Milyen hatással volt a média az előválasztás első fordulójára? – médiatudatos politikai elemzés

A Transzparens Újságírásért Alapítványban arra vállalkoztunk, hogy a elemezzük a kiemelt közéleti eseményekkel kapcsolatos médiafolyamatokat és rámutassunk az egyes összefüggésekre, trendekre és hatásokra. Az elmúlt hónapok kiemelt közéleti eseménye az ellenzéki előválasztás, amellyel kapcsolatban eddig három elemzést tettünk közzé. Az előválasztást három szakaszra bontottuk és mindegyik szakaszban megvizsgáltuk, hogy a miniszterelnök-jelölteknek milyen a reprezentációja az adott médiumokban. A reprezentációt úgy mértük, hogy megszámoltuk, hogy összesen hány olyan cikket írt egy adott médium, amelyben említést tett valamelyik miniszterelnök-jelöltről, majd megnéztük, hogy ezen cikkek közül mennyit írtak az egyes aspiránsokról. Az első szakasz a jelöltállítási szakasz, amely július 23-a és augusztus 6-a között tartott; a második szakasz az aláírásgyűjtési szakasz augusztus 23-a és szeptember 6-a között; a harmadik szakasz pedig a kampányhajrá, amely végül egészen szeptember 28-ig tartott, hiszen az előzetes tervekhez képest később indult az előválasztás. A vizsgált médiumok a Telex, a 444.hu, a HVG, a Népszava, valamint a Nyugati Fény és az Alfahír. 

Az elemzésünk fő kiindulópontja az az egyszerű kvantitatív kérdés volt, hogy a nem kormánypártinak tartott médiumok hány alkalommal írtak egy-egy miniszterelnök-jelöltről. A vizsgált médiumokat egy része a legolvasottabb, széles körben véleményalakító potenciállal rendelkező közéleti online portálok köréből került ki (hvg.hu, 444.hu, telex.hu), míg mások inkább a kutatási eredmények diverzifikálása és egy érdekes jelenség illusztrálása céljából kerültek beválogatásra (alfahir.hu, nyugatifeny.hu). 

Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a kormánypártinak tartott médiumokkal. Az előző elemzéseinkben erre nem tértünk ki, hiszen a jobboldali sajtó attitűdje az előválasztáshoz nagyon hasonló volt: vagy nem számoltak be róla, vagy az előválasztás körüli ellentmondásokra, vitákra helyezték a hangsúlyt, ezzel is relativizálva az előválasztás, mint politikai akció sikerességét. Ez a hozzáállás végig kísérte az elmúlt heteket, így a kormánypártinak tartott médiumokat ebben az elemzésben is érintőlegesen fogom vizsgálni. A fő szempont a nem kormánypárti sajtóban végbement mozgások, tendenciák. Elemzésemben megvizsgálom, hogy vajon a vizsgált médiumokon megfigyelt tudatos vagy nem tudatos részrehajlásnak van-e hatása a választás kimenetelére. Ehhez fontos, hogy rögzítsük az első forduló végeredményét, hiszen ez az eddigi elemzéseinket is új megvilágításba helyezi. Dobrev Klára a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje nyerte az első fordulót, megelőzve Karácsony Gergelyt, Budapest főpolgármesterét. A verseny meglepetésszereplője Márki-Zay Péter, aki Jakab Pétert, a Jobbik elnökét megelőzve dobogós helyen végzett. Fekete-Győr András a Momentum Mozgalom miniszterelnök-jelöltje, pártja támogatottságát alulmúlva az utolsó helyen végzett, kevesebb szavazatot kapott, mint amennyi ajánlást gyűjtött.

Kutatások, mint médiamanipulációs eszközök

Az elemzésem bevezetéseként szeretném felhívni a figyelmet a magyar politika egyik régiúj csúcsfegyverére,  a közvéleménykutatásokra. Az ezzel foglalkozó  cégek vonatkozásában korábban is felmerült a tendenciózusság, mi több a részrehajlás vádja. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez nem egy kifejezetten a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz köthető eszköz: a 2019-es választás előtti hetekben olvashattuk, hogy Karácsony Gergelynek semmi esélye legyőzni Tarlós Istvánt, azonban az előválasztás alatt hétről hétre gyártódnak a különféle közvéleménykutatások, amelyek sokszor egymástól radikálisan más, hibahatárokon túlmenő eredményekre jutnak. 

