Bár a portál azt állítja, hogy más kormánykritikus médiumokkal ellentétben nem kap külföldről pénzt, ugyanakkor több cikket is közölt korábban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával.
A múlt héten részletes elemzésben mutattuk be a Nyugati Pályán elnevezésű Facebook-oldalt, amelyet az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége egy felvilágosító kampány részeként hozott létre, és amelyet egy budapesti kommunikációs ügynökségen keresztül üzemeltet. Ennek apropója az volt, hogy nemrégiben országos plakátkampány is indult, amelyen történelmi párhuzamot vontak az Ukrajnában zajló háború és az 1956-ban Magyarországon történt események között.
A felvilágosító kampány a jelek szerint azonban nem csupán a közösségi médiában és offline hirdetési felületeken zajlik, hanem egyes sajtótermékek hasábjain is. A Válasz Online nevű portál ugyanis több olyan cikket is közölt még 2020-ban, amelyek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával jelentek meg.
Ezek témaválasztásukban is hasonlítanak a Nyugati Pályán nevű Facebook-oldalon megjelentekhez. Az egyik ilyen fizetett cikk például arról szól, hogy a kínai cégek által épített 5G-hálózat jelentős biztonsági kockázatot jelent.
A Válasz Online ugyan ezeket az írásokat támogatott tartalom megjelöléssel látta el, a cikkekhez fűzött disclaimer-ben pedig elárulta, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által finanszírozott anyagról van szó, a három éve publikált írások mégis kínosak lehetnek a szerkesztőség számára.
A Válasz Online-t ugyanis a napokban több kritika is érte amiatt, amiért a szerkesztőségükhöz csatlakozott a 444-től távozó Magyari Péter. A kormánybarát véleményvezérek azzal vádolták meg a Válasz Online-t, hogy ezzel a lépésükkel ők is betagozódtak az úgynevezett „dollármédiumok” sorába. A magát konzervatívnak tartó orgánum erre egy olyan válaszcikkel reagált, melyben azt írták, hogy más, kormánykritikus médiumokkal ellentétben ők nem élnek nemzetközi pályázati lehetőségekkel, EU-s vagy amerikai forrásokkal.
Ennek ugyanakkor kissé ellentmond, hogy a Válasz Online néhány éve még publikált olyan támogatott tartalmakat, amelyeket az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége finanszírozott.
Bár valóban van különbség aközött, hogy egyes hazai médiumok jelentős anyagi támogatásban részesülnek különböző uniós vagy amerikai intézmények részéről, ugyanakkor támogatott tartalmakat is leginkább piaci szereplők (például magánegészségügyi szolgáltatók vagy építésipari cégek) rendelnek egyes hírportáloktól, nem pedig külföldi kormányzati szervek.
Ezzel kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Válasz Online szerkesztőségének, amelyben többek között arra voltunk kíváncsiak, nem veszélyezteti-e a lap politikai szereplőktől való függetlenségét, hogy befogadtak közéleti tartalmú cikket egy másik állam kormányzatától.
Az általunk feltett kérdésekre végül nem kaptunk választ, megkeresésünkre mindössze egy linket küldtek. A hivatkozott cikkben azt írták, hogy a sajtószakmai szabályoknak eleget téve minden PR-cikk esetében feltüntetik, hogy kívülről támogatott tartalomról van szó (ezt mi nem is vontuk kétségbe). Továbbá hangsúlyozták, hogy a Válasz Online nem fogad be politikai hirdetéseket, sem kampányidőszakban, sem máskor, valamint hogy nem pályáznak sem amerikai, sem EU-s pénzekre.
