Egy időben gomba módra szaporodtak az adott város életével és közügyeivel foglalkozó
csoportok, így mára sokszor igen jelentős szerepet tölthetnek be a helyiek
hírfogyasztásában és a lokális közélet alakításában. Elemzésünk előző részében azt
vizsgáltuk meg, hogy milyen tényezőkön múlik a méretük és jelentőségük, és hogy
mekkora a befolyásuk az önkormányzati sajtótermékekéhez képest? Most annak a
kérdésnek a megválaszolására teszünk kísérletet, hogy ki irányítja ezeket a csoportokat,
és milyen politikai érdekeket követve?
Azt tehát már az cikksorozat előző részében megállapítottuk, hogy ezeknek a lokális
Facebook-csoportoknak nem elhanyagolható hatása van az adott település lakosságának helyi
fókuszú hírfogyasztására és ezáltal vélhetően a közélettel kapcsolatos társadalmi párbeszédre,
közhangulatra. Ebből a konklúzióból egyértelműen következik az a kérdés, hogy akkor vajon
van-e ezeknek a csoportoknak valamilyen saját (adott esetben koordinált) politikai
irányultsága, vagy az internethasználó társadalom politikai irányultságának leképződése
szerint jellenek itt meg a közélettel kapcsolatos tartalmak?
Korábban már megemlítettük, hogy ezeknek a csoportoknak tipikusan nincs tematikus
megkötésük, általában mindenféle témáról posztolnak bele a Facebook-ot használó emberek
és egyéb szervezetek. Noha a legtöbb csoportban létezik szabály a szélsőséges politikai
hangvételű tartalmak szűrésére és gyakran hivatalosan egyáltalán nem lehetne pártpolitikát
bevinni ide, mégis szinte minden csoport kapcsán elmondható, hogy rendszeresen jelennek
meg politikailag motivált tartalmak. (Politikailag motiváltnak tekintettünk minden olyan akár
valamilyen párttól, politikai kötődésű szervezettől és sajtóterméktől független személytől
származó bejegyzést is, amelynek célja volt vagy csupán alkalmas volt arra, hogy valakit
valamilyen politikai narratíva, üzenet igazáról meggyőzzön.)
A Facebook csoportok működésére vonatkozó szabályainak megismerését követően azt is
megállapíthatjuk, hogy bár ezeknek az online közösségi tereknek a tartalmakkal való
feltöltése elsősorban valóban demokratikus módon, önszerveződő alapon, a tagság által
történik, mégis lehetőség nyílik ennek a sajátos jellegű hírfolyamnak a tematizálására és
konrollálására. Ezekbe a csoportokba ugyanis tipikusan bárki bármilyen tartalmat
megoszthat, de az adminisztrátori szerepkörök tulajdonosai a belépési szabályokkal, a
jóváhagyási kötelezettséggel, a tagok korlátozásával és tiltásával, valamint a tartalmak
moderálásával befolyásolhatják az itt megvalósuló „közbeszéd” alakulását.
A tartalomanalízis olyan tudományos igényességű kvantitatív és a kvalitatív
módszertan, amely egyre fontosabb szerephez jut a médiakutatás területén.
Ennek segítségével a vizsgált szövegtartalmakból webanalitika segítségével
elemezhető adatsorokat állíthatunk elő és releváns következtetéseket vonhatunk le.
De vajon történik-e egyáltalán ilyen befolyásolás? És ha igen, akkor az esetek mekkora
részében? Kik próbálják meg alakítani a csoportban megjelenő hírek tartalmi képét? Van
ennek valamilyen feltételezhető politikai célja, azaz valamilyen tipikus politikai
részrehajlása? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk elkezdtük a vizsgált Facebook-
csoportok sokaságát három kategóriába sorolni az alapján, hogy az abban megjelenő politikai
témájú bejegyzések a vizsgálatot megelőző két hétben milyen hangvételűek voltak.
Amennyiben a politikai témájú bejegyzések legalább kétharmada politikailag egyoldalú
hangvétellel bírt, úgy azokat ennek megfelelően a kormánypárti vagy az ellenzéki kategóriába
soroltuk. Az ezen kívül eső arányok esetében az adott csoportot kiegyensúlyozottnak.
Az általunk elvégzet kategorizálás alapján a következő eredményeket kaptuk: 2 csoport
esetében kormánypárti, míg 11 csoportnál ellenzéki túlsúly figyelhető meg a politikai témájú
cikkeknél, 17 esetben pedig úgy találtuk, nem volt megfigyelhető egyértelműen túlerőben
lévő politikai narratíva. Mindez tehát azt mutatja, hogy a csoportok többsége alapvetően
kiegyensúlyozott, ahol viszont nem az, ott túlnyomóan az ellenzéki hangvételű bejegyzések
vannak többségben.
Egy kicsit más képet mutat Facebook-csoportok politikai irányultsága, ha a csoportok számát
súlyozzuk azok tagszámával. Az általunk vizsgált 30 csoportban összesen nagyjából 810 ezer
tag található, nekik nagyjából 53%-uk van olyan csoportban, amit korábban ellenzéki
hangvételűnek kategorizáltunk, 45% a kiegyensúlyozott csoportokban és csupán 2% a
kormánypártiakban.
A legtipikusabb módszer az ilyen csoportok tematizálására az, hogy valamilyen politikus, közéleti szereplő (leggyakrabban újságíró) tagja az adminisztrátori körnek, vagy esetleg annak kimondatlan engedélyével a politikasemleges szabályok ellenére időnként jól időzített bejegyzéseket helyez el az amúgy szokványos felhasználók posztjai közt. Ennek a leginkább felismerhető formája, amikor egy-egy helyi érdekeltségű médium újságírója a saját cikkét megosztja a helyi érdekeltségű Facebook-csoportban. Jó példa erre a fenti képen látható Pintér Bence, aki a nyugat-magyarországi fókuszú Úgytudjuk főszerkesztőjeként posztolja rendszeresen a portál cikkeit a nagyjából 28 ezres Győr összefog Facebook-csoportba. Példa értékű az Egri Ügyek újságírója, Székely Zoárd képen látható posztja is, amely Jakab Pétert, a Jobbik korábbi elnökét reklámozza a jobbikos vezetésű város 16 ezres Egri ügyek nevű Facebook-csoportjában. (Az kérdés, hogy mennyiben fog az újságíró véleménye megváltozni, most, hogy a volt elnök kilépett a Jobbikból.)
Ennél persze a legtöbb csoportban kevésbé feltűnőek a politikai célt szolgáló posztok, sőt valószínűleg a legtöbb csoportban ezek spontán módon szerveződnek. A kutatás további, jövőbeli célja lehet például a politikai tartalmú posztok mértékének és irányultsági fokának komplexebb mérése, valamint annak az átfogó feltérképezése, hogy egy-egy csoport adminisztrátori köre tipikusan milyen kapcsolatban van az adott város közéleti szereplőivel, közéleti újságíróival. Ez egy összetett jelenség, amellyel kapcsolatban nem egyszerű biztos megállapításokat tenni. Ezzel szemben vannak persze olyan Facebook-csoportok is, ahol a politikai befolyásolás szándékához már kevésbé férhet kétség:
