Az elmúlt időszakban az október 7-én kiújuló izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban folytattunk médiaelemzést. Feltártuk, hogy a Telex, illetve az Index cikkei mennyire kívánták tudósításaikkal, cikkeikkel befolyásolni a közvéleményt, akár egyik, akár másik irányban. Ugyanezt a vizsgálatot most a HVG kapcsán is lefolytattuk.
A cikkeket 3 nagy kategóriába soroltuk be: a palesztin félben szimpátiát keltő cikkek (1.), az izraeli félben szimpátiát keltő cikkek (2.), valamint a semleges cikkek (3.). Az 1. kategóriát két részre lehetett osztani: a palesztin felet pozitív színben feltüntető cikkekre (1.1.), valamint az izraeli felet negatív színben feltüntető cikkekre (1.2.). A 2. kategóriát is két részre tudtuk elkülöníteni: az izraeli felet pozitív (2.1.), a palesztin felet negatív színben feltüntető (2.2.) írásokra. A semleges cikkek kategóriájába jellemzően olyan cikkeket soroltunk, ami mindkét fél véleményét közli, vagy egy semleges állam közleményét idézi, vagy például a területen rekedt magyarok és más állampolgárok kimentéséről szólnak, vagy az izraeli belpolitikai helyzetet mutatják be.
A vizsgált időszak alatt összesen 327 cikk jelent meg a hvg.hu percről-percre tudósításában. Ez napi lebontásban október 9-én 58, 10-én 59, 11-én 49, 12-én szintén 49, 13-án 27, 14-én 21, illetve 15-én 64 cikket jelentett.
Napi leosztásban a következő eredményre jutottunk:
- Október 9-én 21 semleges, 22 izraelpárti és 15 palesztinpárti,
- október 10-én 30 semleges, 18 izraelpárti és 11 palesztinpárti,
- október11-én 30 semleges, 10 izraelpárti és 9 palesztinpárti,
- október 12-én 22 semleges, 8 izraelpárti és 6 palesztinpárti,
- október 13-án 12 semleges, 4 izraelpárti és 8 palesztinpárti,
- október 14-én 11 semleges, 7 izraelpárti és 3 palesztinpárti,
- október 15-én pedig 42 semleges, 12 izraelpárti és 10 palesztinpárti cikk született.
Összességében 173 semleges, 86 izraelbarát és 68 palesztinbarát cikket közölt a HVG a vizsgált időszakban. Ebből a számadatból kiolvasható, hogy a cikkek több, mint felében a portálnak sikerült semlegesnek maradnia, mivel 173 cikk mellett 154 cikk számítható részrehajlónak egyik-vagy másik irányba. A napi lebontást tekintve az is látható, hogy a konfliktus kirobbanását követően még részrehajlóbb cikkek születtek, és az idő előrehaladtával mind azok száma, mind a semleges cikkekhez való aránya csökkenni kezdett.
Amennyiben a kifejezetten egyik vagy másik oldal felé szimpatizáló hangvételű cikkek számát vizsgáljuk, a következő eredményekre jutunk napi lebontásban:
- Október 9-én 58-ból 3 kifejezetten izraelpárti, 9 kifejezetten palesztinpárti,
- Október 10-én 59-ből 5 kifejezetten izraelpárti, 7 kifejezetten palesztinpárti,
- Október 11-én 49-ből 2 kifejezzetten izraelpárti, 3 kifejezetten palesztinpárti
- Október 12-én 49-ből 3 kifejezetten izraelpárti, 2 kifejezetten palesztinpárti,
- Október 13-án 27-ből 1 kifejezetten izraelpárti, 1 kifejezetten palesztinpárti,
- Október 14-én 21-ből 2 kifejezetten palesztinpárti,
- Október 15-én 64-ből 6 kifejezetten izraelpárti és 4 kifejezetten palesztinpárti cikk született.
Összesítve 327-ből 45 cikk kifejezetten egyik-vagy másik oldallal való szimpátiakeltésre alkalmas, 19 izraelpárti és 26 palesztinpárti arányra leosztva. 7-tel több kifejezetten palesztinpárti cikk született, mint izraelpárti, de ez 327 cikk közül nem számít számottevőnek.
Összességében megállapítható, hogy a hvg tudósítása az izrael-palesztin konfliktusról semleges, és inkább izraelpárti, mint palesztinpárti.
Egyik vagy másik oldallal való szimpatizálást a következő eszközökkel érte el a médiatermék:
Mítoszgyártás
Október 11-én 11:43-kor Hősként ünneplik a 25 éves nőt, aki megvédett egy egész kibucot a Hamásztól címmel jelent meg cikk a HVG-n. A borítóképen Inbar Lieberman egy német juhászkutyát simogat, ami önmagában alkalmas a nagy fokú szimpátia keltésére. A cikk kiemeli a következőket:
„Inbar Lieberman mozgósította a közösséget, amikor elkezdtek beszivárogni a terroristák.
