Az RTL Klub Fókusz című műsorában készült riport Magyarország 37. leggazdagabb emberével, Jákob Zoltánnal, aki nem rejtette véka alá vagyonát, sőt büszkén vállalta, hogy őt nem érinti meg különösebben a válság. Az internet népe azonban nem nézte jó szemmel Jákob büszkélkedését. Cikkünkben arra kerestük a választ, hogy miért nem szereti az átlagember a felső tíz százalékba tartozókat és milyen szerepe van a médiának az anyagi egyenlőtlenségek miatt kialakult feszültségek kezelésében.
Az Ohio State University és a Cornell University 2021-ben egy közös kutatásba kezdett, melyben pszichológusok és marketingszakértők keresték a választ arra, hogy miért táplálnak ellenérzéseket az embereknek a szupergazdagok irányába, és miért vannak mégis olyan kivételek, mint Elon Musk vagy Bill Gates, akiket általánosságban kedvelnek.
A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy amíg egyénekről volt szó, addig a megkérdezettek többsége azt gondolta, hogy azért tehetett szert az illető hatalmas vagyonra, mert tehetséges, okos és szorgalmas. Eközben, ha a gazdagok egy csoportjáról van szó, például a C-suite vezetőiről (ez legfontosabb felsővezetők gyűjtőneve, ide tartoznak a vezérigazgatók, operatív vezetők, pénzügyi vezetők stb.), vagy az amerikai bérből élők felső egy százaléka, akkor a legtöbb embernek az a véleménye, hogy ezen csoportoknak a tagjai a szerencsének és egy gazdasági rendszernek köszönhetik vagyonosodásukat.
A vizsgálat egyik kísérletében a résztvevőkkel ismertettek egy információt, miszerint az Egyesült Államok 350 legnagyobb vállalatánál 1995-ben egy átlagos munkavállaló bérének negyvennyolcszorosát keresték meg a vezérigazgatók, napjainkban viszont már 372-szeresét viszik haza az átlagos fizetésnek a felsővezetők.
A kutatásban résztvevőket két csoportra bontották, az egyik csoportnak az előbb ismertetett tényt, úgy olvasták fel, hogy az az összes vezérigazgatóra vonatkozott, amíg a másik csoport egy phoenix-i székhelyű elektronikai vállalat konkrét vezérigazgatójának bérnövekedéséről informálódott, ugyanazon számok mentén. A második csoportban, akik az utóbbi megfogalmazással találkoztak, sokkal többen gondolták úgy, hogy a vezérigazgatók magasabb fizetést érdemelnek, mint egy átlagos alkalmazott.
A tanulmány vezető szerzője szerint az, ahogyan a döntéshozók és a média szereplői beszélnek a vagyoni helyzetről, befolyásolhatja azt, hogy az emberek mennyire toleránsak a szélsőséges vagyoni egyenlőtlenségekkel szemben. Ez különösen fontos napjainkban, amikor több különböző szektort is veszélyeztető, anyagi vonzatú válság fenyegeti hazánkat és Európát.
Elon Musk azért is tud pozitív szereplő lenni a többség szemében – elképesztő 250 milliárd dolláros vagyona ellenére –, mert gyakran találkozhatunk azzal, hogy ő is nehézségekkel néz szembe: elég, ha a Cybertruck „betörhetetlen” üvegére gondolunk, ami elő adásban, a bemutató napján mondta fel a szolgálatot. Ezen felül népszerűségét gyarapítja rengeteg médiamegjelenése és a szórakoztató Twitter-bejegyzései is.
Azonban amíg külföldi milliárdost lehet találni, akit a többség kedvel, addig a leggazdagabb magyarok közül nehéz lenne ilyen személyt megnevezni. Ennek elsődleges oka, hogy a magyar politikai és gazdasági viszonyokkal jobban tisztában vagyunk, mint a tengerentúli gazdagok világával, a média pedig rá is játszik erre a helyzetre. Az ellenzékinek tartott médiában a leggazdagabbak “oligarchákként” jelennek meg, akik egytől egyig a jelenleg regnáló kormánynak köszönhetik a vagyonukat. Ahogy a fentebb felvázolt tanulmány is kihangsúlyozza, a gazdasági egyenlőtlenségek tolerálásában nagy szerepet játszik az, hogy a média miként tájékoztat a gazdasági elit anyagi helyzetéről, különösen egy gazdasági válság idején.
Az RTL Klub néhány nappal ezelőtt interjút közölt Jákob Zoltánnal a Crystal Nails alapítójával. Első ránézésre jó ötletnek tűnik az ő megszólaltatása, hiszen az ország 37. leggazdagabb embere nem köthető egyik nagy politikai oldalhoz sem, sőt úgy nyilatkozott az RTL Klubnak, hogy közben a sokak által kormányközelinek tartott TV2 egyik műsorának szakértője.
Jákob Zoltán szereplése azonban nem enyhítette a gazdasági egyenlőtlenségek miatt kialakult feszültségeket, sőt az internetezők többsége számára csak növelte azt. A riportban ugyanis Jákob nevetve számol be arról, hogy neki eddig is kétszer annyiért kellett tankolnia, mert Ferrarijába csak százas oktánszámú üzemanyagot lehet tankolni, amire nem vonatkozott az ársapka, de ez igazából neki mindegy is.
A riportból sok poszt született különböző közösségi oldalakra, elsősorban Redditre és TikTokra, ahol a kivágott jelenet alatt sokan kifejtették nemtetszésüket.
Az RTL Klub akarata ellenére, vagy éppen annak megfelelően – hiszen ellenzékinek tartott portálként, akár lehet célja is, hogy a társadalmi különbségekre, ilyen szélsőségesen hívja fel a figyelmet, mellyel elégedetlenséget generálhat – egy ilyen szélsőséges példa segítségével, tovább erősítette az anyagi egyenlőtlenségek miatt a társadalomban már eleve meglévő feszültséget.
Természetesen egyetlen szélsőséges riport önmagában még nem rontaná a gazdagabb rétegek megítélését. Az 1970-es évek meghatározó médiahatás-elmélete, George Gerbner kultivációs teóriája szerint a média hatása rövid távon észrevehetetlen, mert hosszú távon nyilvánul meg, vagyis kumulatív módon érvényesül, úgy, hogy a társadalomban fellelhető heterogén véleményeket homogenizálja[1]. Azonban a magyar politikai oldalak már régóta támadási felületként tekintenek az egyes oldalakhoz köthető gazdagokra és eszerint kommunikálnak, így a magyar társadalom számára csak olaj a tűzre, ha nem pártokhoz köthető gazdagokat is rossz színben mutatnak be.
[1] https://www.mediakutato.hu/cikk/2017_04_tel/04_manipulale_a_media.pdf