Ezeket a kutatásokat a politikai szereplők örvendezve lebegtetik, hiszen ezzel szeretnék bizonyítani, hogy nekik van a legnagyobb esélyük a győzelemre. Bíznak abban, hogy a győzteshez húzás mechanizmusa (amely alapvetően a választások utáni méréseknél figyelhető meg) hatással lesz a választókra. 

Jó példa erre például Fekete-Győr András által az előválasztási kampány elején (július 29.) kiposztolt Závecz Research által készített kutatási eredmény, miszerint ő 12%-on áll és a „további jelöltek” összesen 5% alatti támogatottsággal rendelkeznek. Márki-Zay Péter, aki ebben a kutatásban is a „további jelöltek” kategóriába esett több, mint százezerrel több szavazatot szerzett a Momentum elnökénél. 

A kutatóintézetek erejét az előválasztási vitákkal elemzése kapcsán is bevetették a jelöltek. Míg a Závecz Research Dobrev Klárát hozta ki győztesnek az előválasztási vita után, addig a Publicus Intézet szerint a vitát nézők számára Karácsony Gergely volt a győztes. 

Az első forduló után a legiontosabb politikai kérdés az lett, hogy Márki-Zay Péter vagy Karácsony Gergely verheti-e meg az éllovas Dobrev Klárát. Hamar felmerült a kardinális kérdés: Vajon a különféle kutatóintézetek milyen mérést tettek közzé ezzel kapcsolatban? 

A Publicus kutatásának címe „Előválasztás: második fordulóban Karácsony az esélyesebb Márki-Zaynál – Dobrev ellenében”, míg a Magyar Hang az alábbi címmel hozta le az ezzel kapcsolatos Závecz kutatást: „Márki-Zay Péter a Závecznél is előzi Karácsony Gergelyt”. 

A Kutatóintézetek rendszeres és tendenciózus félremérései, nem beszélve esetleges részrehajlásukról az egész közvéleménykutató szakma presztízsének romlásához vezet. Vagy módszertanukat kellene javítani vagy önvizsgálatot tartani azzal kapcsolatban, hogy nem kerülnek-e szereptévesztésbe, feláldozva a politika oltárán tudományt.(A vendéglátós muzsikus szakma maximája, mely szerint az rendeli a nótát, aki a számlát fizeti,  nem kellene, hogy elfogadható legyen a közvéleménykutató szakmában). Félő, hogy ez  a folyamat erősödni fog a 2022-es választások előtt, sokan viccelnek azzal, hogy most meg tudjuk mondani, hogy milyen mérést fog közzé tenni április előtt a Nézőpont, a Závecz Research vagy a Népszava megbízásából a Publicus. 

Eddig eredmények

Az I. valamint a II. előválasztási időszakról szóló elemzésünkben bemutattuk, hogy Karácsony Gergely reprezentációja a Telex, 444.hu, HVG és Népszava orgánumokban messze felülmúlja a közvéleménykutatásokban mért támogatottságát és népszerűségét. A kutatásunkban azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes médiumok hányszor említik meg az adott miniszterelnök-jelöltet az összes olyan cikkhez képest, ahol a miniszterelnök-jelöltek kampányáról, tevékenységéről számolnak be. Az első két elemzés számai az alábbi infografikákon láthatóak: 

  1. szakasz

2. szakasz

Ha a Telex, a 444.hu, a Népszava és a HVG médiumokat vizsgáljuk és megnézzük, hogy átlagosan ez a három orgánum mennyit számolt be az egyes miniszterelnök-jelöltekről, megállapíthatjuk, hogy Karácsony Gergely reprezentációja az első és a második előválasztási időszak alatt négy százalékponttal nőtt, míg Dobrev Kláráé csupán egy százalékponttal (12-ről 13-ra). Az első időszakban Jakab Péter reprezentációja 16% volt a vizsgált médiumokban, ez azonban a második időszakra beszakadt, és 10% alá esett. Így a második időszakban már Fekete-Győr András reprezentációja is magasabb volt Jakab Péternél. A Momentum Mozgalom miniszterelnök-jelöltjének reprezentációja 3% ponttal magasabb volt ebben az időszakban, mint Jakab Péteré. 

