Új idők, új lehetőségek: Az AI és az újságírás jövője

Az MCC megtartotta idei első nemzetközi konferenciáját, ahol három kontinens tizenhárom országából érkező negyven előadó osztotta meg gondolatait az újságírás, a média és a publikálás jövőjéről. Az ott elhangzottak alapján elindulva cikksorozatot indítunk, ahol a jövő újságírásának nehézségeit és lehetőségeit mutatjuk be. A sorozat első részében a tavaly elindult chatGPT által generált “újságírók kontra AI” kérdéskörbe szeretnénk betekintést adni.

„Le monde a moins changé depuis Jésus-Christ qu’il n’a changé depuis trente ans.” – Charles Péguy – //A világ Jézus Krisztus óta kevesebbet változott, mint az elmúlt harminc évben.//

Fontos egyből leszögezni, hogy a világ egyetlen szakterületén sem lehet pontos, hosszútávú előrejelzést adni, legyen szó gazdaságról, politikáról vagy éppen a médiáról, hiszen a technológiai fejlődés gyorsasága kiszámíthatatlanná teszi a jövőre irányuló prognózisokat. Levendel Ádám példának egy 1996-os internetkonferenciát hoz fel, melyen a résztvevők megpróbálták megbecsülni, hogy milyen vásárlói értéket fog képviselni az internet 1997-ben és végül 3 milliárd dolláros értékben maradtak. 1997-ben az internet egy százmilliódolláros iparággá nőtte ki magát. Levendel szerint a szakértők munkássága a delphoi jósda pontosságával működtek, hiszen csak a növekedés 1/33-át sikerült megbecsülniük¹. Ezek alapján Bernáth László az újságírás jövőjéről szóló publikációjában azt a megállapítást teszi, hogy legfeljebb öt év változásai prognosztizálhatóak, inkább kevesebb, mint több valószínűséggel, míg egy évtized távlatai látszanak előre homályos foltokban².

Ezen irányvonal mentén elindulva cikksorozatunkban a következő öt-tíz év, a médiát és az újságírást érintő problémáival foglalkozunk. A mostani cikkünkben pedig az egyik „legfrissebb” és „legfelkapottabb” kérdéskört járjuk körbe, a mesterséges intelligencia (AI) szerepét a jövő újságírásában.

A mesterséges intelligencia fogalmát több különböző nézőpontból próbálták meg pontosítani, melyeknek közös nevezője, hogy az AI nem más, mint „egy gép képessége az intelligens emberi viselkedés utánzására” (Aghion; Jones; Jones, 2019)³. A mesterséges intelligenciákról a legtöbb embernek a Mátrixban és a Terminátorban látott világuralomra törő robotok vagy a Vasember és Bosszúálló filmekből megismert Jarvis jut az eszébe, azonban ezeknél jóval kevésbé látványos formában indult hódító útjára az AI 2022-ben. Az OpenAI tavaly november 30-án tette a szélesebb közönség számára is elérhetővé a chatGPT nevű, mesterségesintelligencia-alapú chatbotot. Ezt úgy fejlesztették, hogy az az emberi párbeszédekhez hasonlóan legyen képes kommunikálni felhasználókkal, amihez – az OpenAI szerint – elsősorban az kellett, hogy a fejlesztők a chatbot egy korábbi verziói által adott válaszokat értékelték, majd ezeket az értékeléseket megadták a chatGPT-nek, ami így tulajdonképpen saját magától tanult meg jobb és hasznosabb lenni. Az internetezők egyből rávetették magukat, és a kísérletezések után hamar felmerült a kérdés, hogy az AI képes lesz-e felváltani az újságírókat – vagy barmely más kreatív munkát végzőket –, akiknek korábban nem kellett aggódniuk amiatt, hogy a gépek elvehetik az állásaikat. Bár Magyarországon a chatGPT nem kapott akkorra visszhangot, mint az Egyesült Államokban – tekintve, hogy az AI elsődleges nyelve az angol, így ez nem is annyira meglepő –, ennek ellenére már került ki cikk magyar médiumra, melyet a chatGPT írt. Bede Márton a 444-en „kérte fel” a mesterséges intelligenciát, hogy írjon magáról egy cikket az olvasóknak, igaz a címadásnál „elvérzett” a chatGPT Bede szerint⁴. A technológia hibái és kezdetlegessége ellenére, már számos ügy került napvilágra, amikor diákok az AI segítségével készítettek el házifeladatokat, beadandókat és más, kreatív írást igénylő feladatokat, így joggal merül fel a kérdés, hogy leválthatja-e a jövőben az újságírókat egy, a chatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia.