A Nir Am kibuc közösségének az élére állva mentette meg az ott élőket a Hamász fegyvereseitől a 25 éves Inbar Lieberman, akit azóta hősként ünnepelnek Izraelben.
A fiatal nő 2022 decembere óta szolgál a térségben a biztonsági osztag tagjaként. Amikor szombaton kora reggel meghallotta a robbanások hangját, tudta, hogy ez most más, mint a Gázai övezettől mintegy másfél kilométerre lévő kibucot érő szokásos rakétatámadások, így aztán sietve kinyitotta a fegyverraktárt, és szétosztotta a fegyvereket a 12 fős biztonsági csapat között.
Lieberman stratégiai pozíciókban helyezte el a csapat tagjait, csapdákat állított fel, és ő maga öt terroristával végzett, míg a többiek négy óra alatt további 20 fegyveres életét oltották ki. A vezetése alatt Nir Am áthatolhatatlan erőddé változott, miközben a közeli kibucok súlyos veszteségeket szenvedtek el.
A fiatal nő hősiességét a közösségi médiában is dicsérték, és biztosak benne, hogy állami kitüntetést fog majd kapni. Neki tulajdonították, hogy az egész környéken csak egyetlen kibuc maradt sértetlenül: a Nir Am.”
A cikk portréjellege, illetve a nő hősként való bemutatása a személyéhez, és az ügyéhez való azonosulást segíti elő, így az ember a történetben foglalt eseményeket nem tudja objektív vizsgálat alá vetni.
Az ügy szent
Október 12-én 12 órakor „A legfontosabb, hogy nyerjünk a háborúban, minden mást megoldunk. A régi életünkbe nem tudunk visszatérni” címmel jelent meg cikk a HVG-n.
A cikk a 7 éve Izraelben élő Székely Gáborról mutat be portrét, akinek bár nem lett volna kötelező, mégis önkéntesen bevonult az izraeli hadseregbe. A cikkben elhangzik a következő állítás:
„360 000 – a Hamász szombati példátlan támadása és a háború kezdete óta ennyi tartalékos katonát hívtak be a 9,8 millió lakosú Izraelben. Sokan azonban a behívót sem várták meg, külföldről annyi izraeli fiatal indult haza, hogy az El Al légitársaságnak mentesítő járatokat kellett indítania. Thaiföldről érkező járatukon legalább harmincan ülőhelyek nélkül utaztak, a bevonulni készülő katonák a vécékben, a legénységi pihenőszobákban és a repülőgép padlóján jutottak haza. Az izraeli hadsereg pedig külön teherszállító gépeket küldött azokért a szolgálaton kívüli katonákért, akik külföldön ragadtak.” A cikkben Székely Gábor megfogalmazza, a bevonulást miért tartotta fontosnak, mi történt a szombati támadás óta, és hogy hogyan éli meg a helyzetet. Ezen kívül elment egy Brazíliából érkezett lány temetésére is, ami szimpatikusabbá teszi Székely Gábort, így nagyobb hitelességet sugall a kijelentéseinek.
Az elhangzottak árnyalása saját értékeléssel megfűszerezve
Október 11-én a percről-percre tudóstásban bejegyzés jelent meg a következő címmel: „A Hamász szóvivője sem tudta igazolni az igazolhatatlant.” A cikk a következőkre helyez nagy hangsúlyt: „A Chanel 4-nak az izraeli-palesztin háborúval kapcsolatos műsorában sikerült megszólaltatnia a Hamász szóvivőjét, Oszama Hamdant, aki láthatóan nem akart tudomást venni arról, hogy szervezete fegyveresei ártatlan embereket gyilkoltak le.” „Helyette arról beszélt, hogy a palesztinok 1948 óta izraeli elnyomás alatt sínylődnek, és miért nem arról van szó inkább, meg arról, ahogyan Izrael Gázában öli a palesztinokat. Hamdan a rövid beszélgetés során végig a whataboutism-nak nevezett érvelési technikát (latinul tu quoque, azaz te is) űzte, tehát nem volt hajlandó a saját oldalának a kihágásaival foglalkozni, végig csak az ellenoldal bűneit igyekezett ecsetelni.”
A cikk sokkal inkább hasonlít egy blogbejegyzésre, vagy egy kommentárra, mivel egy megtörtént esemény leírását a saját értékelésén keresztül mutatja be. Így ez a cikk kifejezetten palesztinellenesnek számít. Azonban hozzá kell tenni, hogy mivel Oszama Hamdan a Hamász szóvivője, ezért amennyiben a cikk kommentár, vagy a másik oldal megszólaltatása nélkül közölte volna le a rádióban elhangzott állításokat, az már a cikk palesztinpárti beállítottságát vonta volna maga után.