Márki-Zay Péter az első két időszakban messze elmaradt a befutónak gondolt jelöltek mögött. Az első időszakban 6%-ban említették a civil miniszterelnök-jelöltet a vizsgált médiumok és ez a második időszakra sem változott sokat, a miniszterelnök-jelöltekről szóló cikkek csupán 7%-ban jelent meg Márki-Zay Péter. Ez lehet annak a hatása is, hogy a közvéleménykutatások messze esélytelennek mérték a kampány elején a hódmezővásárhelyi polgármestert, noha a különböző politikával és közélettel foglalkozó facebook csoportokban, amelyek természetesen nem számítanak reprezentatívnak, meglepően jól szerepelt Márki-Zay már ekkor is. A Partizán Társalgóban, amelyben talán nem túlzás azt feltételezni, hogy jellemzően ellenzéki és talán leginkább baloldali érzelmű emberek vannak többségben, az augusztus 12-én feltett „Kire szavaznál?” kérdésre Márki-Zay Péter durván 2700 szavazatott kapott, míg őt Karácsony Gergely 1000 szavazattal követte. Ez azt jelenti, hogy a politikát követő ellenzéki körökben megjelent egy erős szimpátia, amit a média vagy nem vett észre, vagy nem kívánt róla tudomást venni.  

Így történhetett az, hogy Márki-Zay Péternek a kevés médiareprezentáció ellenére is sikerült meglepő eredményt elérnie az ajánlásgyűjtések kapcsán. Habár Dobrev Klára és Karácsony Gergely is saját magát hozta ki győztesnek az ajánlásgyűjtési versenyben, az Országos Előválasztási Bizottság adatai szerint Karácsony Gergely gyűjtötte a legtöbb ajánlást, őt követte Dobrev és meglepetésként Márki-Zay Péter ért oda dobogóra, aki pár ezer darabbal többet gyűjtött Jakab Péternél. 

Az ajánlások száma jól mutatja a politikai szereplők mögötti aktivistahálózat erejét és szervezettséget. Ezért is volt meglepő, hogy Márki-Zay ilyen jó eredményt tudott elérni, hiszen mögötte nincs pártszervezet és az a civil egyesület, amelyik őt támogatja alapvetően önkéntes alapon működik. Felmerül a kérdés, hogy mi történt volna akkor, ha a politikus médiareprezentációja nem lett volna ilyen alacsony? Vajon több ajánlást gyűjtött volna? Ezekre a kérdésekre nem tudunk egzakt válaszokkal szolgálni, ugyanakkor elmondhatjuk azt, hogy mind a közvéleménykutatások, mind pedig a médiumok rosszul mérték fel Márki-Zay szerepét. Az az sokszor hangoztatott érv (vagy védekezés), miszerint arról írnak a médiumok, ami alapvetően érdekli az embereket itt egyértelműen megdőlt.

Az ajánlások száma jól mutatja a politikai szereplők mögötti aktivistahálózat erejét és szervezettséget. Ezért is volt meglepő, hogy Márki-Zay ilyen jó eredményt tudott elérni, hiszen mögötte nincs pártszervezet és az a civil egyesület, amelyik őt támogatja alapvetően önkéntes alapon működik. Felmerül a kérdés, hogy mi történt volna akkor, ha a politikus médiareprezentációja nem lett volna ilyen alacsony? Vajon több ajánlást gyűjtött volna? Ezekre a kérdésekre nem tudunk egzakt válaszokkal szolgálni, ugyanakkor elmondhatjuk azt, hogy mind a közvéleménykutatások, mind pedig a médiumok rosszul mérték fel Márki-Zay szerepét. Az az sokszor hangoztatott érv (vagy védekezés), miszerint arról írnak a médiumok, ami alapvetően érdekli az embereket itt egyértelműen megdőlt.

Itt kell megemlíteni, hogy az előválasztáson leadott ajánlások körül meglehetősen komoly félretájékoztatást lehetett megfigyelni az általunk jelenlegi elemzés-sorozatban is vizsgált Nyugati Fényben. A Nyugati Fény nem az Országos Előválasztási Bizottság hivatalos adataival tájékoztatta a közvéleményt, hanem Dobrev Klára facebook-oldalán közzétett 82 117 ajánlását vetette össze a többi jelölt hivatalos számaival. Címükben tudatosan kihagyták Márki-Zay Pétert is, pedig ő több ajánlást gyűjtött, mint Jakab Péter. Ennek egyértelműen politikai okai voltak, hiszen az ajánlásgyűjtés körüli számmisztika, a közvéleménykutatásokhoz hasonlóan a politikai erődemostráció része.

