, valamint a kormánykritikusnak tartott Index, Telex, 444.hu, 24.hu és a HVG.

A kormánykritikus sajtó többet foglalkozott a négy kisebb párttal

A vizsgált időszakban összesen 415 cikk született a négy pártról. A cikkek 70 százalékát a kormánykritikus sajtó, míg 30 százalékát a kormánypárti sajtó írta. A legtöbb cikk (158) a Gattyán György által alapított Megoldás Mozgalomról íródott, a cikkek 29 százaléka a Magyar Kétfarkú Kutya Pártról szólt, a Mi Hazánk Mozgalomról pedig a vizsgált cikkek 21 százaléka íródott. A legkevesebb cikket Gődény György pártjáról, a Normális Élet Pártjáról írt a 10 sajtótermék. A kormánykritikus és kormánypárti sajtótermékek nagyjából hasonló arányban számoltak be az egyes pártokról. Érdemes hozzátenni, hogy a Megoldás Mozgalom nagy valószínűséggel azért kapott ekkora figyelmet a többi párthoz képest, mert a vizsgált időszakban jegyezték be (január negyedikén), valamint Gattyán pártjának szokatlan jelöltjei (Détári Lajos, VV Tommyboy, Janicsák Ferenc) vagy támogatói (pl. Ronaldinho) felkeltették a sajtó figyelmét.

A kormánykritikus sajtó arányos, a kormánypárti sajtó aránytalan mértékben ír a négy kisebb pártról

Érdemes foglalkozni azzal is, hogy a kormánypárti és kormánykritikus sajtótermékek csoportokon belül az egyes sajtótermékek milyen arányban írtak a pártokról. Azt látjuk, hogy a kormánykritikus hírportálok egymáshoz viszonyítva arányos mértékben írtak a négy pártról. Azonban a kormánypárti hírportálok esetén a Mandiner aránytalanul sokat írt a négy pártról a többi négy kormánypárti hírportálhoz képest: míg a Mandiner a cikkek 46 százalékát, az Origo a cikkek 3 százalékát írta. A Mandiner a kormánykritikus hírportálokhoz hasonló arányban foglalkozott a négy párttal.

Két példa: Mandiner és HVG

Egyedül a Mandiner foglalkozott -a választási eredményekkel megfelelő arányban- a Mi Hazánkkal (a cikkeik 35 százaléka), míg a HVG még a Normális Élet Pártja körüli történéseket is fontosabbnak tartotta bemutatni, mint a Mi Hazánkét (a cikkeik 8,5 százaléka íródott a Mi Hazánkról).

Valós támogatottság és sajtóbéli reprezentáció

Érdemes összehasonlítani a négy párt valós támogatottságát, azaz az április 3-án elért szavazatok egymáshoz viszonyított arányát, és a négy párt sajtóbéli reprezentációjának az egymáshoz viszonyított arányát. Ebből ugyanis kiderülhet, hogy a sajtó ugyanolyan mértékben foglalkozott-e a pártokkal, mint amekkora a támogatottságuk.

Összességében azt láthatjuk, hogy a pártok egymáshoz viszonyított valós támogatottsága a következő: Mi Hazánk Mozgalom (54%), Magyar Kétfarkú Kutya Párt (30%), Megoldás Mozgalom (10%), Normális Élet Pártja (6%). A sajtótermékek ehhez képest a Megoldás Mozgalommal majdnem négyszer többet foglalkoztak (a cikkek 38 százaléka róluk szólt), a Normális Élet Pártjával kétszer többet foglalkoztak mint a tényleges támogatottságuk (a cikkek 6 százaléka róluk szólt), a Kutyapárttal a valós támogatottságukhoz képest közel arányosan számoltak be (a cikkek 29 százaléka róluk szólt), míg a Mi Hazánk Mozgalommal jóval kevesebbet foglalkoztak a valós támogatottságnál (a cikkek 21 százaléka foglalkozott velük).

Jelentős szerepet játszhat ez abban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom bejutása sokakat meglepett. Az történt ugyanis, hogy a Mi Hazánkról kevésbé számolt be a sajtó, nem jutott el a választók szélesebb rétegeihez a párt közéleti jelenléte, munkája. Miután a párt bejutott az országgyűlésbe, a közvélemény meglepődött, mert nem érzékelhették a nyilvánosságban ilyen mértékben a párt támogatottságát. Sokan felrótták a Mi Hazánk Mozgalomnak, hogy valójában ők a Fidesz szatellitpártja. Ehhez képest érdemes megnézni, hogy mely sajtótermékek mennyi cikket írtak a nemzeti radikális pártról. Azt látjuk, hogy a kormánypártinak tartott Pesti Srácok, Magyar Nemzet és az Origo foglalkozott legkevesebbet a párttal, de a hirado.hu sem jár az élen a pártról született cikkek számában.

Összességében elmondható tehát, hogy a Mi Hazánk Mozgalommal kevesebbet foglalkoztak a hazai sajtóban, mint amekkora a párt valós támogatottsága. A Kutyapárttal nagyjából arányosan, míg a NÉP-nek és a MeMo-nak a valós támogatottságuknál jóval nagyobb mértékben számoltak be a sajtótermékek.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin