Sok hűhó a 95.3-as frekvenciáért – a Klubrádió-ügy elemzése

Az elmúlt pár hónapban a közéleti sajtóval kapcsolatos híreket igen nagy részben a Klubrádió körüli történések dominálták. 2020. szeptember 11-én tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) weboldala a hírt, mely szerint a Médiatanács törvényi kizáró okok miatt elutasította a Klubrádió frekvenciahosszabbítási kérelmét. Ezt aztán követte az özönvíz: érdekes, hogy állítólag az Egyesült Államok elnökéig is eljutott egy olyan magyar rádiónak az ügye, amit naponta átlagosan legfeljebb pártízezer ember hallgathatott. Most, hogy úgy tűnik lassan a végére jár a történet, megkíséreltük összefoglalni a Klubrádió online térbe szorulásának.

A Klubrádió a kilencvenes évek végén kezdte meg még önálló működését először Budapesten, majd később az ország számos más pontján, például Kecskeméten, Gyöngyösön, Esztergomban, Veszprémben, Debrecenben is. A rádió politikai irányultsága már a kezdetektől fogva megfigyelhetően és részben vállaltan baloldali volt. 2008-ban például leigazolta a Klubrádió műsorvezetőnek azt a Kuncze Gábort, aki korábban a Horn-kormány belügyminisztere és az SZDSZ-elnöke volt. De itt dolgozott éveken át a sokak által az ország egyik legismertebb baloldalinak tartott rádiósa, Bolgár György, akiről egyébként portrécikket is írtunk már, valamint például Pikó András, aki azóta Józsefváros a baloldali összefogás színeiben megválasztott polgármestere lett.

A konfliktus kezdete

A Médiatanács és a Klubrádió viharos kapcsolatának kezdete már 2010-re, a második Fidesz-kormány elejére visszatehető. Ennek elsődleges oka az, hogy az NMHH jogelődje, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) a Klubrádiónak ítélte az utolsó szabad budapesti frekvenciát, még a kormányváltás előtt. Ezt a testület akkori Fidesz által delegált tagja, Szalai Annamária erősen bírálta. Úgy vélte, az SZDSZ és MSZP-s tagok megsértették az ügyrendet, illetve megkérdőjelezte annak jogosságát, hogy hozhatnak-e a 4 éves parlamenti mandátumhoz kötött delegáltak ilyen radikálisan hosszútávú döntést, – a frekvenciát ugyanis 12 évre ítélték oda – a már biztosan leköszönő kormány színeiben. Mivel a frekvenciára a Katolikus Rádió is pályázott, Szalai rájuk nézve is sértőnek találta a végeredményt. Az akkor már a Médiatanácsot vezető Szalai 2010 decemberében semmissé tette az ORTT határozatát, ami azt is jelentette, hogy a Klubrádió frekvenciajogosultsága 2011-ben lejárt volna. Az új pályázatot az Autórádió nevű adó nyerte meg. A Klubrádió azonban bíróságon támadta meg a Médiatanács döntését és ezzel elkezdődött a 2013-ig tartó pereskedés, amely alatt a Klubrádió folyamatosan megújított, ideiglenes hatvannapos engedélyekkel működött. Ennek eredményeképpen a bíróság a rádiónak ítélte a 92,9-et, a határozat év végére lett jogerős, és 2014-től már ezen a frekvencián üzemelt a médium, a Klubrádiónak 7 év határozott időre keletkezett joga és kötelezettsége médiaszolgáltatás nyújtására. Ezzel azonban nem lett vége a történetnek.

Egy ide, egy oda

2014-től a Klubrádió igényét fejezte ki arra, hogy elszámoljon az elmúlt évekkel. Három tételben indítottak kártérítési pert: a jó hírnév megsértése; a 95,3-ért jogellenesen szedett frekvenciadíját, és az elmaradt vagyoni előnyért. A 95,3-as frekvenciáért ugyanis díjat kellett fizetnie. Arató András, a Klubrádió vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában elmondta, hogy mivel a 95,3-as frekvencia is a per tárgya volt, 60 naponta meghosszabbított ideiglenes engedélyekkel működtek, ami miatt nehéz volt hirdetőket találni. A felsoroltakból a hírnév megsértése, és a jogellenesen szedett frekvenciadíj miatt a Fővárosi Törvényszék megítélte a kártérítést, az elmaradt vagyoni előny miatti keresetet azonban 2020 januárjában első fokon elutasították.

Jogsértések:

2020. szeptember 11-én tette közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) weboldala a hírt, mely szerint a Médiatanács törvényi kizáró okok miatt elutasította a Klubrádió frekvenciahosszabbítási kérelmét. Fontos szempont azonban, hogy ez csak az automatikus hosszabbítás kizárását jelentette, a Klubrádió újra elnyerhette a frekvenciát a megfelelően kiírt pályázaton. A kizáró okok pedig a Klubrádió által elkövetett ismételt jogsértések voltak, amelyek az alábbi 6 pontban kerültek összefoglalásra:

• a rádió 2014. májusában kétszer és június 3-án kérelem és engedély nélkül kapcsolódott hálózatba
• szintén 2014-ben nem teljesítette a műsorkvótákra vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségeket
• 2015-ben a zenei művekre vonatkozó kvótákat nem teljesítette
• 2016 augusztus 1. és 7. között „megsértette vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására, valamint a magyar zenei műsorszámok bemutatására fordított műsoridőre vonatkozó törvényi kötelezettségeit…”
• szintén 2016-ban szeptember 26. és december 31. között a műsorkvótákra vonatkozó habi adatszolgáltatási kötelezettségét szegte meg;
• és 2017-ben május 27 és 31 között a korábbi pontban tárgyalt megismétlődött.

Ezekre a bírságokra, a már korábban említett Index-interjúban Arató pitiánerségnek titulálta a szabálytalanságokat, és azt nyilatkozta, hogy ezeket „befizették, és kész”. Arató mellett a rádió vezérigazgatója, Sock Richárd is hasonlóan bírálta ezeket az érveket. A szeptember 12-én megjelent Azonnali cikkben azt mondta a lapnak, hogy a döntésnek semmilyen jogalapja nincs, szerinte „semmilyen komolyan vehető érvet” nem hozott a tanács, továbbá, hogy „szerinte a rádió minden rá vonatkozó szabályt betartott”, illetve a Klubrádió leállítását ő is „politikai ügynek” tartotta.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) 2020. szeptember 16-án közzétett közleményében azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy végre érdemben foglalkozzon a magyar médiapiaci panaszokkal. Írásukban állást foglalnak amellett, hogy szerintük a kormánytól független köztájékoztatásnak választéka végletesen beszűkült, és a sajtószabadság súlyos veszélybe került. Véleményük szerint „a magyar közéleti nyilvánosságnak és minden demokratikus politikai szereplőnek az az érdeke, hogy a Klubrádió tovább működhessen.”

Az NMHH reakciója

A Klubrádió tehát azzal védekezett, hogy az automatikus hosszabbítás megtagadása, jogszerű, de aránytalan és túlzó „retorzió” az elkövetett apróbb hibákhoz képest. A baloldali politikusok és a nem kormánypártinak tartott sajtó által kialakított értelmezés szerint pedig politikai okokból született meg ez a döntés Médiatanácsban. Mindezekre reagálva 2020. szeptember 20-án az NMHH közzétett egy hírt, amiben tisztázni kívánta az addig megjelent híreket, esetenkénti pontatlan információkat. Ebben elmondta, hogy nem politikai ügy volt a Klub rádió jogosultságának megszüntetése – precedensnek felhozza a Civil Rádió ügyét is -, hanem a médiatörvény kimondja, hogy „ha egy médiaszolgáltató a működése alatt „ismételt” jogsértést követ el, az kizárja, hogy a Médiatanács kérelemre, pályázat nélkül meghosszabbítsa a jogosultságot.” A frekvencia pedig nem köztulajdon, hanem egy korlátos erőforrás, amit pályázat útján lehet elnyerni. Ezen kívül végig veszi az elmúlt 10 év pereskedéseit, bírósági döntéseit.