Kampányhajrá

A végeredmények ismeretében elmondhatjuk, hogy Országos Előválasztási Bizottságnak leadott ajánlások részben előrevetítették a miniszterelnök-jelöltek végső sorrendjét is. Legalábbis ami Jakab Pétert, Márki-Zay Pétert és Fekete-Győr Andrást illeti, hiszen a főpolgármester több ajánlást gyűjtött Dobrev Kláránál. Fontos azonban megjegyezni azt is, hogy Dobrev Klárát jelölő Demokratikus Koalíció állította a legtöbb jelöltet, összesen hatvanat, míg a Párbeszéd és az MSZP ennél kevesebb, 48 jelölttel állt a rajthoz. Az ajánlásszámokkal kapcsolatos meglepő eredmény hatással volt a 444, a HVG és a Telex attitűdjére is: Karácsony Gergely reprezentációja elkezdett csökkenni míg Márki-Zay Péteré és Dobrev Kláráé pozitív irányba változott, akárcsak Jakab Péteré, akinek reprezentációja visszaállt az első időszakban tapasztalt 16%-ra. Feltételezhetően Jakab Péter kampányának nem tett jót, hogy a reprezentációja csökkent az ajánlásgyűjtési időszakban.

A kampányhajrá idején tehát érezhető a tendenciák változása a miniszterelnök-jelöltek reprezentációját tekintve, azonban még mindig messze Karácsony Gergely vezetett a vizsgált médiumok esetében és bár Dobrev Klára és Jakab Péter említéseinek száma nőtt, ha összeadnánk a számaikat akkor sem érnék el a főpolgármester szintjét.

Követve az előző két elemzés módszertanát, belevettem a megfigyelt médiumok közé az Alfahírt, a Nyugati Fényt, valamint a Népszavát. Ezen médiumok esetében látható leginkább egy tudatos vagy nem tudatos részrehajlás. Az Alfahír esetében Jakab Péter, a Nyugati Fény esetében Dobrev Klára, a Népszava esetében pedig Karácsony Gergely kapta a legtöbb említést valamennyi időszakot vizsgálva.

Kiemelendő, hogy Márki-Zay Péter kampányhajrában való reprezentációja messze alulmarad versenytársaitól. A hódmezővásárhelyi polgármester hiába szerezte meg a harmadik legtöbb számú ajánlást mindenféle pártszervezeti támogatás hiányában, a média továbbra sem tartotta fontosnak, hogy a miniszterelnök-jelöltekkel kapcsolatos cikkekben a versenytársaihoz hasonló arányban jelenjen meg. Ekkor persze még csak találgatások voltak arról, hogy kik jutnak be a második fordulóba, ugyanakkor az ajánlások leadása után egyértelműen érezni lehetett, hogy Márki-Zay Péter meglepetés szereplője lehet ennek a választásnak. Médiareprezentációja azonban mégsem nőt.

A likebuborék kipukkant

Sokak számára meglepetést okozott, hogy az elmúlt félévben a közösségi médiában taroló Jakab Péter nem jutott be az előválasztás második fordulójába. A like-versenyt hétről hétre vezető politikusról pár hónappal ezelőtt kevesen gondolták volna, hogy kiesik az első forduló után. Természetesen ez az eredmény nem levezethető csupán a média hozzáállásából, azonban a végeredmény ismeretében érdekes megvizsgálni azt, hogy az érintett médiumok, milyen hangnemben írtak Jakab Péterről az ajánlásgyűjtés időszakában és az azt követő kampányhajrában.

Elemzéseinkben a Neticle mesterséges intelligencián alapuló tartalomelemző szolgáltatását használjuk, amely képes arra, hogy az adott médiumokban az adott miniszterelnök-jelöltekről megjelenő cikkekben megvizsgálja, hogy milyen hangvétellel, mennyire pozitívan, semlegesen vagy adott esetben negatívan említették a jelöltet. Ezzel az eszközzel már nem csak arra vagyunk képesek, hogy megnézzük hányszor említették az adott szereplőt a vizsgált időintervallumban, hanem arra is, hogy milyen kontextusban. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a politikai jellegű cikkek általában többségében tartalmaznak negatív jelzőket. Emiatt a lenti táblázatban szereplő számok nem önmagában értelmezendőek. A százalékok azt jelzik, hogy az adott médium adott időszakban milyen arányban jelentet meg pozitív és negatív hangvételű cikkeket Jakab Péterről, a fontos és releváns számunkra az, hogy az előválasztás jelöltállítási szakaszához képest a kampányhajrában, hogyan változik ez az arány.