Kézen fekvő volt ezzel a kérdéssel először az érintettekhez, nevezetesen a chatGPT-hez fordulni:

Budai B.: A mesterséges intelligencia milyen hatással lesz az újságírásra a jövőben?

chatGPT: A mesterséges intelligencia hatással lehet az újságírásra a jövőben, például az automatizált hírek generálásában és az adatbázisokban tárolt információk feldolgozásában. Az AI segíthet az újságíróknak a tények és adatok gyorsabb ellenőrzésében, és növelheti a hatékonyságot a cikkek írásakor. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem képes az emberi kreativitásra, érzelmekre és értelmezésekre, így a jövőben az újságírók továbbra is fontos szerepet játszanak a hírek összeállításában és értelmezésében.

Nem elképzelhető, hogy az AI helyettesíteni tudja majd az újságírókat?

Az AI valószínűleg nem tudja teljes mértékben helyettesíteni az újságírókat, mert a mesterséges intelligencia még nem képes az emberi kreativitásra, érzelmekre és értelmezésekre. Az AI-alapú hírek generálása lehet hasznos segédeszköz az újságírók számára, de a hírek minőségét, hitelességét és a társadalmi hatását továbbra is az embereknek kell eldönteniük. Az újságírásban továbbra is fontos szerepe lesz az emberi szubjektivitásnak, a kreativitásnak és az értelmezéseknek, amelyeket az AI még nem tud pótolni.

A chatGPT tehát meglehetősen pozitív jövőképet vízionál az AI és az újságírók közös munkájának víziójáról. Az pedig valóban nem tűnik reálisnak, hogy egy AI képes lesz majd feltárni korrupciós ügyeket, vagy megfelelő információkat szerezni egy oknyomozó anyaghoz, viszont mindenképpen nagy hatással lesz a szakmára. Ahogy az történt már korábban is, hiszen az elmúlt évtizedekben lezajlott technológiai fejlődéshez már így is folyton alkalmazkodnia kellett az újságíróknak.

Melisma Cox szerint először 1952-ben használtak számítógépeket az újságírók, amikor egy berendezés segítségével megpróbálták előre megjósolni az aktuális elnökválasztást az Egyesült Államokban⁵, míg mások az 1960-as évek végén bevezetett CAR (Computer Assisted Reporting) elterjedését tekintik a számítógépes újságírás kezdőpontjának⁶. A CAR sikerességének kiemelkedő példája, hogy 1967-ben egy újságíró, Philip Meyer számítógépes felmérés segítségével profilozta az 1967-es detroiti zavargásokban résztvevő tüntetőket. Az így kapott cikk pedig Pulitzer-díjat nyert.