Egy 2020. október 12-i hír szerint a Klubrádió jó eséllyel indulhat a pályázatért. Ez be is igazolódott, a pályázatok egy 2020. december 14-i NMHH közleményben kerültek ki, 3 indulóval, amelyek a Klubrádió Zrt., a Közösségi Rádiózásért Egyesület, és az LBK Médiaszolgáltató Kft. A Médiatanács december 22 és 28-i döntése alapján a Közösségi Rádiózásért Egyesület és az LBK Médiaszolgáltató pályázata alakilag érvénytelen lett, a Klubrádiót pedig hiánypótlásra szólították fel, így az lett az egyetlen megmaradt pályázó.

Január 19-én a Média1 idő előtt hozzá jutott ahhoz az információhoz, hogy a Médiatanács felfüggeszti a frekvenciapályázatot. Egy nappal később, január 20-én az NMHH oldalán meg is jelent az ezzel kapcsolatos hír. A felfüggesztés okaként azt írták, hogy az LBK és a Közösségi Rádiózásért Egyesület bíróságon támadta meg a Méditanács döntését az alaki érvénytelenné nyilvánítás miatt. Szintén ezen a napon a Klubrádió ideiglenes bírói jogvédelmet kért, hogy február 14 után is működhessenek a 92,9-es frekvencián, arra az esetre, ha nem zárulna le a már szeptemberben elindított perük a Médiatanács ellen. A kérés sürgősségét a pályázat felfüggesztése is indokolta.

A Klubrádió és a Médiatanács közötti per egyébként február 9-én lezárult, a Fővárosi Törvényszék a tanácsnak adott igazat. Arató András ezt az ítéletet erősen bírálta:

„az ítélet valójában arról szól, milyen állapotban is van Magyarországon jelenleg a jogállam, és egy rádiót mondvacsinált indokokkal el lehet hallgattatni.”

Ezzel a véleménnyel nem volt egyedül, az ítélet egészen az Európai Tanács jogi biztosáig, Dunja Mijatovic aki így nyilatkozott Twitteren:

„A Fővárosi Törvényszék mai döntése megpecsételi Magyarország utolsó független rádióállomásának sorsát. A nemrégiben újratervezett médiatörvények nem hagynak lehetőséget arra a Klubrádiónak, hogy meghosszabbítsa sugárzási engedélyét február 14-ét követően. Egy újabb elhallgattatott hang Magyarországon. Egy újabb szomorú napja a sajtószabadságnak.”

A február 14-i határidőhöz közeledve egyre gyűltek a hírek különböző médiafelületeken. Két nappal a lekapcsolás előtt a Médiatanács elnöke egy közleményben tisztázta a helyzetét. Ebben többek közt elmondja, hogy „a tanács minden rádiót egyforma mércével mér”, hogy a frekvenciát nem elvette, hanem a meghosszabbítást nem tették lehetővé az elkövetett jogsértések, amelyek nem mondvacsináltak, és a rádió is elismerte őket azáltal, hogy nem kért jogorvoslatot. Példaként felhozza, hogy mandátuma alatt összesen 12 rádió járt már hasonlóan, azaz meg kellett tagadniuk a jogosultságaik meghosszabbítását. Továbbá ír arról, hogy a Klubrádiónak így is sok gesztust tettek, így: ők az egyetlen rádió, amely egy pályázattal hét év helyett tíz éven át szólt, „2011 és 2014 között a kereskedelmi 95,3 MHz-en, 2014 óta pedig az ingyenesen használható 92,9 MHz-en.” A Médiatanács támogatási programjának keretében 12 849 720 forintot kapott a rádió. A jelenlegi pályázatnál számba vették, hogy eddig a Klubrádió működött egyedül a 92,9 MHz-en, és ez pluszpontot ért.

A Karas Monika, a Médiatanács elnöke által aláírt közleményben az alábbiak olvashatók:

• a rádiót nem érte hátrányos megkülönböztetés, a Médiatanács több gesztust tett a rádiónak;
• a meghozott döntésekben a testületnek nem volt mozgástere, azok a médiatörvényből következnek;
• a tanács minden rádiót egyforma mércével mér, „a rádió jogosultságát nem ‘vette el’ a Médiatanács: az határozott időre szólt, és ezt a határozott időt zavartatás nélkül kitölti a Klubrádió. A jogosultság pályázat nélküli meghosszabbítása egy kedvezmény, amelyet azonban az elkövetett jogsértések miatt a médiatörvény nem tett lehetővé”;
• a megújítást kizáró jogsértések, például az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása „nem mondvacsinált okok”, a jogsértéséket a Médiatanács elnöke szerint maga a rádió is elismerte (azzal, hogy nem kért jogorvoslatot);
• a rádiónak nem hosszabbítást kellett volna kérnie, mert idejében megírták, hogy azt nem kaphatja volna meg;
• de mivel kérelmezte a hosszabbítást, így pályázatot sem lehetett lefolytatni.

Február 16-án, két nappal a lekapcsolás után a Méditanács újraindította a 92,9-es pályázatot. 17-én a Média 1 értesülései szerint a tanács elfogadta a Klubrádió hiánypótlását, az újraindult pályázatra.

Az NMHH végül március 11-i hírében tette közzé, hogy eredménytelen a 92,9 MHz frekvenciára kiírt pályázat. Közlésükben írták, hogy a „hazai és európai médiaszolgáltatási pályáztatási gyakorlat és alapvető általános elvei szerint” nem előnyös olyan vállalkozást indítani, aminek a gazdasági helyzete bizonytalan és törvénysértő – utalva arra, hogy a korábban „több éven át törvénysértő gazdálkodása miatt” bármikor kényszertörlési eljárás indítható ellene. Mindemellett kifogásolták a műsortervi hibákat is.

Válaszként, a március 12-i Index cikk szerint Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese azt mondta a lapnak, hogy mindenképp bírósághoz fordulnak – a döntés ellen ugyanis 15 napon belül volt lehetőség jogorvoslattal élni.

A Klubrádió április 7-én is kiadott egy fontos közleményt: ebben „megütközéssel értesülnek a hírről”, hogy a Médiatanács ideiglenes kereskedelmi rádiós szerződést kötött az ATV-hez tartozó Spirit FM-rádióval a 92,9 MHz frekvencián úgy, hogy a frekvencia még mindig több pernek is a tárgya.

Nemzetközi visszhang

Nem Dunka Mijatovic volt az egyetlen, aki nemzetközi színtérről kifejezte véleményét a rádió kapcsán. A HVG hírei szerint Joe Biden is osztotta az aggályokat a magyar sajtószabadság visszaszorulásával kapcsolatban, ahogy azt a külügyi tárca szóvivője, Ned Price mondta:

„Az Egyesült Államok, amely Biden elnök alatt ismét összpontosítani kíván a demokráciára, osztja az aggályokat a magyarországi sajtószabadság visszaszorulása miatt”

Szintén a március 12-i Index cikk beszámol arról is, hogy az NMHH ítéletét a nyugat-európai sajtószereplők is elítélik, konkrétan Daniel Freund EP-képviselő, Scott Griffin a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) igazgatóhelyettese, és Pavol Szalai, a Riporterek Határok Nélkül regionális igazgatója. Politikai indíttatásúnak, és a sajtószabadság szempontjából károsnak tartják a Hatóság döntését.

Miről szól mindez?

A Klubrádió-ügyét követő közfigyelmet több kérdés is foglalkoztatja. Sok figyelem leng akörül, hogy vajon áll-e bármilyen politikai szándék a médium elhallgattatása mögött. Elégséges-e az, hogy a Méditanács ebben a helyzetben a jogszabályok követésének eleget tesz, vagy a jogállamiság kérdéskörének tágabb értelmezésére és erre a helyzetre való vonatkoztatására van szükség? Mennyire fontos egyáltalán mindez a modern médiapiaci trendek tekintetében és nem inkább egy politikai szimbólum körüli csatározásról van-e szó?

A Klubrádió adásait egyébként online ezen a linken érhető el.