Láthatjuk, hogy ebben az jelöltállítási időszakban – amikor Jakab Péter reprezentációja is 16%-ról 9%-ra esett – a vizsgált médiumok közül a 444 és a Népszava kimondottan negatívan írtak Jakab Péterről. A HVG és a Telex esetében a pozitív hangvételű említések többségben voltak a negatív hangvételű említésekhez képest. A kampányhajrára azonban a HVG és a Telex is többször írt negatív kontextusban Jakab Péterről. Míg a Jobbik mininiszterelnök-jelölt reprezentációja 9%-ról visszament 16%-ra, valamennyi vizsgált médium esetében többségbe kerültek a negatív hangvételű cikkek.

A like-buborékon túl a Jobbik elnökének szereplésére hatással lehetett a parizer-effektus is. Habár a választópolgárok egy része szimpatizál az olyan akciókkal, amely azt mutatja be, hogy egy politikus az egyszerű kisember életét éli, miniszterelnöknek mégsem tartják alkalmasnak azt, akit egyértelműen ez különböztet meg a versenytársaitól. Míg sokan azonosulni tudnak a parizerrel és a karakán plebejus stílussal, addig miniszterelnökként egy komoly karaktert, felkészült szakembert látnának szívesen. A parizer-kampány rengeteg reakciót hozott a social média felületein, ezek a reakciók azonban nem voltak képesek szavazattá konvertálódni.

Pozitív hangvételű cikkek vizsgálata

A szoftverrel megvizsgáltam, hogy a pozitív hangvételű cikkek hány százalékában említették az adott miniszterelnök-jelölteket az egyes médiumok. (Korábbi elemzéseinkben azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes médiumok hányszor említették az adott miniszterelnök-jelöltet cikkeikben, de azt nem vizsgáltuk meg, hogy ezek milyen hangvételűek.) A most következő infografikán bemutatom, hogy egy adott médium által megírt pozitív cikkek hogyan oszlanak meg a miniszterelnök-jelöltek között a kampányhajrában.

Láthatjuk, hogy Karácsony Gergely minden vizsgált médium esetén toronymagasan vezet. A 444 esetében például a pozitív hangvételű cikkek közel fele jutott a főpolgármesternek. Egyedül a Telex felületén közelíti meg őt Dobrev Klára, köztük 6 százalékpont a különbség. Fontos megjegyezni azonban azt, hogy Karácsony Gergelyről amúgy is sokkal többet írtak a vizsgált médiumok: a harmadik időszakban, tehát a kampányhajrában a vizsgált 4 médium esetében a miniszterelnök-jelölteket említő cikkek 51%-ban szerepelt a főpolgármester.

Dobrev Kláráról szóló pozitív cikkek a 444, a HVG és a Népszava esetében hasonló arányban születtek, mint Jakab Péterről. Egyedül a Telexen 9% ponttal több pozitív cikk született a DK miniszterelnök-jelöltjéről, mint a Jobbikéról. Egyértelműen leszakad Fekete-Győr András és Márki-Zay Péter. Habár a civil polgármester mindegyik médium esetében több pozitív cikkben való említést kapott, mint a momentum elnöke, ez a különbség 1 és 3 százalékpont közötti.

Fókuszban a Facebook

A közhangulatra a média egyértelműen hatással van, az, hogy milyen módon tájékozódunk a közélet eseményeiről meghatározzák a saját gondolkodásunkat is. A médiafogyasztók polarizáltak, hajlamosak csak az egyik vagy a másik oldalhoz köthető forrásokból tájékozódni. A social média platformjai (leginkább a Facebook) ezt általában még inkább fokozzák: olyan híreket és olyan információkat mutat be nekünk, amik rájátszanak meggyőződéseinkre és előítéleteinkre (bízva abban, hogy ezek jobban felkeltik az érdeklődésüket), így a social média platformjai a legnagyobb segítői a társadalmi polarizációnak.