Az azóta eltelt bő 50 évben az internetes médiumok térnyerésével az újságírók technológiához fűződő kapcsolata is teljes mértékben átalakult. Ez azonban nem csak Meyer Pulitzer-díjas cikkeihez hasonló remekek megszületéséhez, de rengeteg „clickbait” címmel ellátott alacsonyabb minőségű írás létrejöttéhez is hozzájárult. Az újságírók gyakran ki vannak szolgáltatva a közösségi felületek algoritmusainak, miközben több információt közölnek, mint eddig valaha a történelem folyamán. Francesco Marconi szerint az újságírónak már nem csak zsurnalisztának, hanem technikai szakembernek is kell lennie, annak érdekében, hogy tudja tartani a lépést a digitális változások jelenlegi korszakában⁷. Ahogy tehát az újságíróknak használhatják vagy kihasználhatják a közösségi oldalak és az online újságírás lehetőségeit, úgy az AI adta opciók is vezethetnek minőségi és kevésbé minőségi munkákhoz a jövőben. Az újságíróknak tehát tájékozott és felelősségteljes döntéseket kell hozniuk még akkor is, amikor az adatvezérelt digitális technológiák széles skálája – beleértve a mesterséges intelligenciát is –  áll a rendelkezésükre a korábban kézzel elvégzett feladatok kiváltására, mivel az AI alternatív értékeket, célokat és érdekeket helyezhetnek előtérbe, amelyek abból adódnak, hogy milyen kontextusban fejlesztették ki őket – például a kattintások a siker elsődleges mutatójává válnak, az adatgyűjtés elsőbbséget élvez az adatvédelemmel szemben, vagy a méret és a hatékonyság a kontextussal és a mélységgel szemben. Ezek alapján a mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök használatakor az újságírók leginkább saját újságírói képességeikben kell bízniuk, ahogy eddig is tették az AI vezérelt algoritmusok esetén is, a közösségi felületeken. Egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásban résztvevő BBC-s újságíró kifejtette, hogy bár jelenleg is elég sok technológiát használnak a hírgyártásban, és nem „furcsa dolog” az AI-támogatás használata, de úgy látja, hogy még mindig semmi sem jobb, mint az „emberi pillantás” a történetre. Beszámol arról is, hogy minden nap támaszkodnak munkájukban a Google keresőjére, annak ellenére, hogy nem tudják a keresőmotor működését és azt sem, hogy az milyen mértékben támaszkodik az AI-ra. A The Times oknyomozó újságírója, ugyanennek a kutatásnak a keretén belül ismertette, hogy ő is rendszeres használója a techóriás keresőjét, de aggályai vannak  azzal kapcsolatban, hogy a Google algoritmusai az üzleti modell részeként a tartalmak „népszerűsítésével” vagy „elrejtésével” befolyásolhatják a kutatását. Ennek kiküszöbölésére a The Times rendelkezik egy saját keresőmotorral is, a Factivával, de továbbra is a Google keresője az első ellenőrzési pont.⁸

Összességében tehát az AI, a chatGTP és az újságírók is úgy látják, hogy ahogyan a korábbi technológiai fejlődések is segítették és gyorsították az újságírók munkáját, úgy az AI is nagy segítséget jelenthet a jövőben, azonban teljesen nem veheti át sosem az újságírók helyét, igaz, ennek az okát a szereplők másképp látják. A chatGTP szerint azért nem tudja átvenni az AI az újságírók helyét, mert hiányzik belőlük az érzelem és a kreativitás, míg az újságírók az AI „alkotóinak” esetleges üzleti modelljéből fakadó szubjektív munkafolyamatok állják ennek útját. Azonban vannak, akik teljesen másképp látják problémának az AI beszivárgását az újságírásba. Karina Gutierrez Lopez úgy gondolja, hogy legnagyobb kihívás a mesterséges intelligenciát segítségül vevő újságírással az lesz, hogy az újságírók milyen értékeket és célokat szeretnének támogatni a mesterséges intelligenciával és a kialakulóban lévő technológiákkal, és hogyan lehetne a társadalmi-technikai rendszereket úgy kialakítani, hogy azok tükrözzék ezeket.⁸

Hivatkozások:

1. Elek István: A média jövője, 1999, Budapest, Média Hungária Kiadó
2. Bernáth László: Az újságírás jövője, 2006, (Letöltés ideje: 2023.01.30.) http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/4402/1/28-30_Bernath.pdf
3. Aghion, Philippe; Jones, Benjamin F.; Jones, Charles I.: The economics of artificial intelligence, 2019, Chicago: University of Chicago Press, 237. oldal
4. Bede Márton: Hé gép, írj cikket!, 2022, 444.hu, (Letöltés ideje: 2023.01.31.) https://444.hu/2022/12/05/he-gep-irj-cikket
5. Cox, Melisma: The development of computer-assisted reporting, 2000, Miami, University of Miami, (Letöltés ideje: 2023.02.01.) https://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=10.1.1.631.6220&rep=rep1&type=pdf
6. McGregor, Susan: CAR hits the mainstream, 2013, New York, Columbia School of Journalism, (Letöltés ideje: 2023.02.01.) https://archives.cjr.org/data_points/computer_assisted_reporting.php
7. Marconi, Francesco: Newsmakers, 2020, New York, University of Columbia, Columbia University Press
8. Gutierrez Lopez, Marisela; Porlezza, Colin; Cooper, Glenda; Makri, Stephann; MacFarlane, Andrew; Missaoui, Sondess: A Question of Design: Strategies for Embedding AI-DrivenTools into Journalistic Work Routines, 2022, Routledge, (Letöltés ideje: 2023.02.01.) https://www.tandfonline.com/doi/epdf/10.1080/21670811.2022.2043759?needAccess=true&role=button