A Facebook lehetőséget ad arra, hogy relatíve olcsón elérje a hirdető (jelen esetben előválasztáson induló miniszterelnök-jelölt) a potenciális fogyasztókat (jelen esetben választókat), átláthatósági standardjai viszont lehetővé teszik, hogy megfigyeljük a társadalmi vagy poltikai hirdetéseket futtató oldalakat és megvizsgáljuk azt, hogy milyen forrásból finanszírozzák ezeket a hirdetéseket.

Az elemzésemben kigyűjtöttem az augusztus 27. és szeptember 25. között a miniszterelnök-jelöltek oldalain futó facebook hirdetések listáját. Fontos megjegyezni, hogy a politikai üzeneteket nem csak a hivatalos facebook oldalukon vagy egyéb social médiás felületen (egyre inkább Tiktokon is) keresztül tudják eljuttatni az egyes politikai aktorok a választópolgárok számára, hanem “szakosodott” híroldalakon keresztül is. Erről korábbi cikkemben írtam.

Most azonban vizsgáljuk meg, hogy ki mennyit költött politikai hirdetésekre! A miniszterelnök-jelöltekhez hozzávettem még az őket támogató politikai pártok oldalait is, hiszen ezeken a felületeken is jellemzően a miniszterelnök-jelöltek egyes kampányelemei futottak. Karácsony Gergely esetében Budapest Fővárost is beleszámítottam, Dobrev Klára esetében Gyurcsány Ferenc hirdetéseit is. Ez az előbbi esetben kb. 250 000 forintot jelentett, az utóbbiban majdnem 3 milliót. Így az alábbi sorrend alakult ki:

Láthatjuk, hogy Karácsony Gergely költötte el a legtöbb pénzt hirdetésekre összesen 78,5 millió forintot. Ebből valamivel kevesebb, mint 75 millió forintot a Kilencvenkilenc Egyesület finanszírozott, amely Karácsony Gergely idén alapított politikai szervezete, azt azonban nem tudhatjuk, hogy milyen forrásból dolgozik az egyesület. A maradék részét az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és a Főváros finanszírozta a hirdetéseknek.

Dobrev Klára 42 millió 300 ezer forintot költött el hirdetésekre összesen, tehát majdnem feleannyit, mint a főpolgármester. Harmadik helyen Fekete-Győr András van, aki közel 16,5 millió forintot hirdetett el. Jakab Péter nála is kevesebbet, a Jobbik elnöke 7,3 millió forintot költött a Facebookon, míg Márki-Zay Péter csupán 3,3-at. Megérte-e Karácsony Gergelynek egy nagyobb méretű újépítésű budapesti lakás árát elkölteni a facebookon? Valószínűleg nem. Az egészen biztos, hogy nem volt hatékony a social médiás kampánya. Ennek egy összehasonlításra alkalmas mérőszáma az, hogy megnézzük,  egy megszerzett szavazatra hány facebook-hirdetésre elköltött forint jut. Íme:

Karácsony Gergely szavazatonként 465,9 forintot költött, ami versenytársaihoz képest nem túl jó eredmény, de Fekete-Győr András social médiája még ennél is kevésbé volt hatékony: a Momentum miniszterelnök-jelöltje 780,7 forintot hirdetett el szavazatonként. A legnagyobb hatékonyság Márki-Zay Péternél volt fellelhető, aki kapott szavazatonként mindössze 26 forintot költött a Facebook hirdetésekre.

Kormánypárti médiumok és az előválasztás

A Médiaklikk felületén, ahol valamennyi közmédiában megjelent videóra és hírre rá lehet keresni, ha beírjuk azt, hogy előválasztás 86 hírt találunk. Azonban, ha leszűrjük a vizsgált időintervallumot augusztus 1. és október 1. közé, akkor egyetlen egy hírt sem látunk és összesen hat videót ad ki a rendszer. Ebből négy már az előválasztás első fordulójának eredményéről számol be, egyik a Nézőpont elemzőjét szólaltatja meg, aki szerint hatástalan az előválasztás, egy pedig az előválasztással kapcsolatos botrányokra hívja fel a figyelmet.

A tendencia nagyon hasonló valamennyi kormányhoz közelinek tartott médium esetében, ahol meg mégis valamilyen híradás történik ott általában botrányokról van szó, vagy az ellenzéki pártok között élesedő konfliktusokról.

Érzelemtérkép

A Neticle szoftver segítségével bemutatom azt, hogy az egyes miniszterelnök-jelöltekről szóló cikkek milyen érzelmi töltetet tartalmaznak. A program alapvetően a félelem, a vágyakozás, a szomorúság, az undor, a meglepettség, a bizakodás, az élvezet és a düh érzelmeket képes felismerni egy adott szövegkörnyezetben. (A szoftver a legtöbbször említett témákat és érzelmeket azonosítja a szövegben, melynek során az egyes kulcstémák/érzelmek úgy épülnek fel, hogy azokhoz szinonímákat is hozzárendel. Így például a félelem érzelem magában foglalja azokat a tartalmakat is ahol szorongást, ijedtséget, pánikot, rémületet említenek. A hét alapérzelemhez különböző kifejezések, érzelemmel töltött frázisok vannak hozzárendelve, és ezeket detektálja a rendszer.) Az érdekesség kedvéért megvizsgáltam, hogy a HVG cikkeiben ezek az érzelmek, hogyan jelennek meg az egyes miniszterelnök-jelöltek esetében. Bemutatom a két legtöbbször fellelhető érzelmet és a két legkevésbé jellemzőt.

A vizsgált időszak az augusztus 6. és szeptember 28-a közötti időintervallum. Érdekes megfigyelni, hogy míg Dobrev Klára esetében a meglepettség a szomorúsággal társult, mint legtöbbször fellelhető érzelem, addig Karácsony Gergelynél a bizakodás az élvezettel társult. Míg Dobrev Kláránál a legkevésbé fellelhető érzelem az undor és a vágyakozás, addig Karácsony Gergelynél az undor és a düh. Márki-Zay Péternél pedig a leggyakrabban előfordult érzelem a meglepettség mellet a bizakodás, Fekete-Győr András esetében pedig a bizakodás mellett a szomorúság.

Konklúzió

Az előválasztás ideje alatt a média egy a relevancia elve alapján választott szeletét vizsgáltuk, viszont a média ezen szeletében történő változásokat, trendeket az elmúlt hetekben végig követtük. Azt láthattuk, hogy a 444, a HVG, a Telex, a Népszava esetében Karácsony Gergely reprezentációja az első szakaszokban töretlen volt, ezt a tendenciát az ajánlásgyűjtések eredménye megtörte. Ennek ellenére vezette a versenyt egészen a visszalépéséig.

Márki-Zay Péter reprezentációja és megítélése a kampány első fordulójában meglehetősen alacsony volt, elmondhatjuk, hogy a médiumok nem mérték fel megfelelően az a jelöltel kapcsolatos társdalmi attitűdöt. Ennek ellenére a hódmezővásárhelyi polgármesternek sikerült bejutnia a második fordulóba és azóta azt is tudjuk, hogy a harmadik helyen továbbjutó politikus visszalépésre tudta kényszeríteni Karácsony Gergelyt is.

Jakab Péter esetében több olyan esemény volt, amely nem váltott ki szimpátiát a baloldali érzelmű véleményvezérek esetében. Akár a családvédelmi törvény megszavazása óta hangoztatott LMBT+ -al kapcsolatos álláspontja, akár botrányba keveredett ózdi jobbikos alpolgármester melletti kiállása okot adott arra, hogy a baloldali és liberális véleményközösség elforduljon tőle. Ez a hatás a médiumok terén is érezhetővé vált.

Összességében elmondható, hogy a média komoly hatással volt az egyes jelöltek megítélésére, ugyanakkor nem mérte fel megfelelően a társadalmi dinamikákat. Márki-Zay Péter reprezentációjának alacsonyan tartása mellett is képes volt sikereket elérni sőt, ma már esélyes befutója a második fordulónak. Ugyanakkor elmondhatjuk azt is, hogy Karácsony Gergely felülreprezentációja elsősorban Budapesten lehetett hatással: a fővárost az MSZP-Párbeszéd jelöltje magabiztosan hozta.

A második fordulóra azonban már csak két jelölt maradt, a következő elemzéseinkben a második fordulóval és a kialakult új felállással fogunk foglalkozni.

Megosztás itt: email
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin